A sportegyesületek lehetőségeit, illetve tennivalóját mutatja, hogy Magyarországon a gyerekek 35 százaléka tagja valamilyen sportegyesületnek, míg Szlovákiában 46,4, Ausztriában 47,9, Csehországban 49,4, Németországban 57,3 százalékos ez a mutató.

A felmérés szerint a gyerekeknek csak 4,5 százaléka nem sportol rendszeresen, az iskolában a mindennapos tornaóráknak köszönhetően pedig egyértelműen megnőtt a gyerekek sporttal eltöltött óráinak száma, ezáltal pedig nagyrészüknek a sport beépülhet a mindennapjaiba.

A mobiltelefon, a közösségi média és a sport kapcsolatát elemző kérdésre a válaszadók 77 százaléka mondta azt, hogy minél gyakoribb a digitális média használata, a gyerekek és fiatalok annál kevésbé aktívak a sportban. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderült, hogy a digitális média ösztönözhet is a sportra. A megkérdezettek 49 százaléka szerint a közösségi média arra motiválhatja a fiatalokat, hogy (többet) sportoljanak, míg 58 százaléka gondolta úgy, hogy a közösségi média sportos példaképeket állít a fiatalok elé. A válaszadók 59 százaléka szerint a közösségi média felkelti a fiatalok érdeklődését az új sportágak iránt.

A felnőtt munkavállalókat illetően 59,1 százaléka válaszolta azt: hiába határozza el, hogy munka után sportolni fog, nincs elég motivációja a sportoláshoz. Ez az arány Csehországban (55,4) és Szlovákiában jobb (56,7), míg Ausztriában (66,8) és Németországban (60,5) rosszabb. A felmérés során az is kiderült, hogy Magyarországon a munkaadók 32 százaléka biztosít dolgozói számára térítésmentes fitnesz lehetőséget.

A magyar válaszadók 51 százaléka a szabadban végzi a sporttevékenységeket, viszont 85 százaléka szívesen sportolna többet a természetben.