Pünkösd – húsvét és karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Kevesen tudják, de neve a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered, ugyanis a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük. Pünkösd a keresztény egyház születésnapja.

A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de az ünneplés egyes elemei (mint például a pünkösdi királynéválasztás, vagy a zöldágazás) régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza.

PÜNKÖSDI KIRÁLY-VÁLASZTÁS és KIRÁLYNÉJÁRÁS

Egész Európában elterjedt a pünkösdi király-választás, ahol főként ügyességi próbák (lóverseny, bikahajsza, tuskócipelés, karikába dobás stb.) során a legrátermettebb legény egy évre kapta meg a királyi címet. Uralkodásának ideje alatt a pünkösdi király minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, a közösség kontójára.

Sok helyen pünkösdi királynét választottak a falubéli kislányok közül, aki díszes menet élén járta be a falut házról-házra. Ennek a szokásnak több változata is ismert. Az egyik legelterjedtebb motívum, hogy a fehérbe öltöztetett, fátyollal vagy piros mintás kendővel borított kis királyné a kosarában rózsaszirmokat vitt, amivel meghintette az ajándékozókat. 

ZÖLDÁGAZÁS  

A magyar néphagyományban a természet megújulásának jelképe a zöldágazás, zöldág-hordás szokása. A régi időkben sok helyen pünkösdkor frissen vágott zöld ágakat – többnyire nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát – tűztek a házakra, kerítésekre, kútgémekre és istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódnak. A „Bújj, bújj zöld ág...”, címűben a gyerekek az ismert népdalt énekelve feltartott karral kaput formálnak, ami alatt áthaladnak a többiek. Az ilyen kapus játékkal, zöldághordással a kislányok végigjárták a falu utcáit.  

PÁRVÁLASZTÓ HAGYOMÁNYOK 

Pünkösd ünnepéhez udvarlással kapcsolatos szokások is fűződnek. Egyes vidékeken például a legények az ünnep hajnalán a kiválasztott lány ablakába pünkösdi rózsát tettek, máshol mátkatálat (kaláccsal és borral) küldtek a kiszemelt hölgynek. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség adódott az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.

MÁJUSFAÁLLÍTÁS 

Egyes területeken, például a Zempléni-hegyvidék falvaiban ilyenkor állították a májusfát. Azokon a vidékeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte. 

HIEDELMEK 

A tavasz egyik legnagyobb ünnepéhez számos hiedelem is kapcsolódik.  

Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító-, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A pünkösdi eső viszont rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a “pünkösdi eső ritkán hoz jót”.