A Nagyszülő- és Apa-füzetek után a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elkészíttette a Testvér-füzetet, amelyet a Magyar Védőnői Szolgálat közreműködésével minden, Magyarországon megszülető gyermek szüleihez eljuttatnak.

Sok az öröm, de van nehézség is

A kötetet bemutató eseményen részt vett Müller Cecília tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője, aki a védőnői szolgálatról úgy fogalmazott: ez igazi hungarikum. A 105 éves szolgálatatot mindig más kihívás elé állította az élet, folyamatosan bővültek a feladatai, de a családok védelme mindvégig elsődleges szerepe maradt. Személyes élményeként elmondta, hogy négy testvére és három unokája van. Sok öröm és nehézség jellemzi a testvérkapcsolatokat, de látja az unokáin, milyen féltve óvják a kistestvérüket.

Szükség van a civil társadalomra

Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a kormányzati intézkedések mellett szükség van a civil társadalom hozzáadott értékeire ahhoz, hogy megszülessenek a vágyott gyermekek. Szólt arról is, hogy a kormány komplex módon igyekszik a gyermekszületéseket támogatni, például a gyermekek számával exponenciálisan nő az utánuk járó támogatás. Példaként említette erre a családi pótlékot és a családi otthonteremtési kedvezményt. Külön szólt a babaváró támogatásról, amelyet a Családvédelmi akcióterv zászlóshajójának nevezett.

Nem kerülik meg a nehéz kérdéseket

Újváry Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alelnöke egy felmérésre utalt, amely szerint a fiatalok félnek a szülői szerepektől. Ennek a túl sok, illetve a túl kevés információ az oka. Ez utóbbi közé tartozik a testvérkérdés is. Mint mondta, a Testvér-füzet 23 oldalban taglalja ezt a témát, nem kerüli meg a nehéz kérdéseket sem, például a testvérféltékenységet, illetve a mozaikcsalád sajátosságait.

Erős az apák szerepe

Léder László pszichológus, a Testvér-füzet egyik szerzője szerint az anyák legnagyobb segítsége az apák visszacsempészése a családba. A testvérek megszületéséről sokáig úgy vélték, hogy abban az anyák szerepe meghatározó. A modern kutatások ezt megkérdőjelezik, sőt, egyértelműen igazolják, hogy a többedik gyermeknél az apák kezdeményező szerepe erősebb. Arról is beszélt, hogy a korai kötődés az emberi élet legfontosabb megalapozása. Az apákban is az első időszakban alakulnak ki az elsődleges érzelmek a gyermekeik felé. Minél előbb megszólítják az apákat a szakemberek, annál nagyobb az esélye, hogy bekapcsolódnak és aktív szerepet vállalnak a család életében.

– A testvér érkezése nagy lehetőség arra, hogy az apa kapcsolata elmélyüljön a nagyobb gyermekkel – tette hozzá a pszichológus.

Ne az elvárás miatt szülessen meg a kistestvér

Andrek Andrea társszerző, pszichológus felidézte, hogy az Apa-füzet megírására még felkérést kaptak Kopp Máriától, a nagyszülőknek és a testvéreknek szóló kötet viszont már a védőnők jelzése alapján született meg. Mint mondta, az, hogy a testvérek tanúi egymás életének, kettős állapot. A pozitív dolgok, de a nehézségek is megjelennek a kapcsolatban.

– A füzet legfontosabb üzenete az, hogy a szülők azért vállaljanak még egy gyermeket, mert ők szeretnék, és ne azért, hogy a már meglévő gyermeküknek legyen egy testvére. De ennek ellenkezője is igaz: ha a gyermek nem szeretne testvért, akkor sem terhelhetik rá a szülők a döntés felelősségét – hangsúlyozta a pszichológus. – Egyetlen kisbaba se szereppel, feladattal jöjjön a világra – tette hozzá a szakember.

Felhívta a figyelmet arra is: a szülők hagyjanak teret arra, hogy a testvérek kialakítsák érzéseiket egymás felé, ne elvárásból kelljen szeretni a kistestvért. Kitért a mozaikcsaládokra is.

– A gyerekek világában nincs olyan, hogy féltestvér, mindenki egy egész ember, és hogy a kapcsolat is egész legyen, abban segíthetnek a szülők – mutatott rá Andrek Andrea.