Társra találni időskorban? Lehetséges!
Szerző:Szöveg: Jaksa Petra, fotó: Förster Tamás2021. 09. 27.Párkapcsolat
Az élet időnként úgy hozza, hogy időskorunkra maradunk egyedül. Ám ez nem jelenti azt, hogy soha többé ne élhetnénk boldog kapcsolatban! Éva is közel a 60-hoz találta meg mostani párját, akivel – mint mondja – az egyszerű hétköznapok is vidáman és harmóniában telnek. Társkeresési tapasztalatait, tanácsait is megosztotta a csalad.hu-val.
– Társas lények vagyunk, természetes, hogy vágyunk arra, hogy valakivel megosszuk az életünket, és ez a korral sem változik. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy először megtaláljuk önmagunkat, egyedül is tudjunk boldogok lenni – kezdi Kiss Emese pszichológus, tanácsadó szakpszichológus. – Ha éretlenül kapcsolódunk és a párunkkal próbáljuk betölteni az űrt magunkban, akkor az előbb-utóbb valamilyen problémához fog vezetni. Ennek a legtipikusabb esete a párkapcsolati függőség, amikor az egyik fél alárendeli magát a másiknak és mindenben meg akar felelni neki. Nem tud nélküle, de sokkal inkább a vele kialakított kapcsolat nélkül élni. Mindez azonban ugyanúgy igaz a fiatalabb korosztályra, mint az idősebbekre. Amiben más az időskori párkeresés, hogy ilyenkor már másra vágyunk, mások a prioritások. Több időnk van egymásra, a hobbinkra. Jó esetben elfogadóbbak, tapasztaltabbak, rugalmasabbak vagyunk – magyarázza.
"...akkor kerül az ember boldog párkapcsolatba, ha szereti és elfogadja önmagát. Ehhez szükség van önismeretre, tudatosságra, ami bizony komoly belső munka."
Önismeret és önelfogadás
Ezt támasztja alá a 63 éves Éva is, aki négy éve él boldog párkapcsolatban. De nem mindig volt ez így.
– Én is éltem egyedül, és úgy is kiegyensúlyozott és boldog voltam, de a párkapcsolat az egy teljesen más minőség. Időskorunkra a gyerekek kirepülnek, ezért fontos, hogy legyen egy társunk, akivel meg tudjuk osztani az örömünket, bánatunkat, élményeinket és kölcsönösen segítjük is egymást – mondja. – A nők esetében különösen nehéz ez, hiszen nem érzik már magukat annyira vonzónak, elégedetlenek a külsejükkel. Nem könnyű megbékélni az idő múlásának nyomaival sem: a ráncokkal, a kisebb-nagyobb zsírpárnákkal. Pedig akkor kerül az ember boldog párkapcsolatba, ha szereti és elfogadja önmagát. Ehhez szükség van önismeretre, tudatosságra, ami bizony komoly belső munka. Ahogyan az is, hogy lezárjuk az előző kapcsolatunkat, bármi is okozta a végét – mondja. – Járhatunk pszichológushoz, családállításra, kineziológushoz, olvashatunk könyveket – teszi hozzá.
A pszichológus szakértő szerint is az első lépés, mielőtt új párt keresnénk, hogy az előző kapcsolatunkat elgyászoljuk.
– Addig nem lehet boldog, új párkapcsolatunk idősebb korban sem, amíg nem engedtük el az előzőt. Nem mindegy, hogy megözvegyülés vagy válás vetett véget a kapcsolatunknak, azonban mindkettő után szükség van a gyászfolyamat végigvitelére. Ez egy természetes folyamat, amihez időre van szükség. Azt szokták mondani nagy általánosságban, hogy 1-2 év ehhez biztosan kell, de komplexebb, komplikáltabb gyászok esetében (pl. autóbaleset, hirtelen halál) akár több is. Ilyenkor, illetve, ha 1-2 év után is úgy érezzük, hogy nem tudjuk elengedni az előző párunkat, szükség lehet szakember segítségére – hívja fel a figyelmet.
"Fontos, hogy találjunk olyan tevékenységeket, amik boldoggá tesznek. (...) Ha olyasmit csinálunk, amit teljes szívünkből élvezünk, az vonzóvá tesz."
