A lehetséges hatás maximalizálásában segíthetnek a dobozokhoz mellékelt (vagy akár innen letölthető) betegtájékoztatók, amelyek a mikor?, illetve a hogyan? kérdésekre adnak választ.

A folyamatosan szedett gyógyszerek rendszerint akkor adják a legjobb eredményt, ha mindig megközelítőleg ugyanannyi hatóanyag van a szervezetben. Az ingadozás pedig akkor a legkisebb, ha a napi utántöltés mindig ugyanakkor érkezik. Ha egy-egy gyógyszer bevételének fix napi időpontja van, az azért is szerencsés, mert azt számontartani is könnyebb. Ritkábban felejtjük el bevenni, vagy vesszük be véletlenül kétszer a gyógyszert. A reggeli vagy az esti rituálékba beillesztve talán még könnyebb megtartani a kívánatos ritmust.

Mit mikor érdemes?

Ám a gyógyszerek olykor "válogatósak", van, amelyik számára inkább a reggel, másnak meg az este a legalkalmasabb dologidő. Az emberi szervezetben sok folyamatnak van 24 órás ciklusa, emiatt másképp is hathatnak rá ugyanazok a vegyszerek reggel 6-kor, mint délután 2-kor. Például azoknak a vérnyomáscsökkentőknek, amelyek a stressz miatti nyomás-növekedés mérséklésével hatnak, a reggel az igazi munkaideje. Ugyanis ilyenkor képződnek bővebben azok a stresszhormonok is, amelyek hatását ellensúlyozniuk kell. Ezzel szemben például a szintén nagyon sokak által szedett koleszterincsökkentők egy csoportjánál meg azt mutatták ki, hogy azok este lenyelve eredményesebbek, mint reggel.

A gyógyszerek bevételének idejét sokszor az étkezésekhez viszonyítva határozzák meg, és ahhoz képest tiltják vagy éppen javasolják. Ez első pillantásra is észszerű szempontnak látszik, hiszen ugyanazt az emésztőrendszert használják a tabletták és az ételek, így ahogy ott segíthetik, úgy zavarhatják is egymást. Itt végképp nincs általános szabály. Van gyógyszer, amelyiknél az üres gyomor az előnyös, hogy semmi se zavarja a hatóanyag felszívódását. Másnál a tele a jobb, mert az a felszívódás lassításával elnyújtja a hatást, vagy azért, mert úgy kevésbé irritálja a gyomrot a tabletta anyaga. De lehet a hatás fordított is, például amikor a gyomorsavlekötő szer bevételének rossz időzítésével blokkolják az éppen elfogyasztott étel megemésztését.

A már említett betegtájékoztatók mindig írnak arról, hogy a gyógyszert étkezés előtt/után/közben kell szedni, vagy lehet attól teljesen függetlenül is. Ám még az olyan egyszerű kérdésekre is, mint a „mennyivel előtte?” „mennyivel utána?” „mi számít egy étkezésnek?” adott válaszok sem feltétlenül egyértelműek, ha komoly a tétjük.

Dr. Dér Péter, a mogyoródi Kígyó Gyógyszertár gyógyszerésze vette a fáradságot, és Facebook-oldalán értelmezte ezeket a fogalmakat a nagyközönség számára is. Ő úgy számol, hogy egy-egy étkezés után a gyomor tartalma mintegy 1 óra múlva kezd kiürülni, és az körülbelül egy újabb órát kíván. Egy üres gyomorba érkező gyógyszer pedig mintegy fél órát tölt ott, mielőtt a belek felé távozna. A betegtájékoztatókba foglaltak e két folyamat szerencsés összehangolását igyekeznek segíteni.

Ebből következően egy tabletta bevétele szempontjából az "étkezés előtt" azt jelenti, hogy már legalább két órája nem ettünk, és még fél óráig nem is fogunk. Az "éhgyomorra" szedendő pirulákkal is hasonlóan kell eljárni, ám ilyenkor – mint azt a gyógyszerész külön megemlíti – "a reggeli kávé is étkezésnek számít". Az "étkezés után" pedig azt jelenti, hogy az evés befejezésétől már eltelt legalább 1 óra, de még nem több, mint 2. Az "étkezés közben" pedig a köztes időszakot jelöli: azaz az evés előtti fél órától az azt követő legfeljebb 1 óráig.

Nem mindegy a méret

A hatásosság szempontjából egy további kritikus körülmény lehet a tabletta mérete. Akár azért, mert nem pontosan felel meg a kívánt adagolásnak, akár azért, mert egyszerűen túl nagy. Igen sokaknak okoz gondot az utóbbi miatt egy-egy pirula vagy kapszula lenyelése. Kézenfekvőnek látszik ilyenkor a porítás vagy a darabolás, de ez sok mai gyógyszert azonnal tönkre is tesz. E tablettáknak ugyanis gyakran nem csupán ömlesztett anyaguk, hanem a működésüket szabályozó finomszerkezetük is van. Lehet ez olyan bevonat, ami a szabályozott lebomlásával garantálja, hogy a gyógyszer csak a tápcsatorna megcélzott szakaszában szívódhasson fel. Vagy lehet olyan "időzítő" réteg is, ami lassítja, elnyújtja a hatóanyag felszabadulását, hogy elég legyen egyetlen tablettát bevenni a korábbi napi három helyett. Ezeket a remek képességeket egyetlen mozdulattal is meg lehet semmisíteni, legyen az akár rágás, vágás, vagy kapszulabontás. Ahol a felezés, negyedelés vonalait eleve belepréselték a tablettába, ott nincs ilyen veszély. De minden más esetben indokolt legalább az első alkalommal egy pillantást vetni a betegtájékoztatóra. Abban egyértelműen jelzik, ha a különleges szerkezete miatt nem törhető, nem darabolható egy gyógyszer.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(illusztráció: Shutterstock)

gyógyszerorvostudománybetegségmegelőzésegészséges táplálkozás