Az OKIT 2005 óta küzd az emberek verbális, gazdasági és fizikai bántalmazása ellen. A csalad.hu több ízben is írt már arról, hogyan segítenek azokon a nehéz sorsú nőkön, akik számára az otthon a legkevésbé sem a biztonságot jelenti, mert a párjuk bántalmazza őket. A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a nőket – gyakran még csak kamaszlányokat –, akik szexuális kizsákmányolás áldozatává váltak.

– A nőket nagyon sokféle formában érheti erőszak: ilyen a kapcsolati erőszak, amiről már többször is beszéltünk, ám emellett létezik egy szintén nagyon jelentős probléma, amiről keveset tudnak az emberek, ez pedig az emberkereskedelem jelensége. Ha a nőket érő erőszakot vesszük górcső alá, akkor az OKIT többnyire szexuális célú kizsákmányolással találkozik, ami akár már a 15 éves kamaszlányokat is érinti. 40 év fölötti áldozattal nem nagyon találkozunk – igaz, ez a korhatár is egyre inkább kitolódik. Gyakori jelenség, hogy az egykori áldozatból lesz később a kizsákmányoló: a prostitúcióból „kiöregedett” nők a futtató segítőivé válnak, akik irányítják, felügyelik a fiatal lányokat.

Honnan érkeznek ezek a fiatal lányok?

– Az esetek többségében gyermekotthonokban élő kiskorú lányokról beszélhetünk, akik az úgynevezett „loverboy”-ok hálójába kerülnek. Szerelmet színlelnek, teszik a szépet, elhalmozzák ajándékokkal az odafigyelésre, szeretetre éhes kamaszokat. Ezek a rendkívül jóképű, fiatal férfiak akár pár nap, 1 hét leforgása alatt ráveszik a lányokat a szökésre. Csak kint szembesülnek azzal, mire is próbálják rávenni őket, az elkövető azonban még ekkor is színleli a kapcsolatot, a lányok szemét pedig nehéz felnyitni, hogy ez nem egy valós szerelem. Amikor rájönnek, és nemet mondanak, többnyire bántalmazásba torkollik a kapcsolat. Ekkor már nem finomkodnak a futtatók, hanem konkrétan fogva tartják az áldozatot, aki egy szobában kénytelen fogadni a kuncsaftokat. A másik jelenség már a kapcsolati bántalmazáshoz köthető: többproblémás, anyagi nehézséggel küzdő családoknál előfordulhat, hogy a családfő a saját párját, esetleg lányát arra kényszeríti, hogy áruba bocsássa a testét. Látunk példát arra is, hogy a lányok ártatlanságát árulja a család, vagy egyszerűen kiházasítja a kiskorút: tehetős idős férfihez adja, aki aztán anyagilag támogatja őket a továbbiakban.

Nehezebb helyzetben van az OKIT, ha emberkereskedelem áldozatát kell kimenekíteni?

– Igen, mégpedig azért, mert jóval összetettebb a probléma, mint a kapcsolati bántalmazás esetében: sokszereplős lehet, kiterjedt bűnszervezetek irányíthatnak egy-egy bordélyházat, vagy az utcán futtathatnak lányokat. Sokkal megfontoltabbnak kell lenniük a kollégáknak, hogy olyan kérdéseket tegyenek fel, amikből egyértelműen kiderül, hogy emberkereskedelem áldozatával beszélnek, és nem pedig magával a futtatóval, vagy az ő segítőjével.

Mi a célja a futtatónak azzal, ha felhívja az OKIT-ot?

– Megpróbál bejuttatni valakit egy átmeneti szállásra azzal a céllal, hogy megtaláljon egy olyan lányt, akinek korábban már sikerült elmenekülnie. Szerencsére nem sok ilyen esettel találkozunk, és időben fény is derült eddig a próbálkozásokra, de mindig körültekintően kell eljárniuk az OKIT-os szakembereknek, nehogy egyszer is sikerrel járjon az elkövető.

Hogyan segít az emberkereskedelem áldozatain az OKIT?

– Ha olyan áldozat keres fel minket, akinek nincs hová mennie, veszélyben érzi magát, elszökött a kizsákmányolótól, akkor átmeneti szálláson (shelter) helyezhetjük el. Ezen a helyen maximum 6 hónapot tölthet az áldozat, és segítséget kap, hogy új életet kezdhessen, munkát találjon, saját albérletet.

A 6 hónap alatt ki foglalkozik az áldozattal?

„Az áldozatnak a kimenekítés után a legalapvetőbb dolgokat kell megtanulnia, mint például, hogy ne napközben aludjon, vagy egészséges ételt főzzön magának.”

– Szociális munkás, jogász, pszichológus segíti. Sőt, adott esetben pszichiáter is foglalkozik a shelterbe érkezővel, ugyanis gyakori, hogy valamilyen szenvedélybetegségben szenved az illető. A futtató látja el az áldozatot droggal, ő pedig elfogadja, hiszen elviselhetőbbé teszi a helyzetet, amibe belekényszerítették. Az áldozatnak a kimenekítés után a legalapvetőbb dolgokat kell megtanulnia, mint például, hogy ne napközben aludjon, nappal egyen, egészséges ételt főzzön magának, vagy megtanuljon a pénzzel bánni – hiszen eddig jellemzően éjszaka dolgozott, a megkeresett pénzzel pedig sohasem gazdálkodhatott, le kellett adni a futtatónak.

Milyen esélyekkel indulnak az átmeneti szállásokon töltött 6 hónap után? Létezik nyomonkövetés, erre vonatkozó statisztika?

– A CSBO épp most kezdett bele egy ezzel kapcsolatos kutatásba, én is kíváncsian várom az eredményeket. A kutatás arról szól, hogy onnantól kezdve, hogy az áldozat bekerül a rendszerbe, milyen lehetőségei vannak, illetve azt követően, hogy elhagyja a védett házat, hogyan alakul az élete. Fontosnak tartom, hogy valós visszajelzéseket kapjunk arról, hol kell még az ellátórendszer működésén csiszolni, sikerült-e jobb életkörülményeket teremteni, biztonságos megoldást találni arra, hogy az áldozat esélyt kapjon a boldogulásra.

(fotó: Shutterstock, privát)

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből segítségre szorul, hívja a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének ingyenesen, anonim hívható, 116-123-as számát, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a 06-80/20-55-20-as számon, vagy töltse le a kapcsolj egyből! applikációt a mobiltelefonjára!

boglacsik tímeaszerelemáldozatvilágnapnők