csalad.hu - Szoptatás mindenáron?
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Szoptatás mindenáron?
Clerget-Tasi Barbara
2019. dec. 6. 15:00
Kisgyermeket nevelünk
Az anyatejes táplálás hiába a legjobb a babának, nem mindenkinek adatik meg egykönnyen. Az elegendő tejmennyiségért folytatott túlzásba vitt küzdelem azonban sok mindent eredményezhet, csak jóllakott csecsemőt és nyugodt édesanyát nem.

Vitathatatlan, hogy az a legjobb egy kisbabának, ha anyatejen cseperedik. És itt a pont, a mondat vége, holott sok esetben odakívánkozik egy „de” szócska. Ugyanis léteznek olyan helyzetek, amikor valami miatt nem valósulhat meg a szoptatás természetes élménye anya és gyermeke számára.

Nehéz egy ilyen helyzetbe anyaként beletörődni, miközben nemcsak természetes ösztöneink, de minden és mindenki azt sugallja, hogy szoptatni kell a kicsit. Ugyanakkor, amikor az a cél, hogy biztonságot nyújtsunk egy törékeny kisembernek, és kiszolgáljuk az igényeit, felmerül a kérdés: meddig érdemes bevetni a tejfakasztó és szoptatást támogató praktikákat, segédeszközöket, miközben a gyermekünk éhezik?

– A szoptatás köztudottan számos kedvező hatással bír a baba fejlődésére nézve, hiszen immunerősítő hatása védi a pici szervezetét, valamint erősíti az anya-gyermek kapcsolatot – kezdi Bodnár Csilla klinikai szakpszichológus szakértőnk. – A jól szopizó gyermek alapvető igényei kielégítődnek, az édesanya pedig magabiztosabb anyának érzi magát, hiszen képes ezt az igényt kielégíteni. Különösen hangsúlyos mindez az elsőgyermekes anyáknál, mivel a tapasztalat hiánya bizonytalanságot szülhet: alkalmas-e a feladatra, megfelelően gondozza-e a csecsemőt, érti-e a baba jelzéseit? Napjainkban a szoptatásnak kultusza van: aki csak teheti, szoptasson a gyermek igénye szerint, jelentsen az óránkénti etetést akár. Amikor nincs probléma a szoptatással, akkor természetes, hogy az édesanya szoptatással táplálja a gyermekét, hiszen ez a legjobb a csecsemőnek.

Szorongás és bűntudat

Kialakulhat a csecsemő és az édesanya között egy negatív kapcsolati kör.

– Nem mindenkinek adatik meg azonban, hogy természetes úton etesse a gyermekét. Ennek számtalan oka lehet, kezdve attól, hogy a baba nem képes helyes technikával szopizni, vagy nagyon aluszékony, egészen addig, hogy az édesanyának nincs elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű teje, esetleg begyullad a melle, ami komoly fájdalommal jár. Emiatt az anyában nagyon erős szorongás indul el azzal kapcsolatban, hogy elegendő táplálékhoz jut-e a baba. Az anyai ösztönökhöz köthető ez a félelem: elég jó-e a teste ahhoz, hogy megfelelően táplálja a kisbabáját. A kicsi élete tőle függ. Erre az önmagában is meglévő szorongásra erősíthet rá az anyuka környezete, ha elvárja tőle, hogy a nehézségek ellenére is szoptasson. Az alapszorongásra ezáltal bűntudat is rakódik, hogy az édesanya valamit nem jól csinál. Biztos nem jól táplálkozik, nem iszik elég folyadékot, nem pihen eleget, de még sorolhatnám az ilyen esetben elhangzó tipikus mondatokat. A bűntudat pedig már ekkor beépíthet az anya-gyermek kapcsolatba egyfajta ellenérzést, hiszen az anya kudarcának a tárgya a gyerek lesz, akinek nem tud elég jó anyukája lenni. A gyermek sír, amikor éhes, a sírás pedig tovább fokozhatja az anyában a bűntudatot. A bűntudattól járó stressztől még kevesebb lehet a tej, még többet sír a baba. Kialakulhat a csecsemő és az édesanya között egy negatív kapcsolati kör.