Nyitottság és a korlátok elengedése
– Óriási előny, hogy időskorban az embernek több szabadideje van. Persze, elfoglalhatjuk magunkat a házimunkával, az unokákkal, de mindenképp időt kell szánni önmagunkra is. Fontos, hogy találjunk olyan tevékenységeket, amik boldoggá tesznek. Én például aktívan jógázom, ami az önismeret szempontjából is egy nagyszerű út. De bármilyen mozgás szuper lehet, tánc, torna, vagy valamilyen új kreatív tevékenység, festés, varrás. Ha olyasmit csinálunk, amit teljes szívünkből élvezünk, az vonzóvá tesz. Ha mi boldogok vagyunk, akkor a szerelem is ránk talál. Eljárhatunk tárlatvezetésekre, túrázni, kártyázni, csatlakozhatunk egy templomi kórushoz, ahol hasonló érdeklődésű korabeliekkel is találkozhatunk” – mondja Éva.
– Habár én is sokat jártam társaságba, végül mégis egy társkeresőn keresztül ismerkedtem meg a párommal. Sose gondoltam volna, de mégis így lett – mondja nevetve. – Azt gondolom, hogy ennek a lehetőségét sem szabad kizárni, mondván, hogy az ilyesmi fiataloknak való. Ha szeretnénk párra lelni, akkor érdemes megadni az esélyt mindennek – teszi hozzá. – Ezzel együtt nekem az volt a tapasztalatom, hogy az a sok paraméter, amit egy online társkeresőn az ember megad magáról, vagy elolvas másról, sokszor inkább bekorlátoz. Hiszen legtöbbször nem ezeken az adatokon múlik, hogy végül valaki tetszeni fog-e vagy sem. Ami ennél fontosabb, az az, hogy az alapvető gondolkodása a világról, a családról és az egzisztenciális körülményei hasonlóak legyenek. Ezen túlmenően viszont azt tudom tanácsolni, hogy legyünk egy kicsit megengedőbbek, nyitottabbak, lazábbak. Engedjünk a merev elképzeléseinkből, és adjunk esélyt olyanoknak is, akik nem feltétlenül „férnek bele” az általunk ideálisnak megálmodott jellemrajzba.
Szabadság minden téren
Időskorban szabadabban kezelhetjük a párkapcsolatról alkotott ideákat, elengedhetünk mindenféle társadalmi nyomást.
– Az önismerethez tartozik az is, hogy idősebb korban már sokkal jobban tudjuk, mire vágyunk. Jó esetben ismerjük a saját rigolyáinkat, gyenge pontjainkat, és jobban fel is vállaljuk önmagunkat. Nem ritka, hogy ilyenkor már nem él egy háztartásban a két fél, hiszen felismerik, hogy esetleg mindkettőjüknek nagyobb térre van szüksége. Mi alakítjuk ki a saját szabályainkat, nincs jó vagy rossz, a lényeg, hogy a pár mindkét tagja komfortosan érezze magát – mondja a pszichológus.
Erről számol be Éva is.
"Mindenkit csak biztatni tudok, hogy próbálja meg leépíteni a fejében kialakult elképzeléseket, hogy milyennek kell lennie egy párkapcsolatnak. Ugyanis kevés dolog kell a boldogsághoz."
– Mi sem élünk együtt a párommal, mert mindketten szeretünk egyedül is lenni. Elég aktívak vagyunk, mindkettőnknek vannak unokái, a párom dolgozik, én jógaórákat is tartok. Nekünk így működik harmonikusan a kapcsolatunk – mondja. – Mindenkit csak biztatni tudok, hogy próbálja meg leépíteni a fejében kialakult elképzeléseket, hogy milyennek kell lennie egy párkapcsolatnak. Ugyanis kevés dolog kell a boldogsághoz. Amikor párt kerestem, akkor is azt gondoltam, hogy számomra az a legfontosabb, hogy a jövendőbeli párommal az egyszerű mindennapokban is jól érezzük együtt magunkat. „Akivel csak úgy jó együtt lenni” – ezt írtam a társkeresőn az adatlapomra is. És bejött. Ha szeretnénk újra boldog párkapcsolatban élni, akkor tegyünk érte, legyünk nyitottak. Akárhány évesek vagyunk, sosem késő!