A házasságkötési kedv növekedését a tavaly induló járványhelyzet sem tudta megállítani. A párkapcsolatok határozottan stabilabbá váltak az elmúlt évtizedben, közel megduplázódott a házasságkötések száma és több, mint negyedével csökkent a válásoké.

Az utóbbi száz évben változatosan alakult a házasságkötések száma Magyarországon: az eddigi rekord 1949-re datálható, amikor 107 ezer pár állt anyakönyvvezető elé. A Képmás magazin cikke szerint, ez a II. világháború miatt elmaradt házasságkötések bepótlásával, a megözvegyültek újraházasodásával magyarázható. Az 1990-es évek vége felé divatba jöttek a lazább, élettársi kapcsolatok, ami a házasságok számának csökkenéséhez vezetett. Ez a trend 2010‑re érte el a csúcsát, ennek eredménye is lehetett, hogy ebben az évben alig több mint 35 ezren esküdtek meg. 2011 óta viszont emelkedő tendencia figyelhető meg. 2019‑ben már 65 268 pár fogadott egymásnak hűséget, ami csaknem 30 százalékos ugrás az ezt megelőző évhez képest és 84 százalékos emelkedés a 2010-es mélyponthoz képest. A házasságkötések száma 1991 óta nem volt ilyen magas.

Esküvők járvány idején

A tavalyi év elején kezdődő pandémia sok jegyespár életében okozott nehézséget, ennek ellenére 2020 novemberéig összesen 63 994 pár mondta ki a boldogító igent Magyarországon, mintegy kétezerrel többen, mint az előző, rekordévnek számító 2019. év azonos időszakában. 2020-ban Gondos Orsolya, esküvőszervező tapasztalata szerint a nagyobb létszámú, lakodalom jellegű zenés-táncos ünneplésből kevés volt, a házasságkötések zömét két tanúval vagy szűk családi körben tartották meg. 2020 első három hónapjában még kétszer többen kötöttek házasságot, mint 2019. január és március között, majd a járványügyi korlátozások hatására volt némi visszaesés az esküvők szempontjából meghatározó tavaszi és nyári hónapokban az egy évvel korábbihoz képest, de az ősz első két hónapjában újból emelkedett az esküvők száma.

Tavaly, egy héttel a rendezvényekre vonatkozó szigorításokat követően állt oltár elé Vargáné Koós Andrea és Varga László. A szertartás négy órával korábban kezdődött, így nem maradt el az este 11-ig tartó lakodalom sem. „Hét éve alkotunk egy párt, és nekem fontos volt, hogy ennyi idő után ne azt mondjam, hogy a barátom, hanem hogy a férjem, ami nagyon jó érzés” – utalva a kapcsolatuk magasabb szintre emelésére meséli Andrea, aki büszkén viseli a férje vezetéknevét.

Bán-Szabados Katalin és Bán Bertalan 2020 nyarán kötöttek házasságot, hogy Isten és az emberek előtt is kijelentsék, egy párt alkotnak, emellett szerettek volna gyermekes családdá válni. Mindketten úgy vélik, a család férj, feleség és gyermekek egysége, és születendő gyermekeiknek is ezt a mintát kívánják átadni. „A fogadalomtételünk, hogy jóban-rosszban kitartunk egymás mellett, még jobban megerősítette a szerelmünket. A házassági kötelék felelősséggel is jár, hiszen már nemcsak magunkért vagyunk felelősek, hanem egymásért is, ami sokkal inkább áthatja a mindennapi cselekedeteinket, döntéseinket, mint jegyespárként” – mondja Kata.

Csökkent a válások száma

Miközben Európa számos országában az Eurostat házasságkötési és válási adatbázisa alapján egyre instabilabbak a párkapcsolatok, Magyarországon 2010 és 2019 között majdnem megduplázódott, 84 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, megelőzve ezzel az Európai Unió 26 államát. Ezzel párhuzamosan csökkenni kezdett a válások száma – tíz év alatt 26 százalékkal –, ami szintén kiugró érték az Unióban.

Surowiak Zsófia és Misek szintén a járványhelyzet évében koronázták meg szerelmüket házasságkötésükkel. A házasság eleinte Miseknek volt fontosabb: szülei elváltak, ő viszont egy életre tervez szerelmével. Zsófi nem ragaszkodott a szertartáshoz, de örül, hogy megesküdtek, mert azóta szintet lépett a kapcsolatuk, és erősebbé vált a köztük lévő kötelék. „Nem gondoltam, hogy egy papír bármit is megváltoztat, de rájöttem, többet ér, mint a diplomám. Persze, előfordulnak köztünk súrlódások, de ezeket meg kell oldanunk, hiszen már férj és feleség vagyunk” – mondja. Hasonlóan vélekedik a friss házas Katalin is: „A házasság nem könnyű: mindig dolgozni kell rajta, szeretettel és megbecsüléssel.”

A boldog házasság nem korhoz kötött

A házasulók átlagéletkora az első házasságkötéskor 2010 óta 1,4 évvel nőtt, 2018-ban azonban megállt az emelkedés – jelenleg a férfiaknál 32,8 év, a nőknél 30,1. Gondos Orsolya esküvőszervező szerint, aki szerencsés, már fiatalon megtalálja élete párját, amiből gyermekáldásos, sírig tartó házasság lehet. „De idősebbként is rálelhetünk az igazira – ilyenkor a kapcsolat minősége kárpótolhat a kevesebb együtt töltött év miatt. Az egészséges lelkű ember vágyik a harmonikus párkapcsolatra és ezt kész törvényesíteni” – teszi hozzá.

(A cikk megjelenésével egyidőben kerül nyilvánosságra a KSH friss népmozgalmi tájékoztatója, amiből már kiderülnek a 2020. decemberre vonatkozó adatok is.) 

(fotó: KSH, Shutterstock)

házasságelsőházasokstatisztikaházasság hete