Az éhező baba nem tud eleget aludni

– Nyilván egy idő után a szülő rájön arra, hogy a gyermeke éhes. Mutatja a mérleg, hogy keveset evett, vagy túl gyakran szopizik a pici, mert nem tud jóllakni, ami miatt nem tud eleget aludni sem. A szopás folyamatossá válik, ami mind az anya, mind a gyermek számára nehéz, hiszen egyikőjük sem tud pihenni – az éhes csecsemő csak pár percig tud aludni.

Amikor a baba éhezik, akkor kapcsolati szinten okoz károkat a szoptatás erőltetése.

A szülő és a gyermeke között eredendően adott egy nagyon harmonikus viszony: az édesanya érzékeli a baba jelzéseit, és eleget tesz a kérésnek, ami mindkettőjüket elégedettséggel tölti el. Amikor ebben a rendszerben hiány lép fel, a szülőnek reagálnia kell. A gyermekre nézve káros, amikor hetek óta éhezik. Azt éli meg a csecsemő, hogy az anya sem kompetens, hiszen nem elégíti ki a legalapvetőbb igényét. A szoptatásnak kellemes élményt kellene nyújtania, de amikor a gyermek dühös az anyjára, mert éhezik, az anyuka pedig dühös a babájára, mert nem tudja megfelelően táplálni, akkor kapcsolati szinten okoz károkat a szoptatás erőltetése. Az éheztetett csecsemő nem bízik az édesanyjában, bántásként éli meg az igényei ki nem elégítését. A kicsi érzi az anyán a szorongást, így ő is szorongani fog, hiszen hogyan védi meg így bármitől is az a személy, akinek pedig ez lenne a feladata. Ezáltal sérül az ősbizalom, ami aztán nehezen építhető vissza. Lehet, hogy hosszú hetek alatt ugyan beáll egy elégséges tejmennyiség, de milyen áron?

Hogyan segíthet a szoptatási tanácsadó?

Ebből elég! Az a legfontosabb, hogy a gyermekem ne éhezzen.

– Az édesanya a nehéz helyzetben természetes, hogy szakértő segítséget szeretne kapni, és szoptatási tanácsadóhoz fordul. A tanácsadónak azonban mindig figyelembe kellene vennie, hogy a gyermek és az anya hol tart ebben a folyamatban. Van létjogosultsága a szoptatási tanácsadásnak és nagyon hasznos akkor, ha nem megfelelő módon szoptat az anyuka, vagy speciális eszközökre van szüksége, esetleg szeretné tudni, milyen módszerekkel fokozhatja a tejtermelést. Viszont, ha a szoptatási tanácsadó azt látja, hogy régóta húzódik a küzdelem, amiben a gyermek éhezik és az édesanya is kimerült, abban az esetben tanácsolnia kellene a kiegészítő táplálást, olyan formában, ami a gyermek igényeit kielégíti. Azok az édesanyák hajlamosabbak követni a szoptatás mindenáron elvét, és minden ehhez kapcsolódó utasítást, akik eleve szorongók, bizonytalanok. Hiszen a normál ösztön azt diktálja, hogy próbáljunk szoptatni, de ha látjuk, hogy nem haladunk ötről a hatra, akkor tudjuk azt mondani, hogy ebből elég! Az a legfontosabb, hogy a gyermekem ne éhezzen.

Hogyan tegyük könnyebbé a kialakult helyzetet?

A legfontosabb, hogy anya és gyermeke bízhatnak egymásban.

– Engedje el az édesanya az olyan típusú hiedelmeket, mint a „Ne igyon a gyerek cumisüvegből, mert nem fog szopizni utána!” Még ha némelyiknek van is alapja, akkor is hallgasson az anyai megérzésekre, és ha éhes a gyermek, akkor etesse meg! Ebben a helyzetben nem a szoptatáson kell lennie a hangsúlynak, hanem a jóllakottságon. Ha ezt nem lehet elérni anyatejjel, akkor érje el másképp az édesanya. A környezete is biztassa őt, hogy ne érezzen bűntudatot amiatt, mert nem sikerül kizárólag anyatejjel táplálnia a babát. Az a legfontosabb, hogy az anya és a gyermeke között kialakuljon egy olyan pozitív viszony, ahol mindketten bízhatnak egymásban.

(fotó: Shutterstock)