Választás a párválasztás? - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Választás a párválasztás?

Dobrai Zoltán
2019. máj. 9. 13:49
Párkapcsolat

Szerelem első látásra? Vagy a barátság az erős párkapcsolat titka? Hasonló a hasonlóval? Vagy éppen az ellentétek vonzzák egymást? Önre melyik az igaz? A párválasztás mozgatórugóiba avat be bennünket a csalad.hu szakértője, Dobrai Zoltán mentálhigiénés lelkigondozó, családterapeuta jelölt.

Hogyan választunk párt? Mi irányítjuk az életünket, vagy tudattalan motivációk csapdájában vergődünk? Bármi is áll a döntésünk hátterében, mindegyik jár előnyökkel és hátrányokkal. Az egyikben életünk cselekvő közreműködőjeként élhetjük meg magunkat, a másikban pedig felelősségek nélkül bízhatunk mindent a szerencsére, az őseinkre vagy épp a környezetünk befolyásoló hatásaira. Szakértőnk bemutatja, mit is vallanak a különböző megközelítések.

Kezdetekben a szerelem az „olaj”

Az egyik hagyományos felfogás szerint a kapcsolat védelme érdekében a partnerek megváltoztatják az ideális társról korábban kialakított elképzelésüket és hozzáigazítják partnerük jellemzőihez. Mivel egy tökéletlen partnertől való függés nagy kockázatot jelent, a rizikó csökkentése érdekében az illető hibáit minimalizálni kell és össze kell kapcsolni kiválónak ítélt tulajdonságokkal, így a rossz tulajdonságai eltörpülhetnek. Segíthet ebben a szerelem állapota, ami úgymond olaj a kapcsolatban, hogy a kezdeti súrlódások elviselhetőek legyenek. Kitölti a hézagokat a két ember, a két külön világ között. Amíg az olajozás megvan, addig pedig a sok-sok élmény, ölelés, kedves szavak létrehozzák a kötődést. Így a „szerelemhormon” elillanásával már másképpen kapcsolódunk a párunkhoz, már könnyebb együtt mozogni a fogaskerekeknek. Immár más lett a kenőanyag, nincs szükség a nagyon erős csiszolódás tompítására.

Első látásra?

Párterápiás szemléletben inkább azt kérdezzük, hogy mit tanulhatok én a súrlódásokból vagy milyen előnyei lehetnek számomra, ha szerelemből ihletett párkapcsolatot választok, esetleg mit kockáztatok ezzel?

„A nők azt a férjet tartják ideálisnak, aki őket is ideálisnak tartja.”

A barátság és a szerelem kialakulásához is idő kell, hogy létrejöjjön a bizalom, kiismerjék a partnerek egymást.

Az egyik megközelítés szerint ha valaki első látásra halálosan szerelmes lesz, igen valószínű, hogy projekció áldozata. Egy későbbiekben erős kapcsolat barátsággal kezdődik, megértik és sohasem unják meg egymást. Ebből alakulhat ki egy életre szóló szövetség. A barátság és a szerelem kialakulásához is idő kell, hogy létrejöjjön a bizalom, kiismerjék a partnerek egymást. Ehhez hosszú együtt töltött órák, beszélgetések szükségesek. A férfi-nő kapcsolatában szimmetriára van szükség, mert csak a kölcsönös függés ad egyenrangú kapcsolatot. Csak az egészséges kapcsolat biztosítja a személy szabad fejlődését.

A rendszerszemléletű családterápiában inkább onnan közelítünk a témához, hogy miben segít, ha első látásra halálosan szerelmes leszek? Milyen előnyökkel, milyen nehézségekkel jár ez az állapot? Milyen nekünk, ha barátságból alakul ki a kötődés, döntés, szerelem? Milyen erőforrásokat rejt az egyik út vagy éppen a másik?

Valaki, aki olyan, mint én

Sokszor vágyunk arra, hogy megtaláljuk lelki-szellemi ikertestvérünket, aki hasonlóan látja a világot. Van, hogy olyasvalakihez vonzódunk, akinek családi háttere számos ponton hasonlít a miénkhez. Akivel találunk egy alapvető, a bennünk lévővel hasonló erősséget, vagy éppen gyengeséget. Ezek révén úgy érezzük, a másik másoknál jobban meg tud érteni minket, nem vagyunk teljesen egyedül a világban. Mi is ismerjük őt, kifejezhetjük empátiánkat felé, erőforrásként tekintünk a hasonlóságra. Azokban a házasságokban, ahol a hasonló a hasonlóval elvet követik, kevesebb a válási kockázat, mivel ez már egy tudatosabb partnerválasztást jelent.

Azokban a házasságokban, ahol a hasonló a hasonlóval elvet követik, kevesebb a válási kockázat, mivel ez már egy tudatosabb partnerválasztást jelent.

Valaki, aki más, mint én

Gyakran az az izgalmas és különleges, aki kiegészít minket, így nem kell mindenben jártasnak lennünk, hagyatkozhatunk a másikra, lehetnek hiányosságaink vagy épp hibáink. Olyan társat keresünk, akinek az igényei megfelelnek a miénknek, pl. ha gondoskodó vagyok, olyat választok, akinek erre szüksége van. Gyakran a különbözőségek is felszínesek: önmagunk elrejtett, eltagadott részeit ismerjük fel párunkban, és ezekkel is próbálunk kapcsolatba lépni. Azt is megkérdezhetjük magunktól, hogy miben gazdagíthat minket a másik különbözősége, vagy milyen új feladatokat állíthat elénk az új helyzet? És igen, az is előfordul, hogy ugyanaz a korábban vonzó tulajdonság később szinte elviselhetetlen lehet számunkra.

Ismerős másik

Sigmund Freud világhírű pszichoanalitikus szerint olyan személlyel házasodunk össze, aki ellenkező nemű szülőnkre emlékeztet minket. Társunknak az a képessége, hogy mellette védve és biztonságban érezhetjük magunkat, talán legerősebb elemi részlete vonzalmunknak. Szerinte mind a nők, mind a férfiak olyan társat választanak, aki jelentős dolgokban hasonlít az édesanyjukra. Aki egyik szülőjéhez sem áll igazán közel, olyan személyt keres párnak, aki arra az illetőre hasonlít, akitől a legtöbb szeretet kapta, lehet ez a nagyszülő, vagy éppen a testvér. A lényeg, hogy a másik személy képes arra, hogy gyermekkorunk valamennyi fontos szereplőjét megelevenítse. Néha tehát úgy érezhetjük magunkat, mintha körülvenne minket az a család, amelyben felnőttünk – ami egyszerre ismerős is, de idegesít is. Mindenesetre biztonságot nyújt, mivel a gyermekkorunkban tapasztaltak révén az ismerős helyzetekre van forgatókönyvünk.

De olyat is megkaphatunk egy párkapcsolatban, amire anno vágytunk, de akkor nem kaptuk meg. Új családunkban viszont új szabályokat állíthatunk fel közösen, a meglévő hiedelmeinket másakra cserélhetjük le és új szerepekben próbálhatjuk ki magunkat.

Egy korábbi kapcsolati sérülésünkből mindig van esélyünk, hogy egy másik, egy jobb, egy szeretőbb kapcsolatban gyógyuljunk.

A párválasztás mozgatórugói közül csak néhányat emeltünk ki, mivel az ember annál sokkal rugalmasabb és bonyolultabb lény, mintsem minden személyre alkalmazható elméleteket gyártsunk, vagy bármi és végérvényesen determináljon minket. Ami viszont biztos: egy korábbi kapcsolati sérülésünkből mindig van esélyünk, hogy egy másik, egy jobb, egy szeretőbb kapcsolatban gyógyuljunk.