Valójában azzal, ha csak egy részfeladatot is megcsinálunk a gyermekünk helyett, nem segítünk neki, hanem épp ellenkezőleg, hátráltatjuk a tanulásban.

Az Ask.com nevű weboldal készített egy felmérést, melyben 778, 18 éven aluli gyermeket nevelő amerikai szülőt kérdezett meg arról, hogy írta-e már meg a csemetéje háziját. Az eredmények alapján a szülők 43%-a bevallottan tett már ilyet. A legtöbben (38%) a matek feladatban segédkeztek.

Miért tesznek ilyesmit a szülők?

Részben azért, mert sokszor különórák után későn ér haza a család, és a gyermeknek már se kedve, se energiája leülni a lecke fölé. Nem beszélve arról, hogy a szülőnek sincs már ilyenkor türelme győzködni, hogy írja meg a háziját. Még ha sikerül is, a gyermek esetleg pár perc után közli, hogy nem megy, a szülő is fáradt a hosszas magyarázáshoz, és inkább megcsinálja helyette, csak legyenek már túl rajta. Ráadásul így jobb jegyet is remélhet élete értelmének.

Pedagógusok szerint azonban hiába tűnik sokszor ez a könnyebbik útnak, hosszabb távon csak megnehezítjük a gyermekünk életét, hiszen elvesszük tőle a gyakorlás lehetőségét. Aminek legkésőbb a következő dolgozatíráskor vagy feleléskor biztosan megissza a levét. Mi több, etikátlan dolgot teszünk, amivel rossz példát mutatunk neki.

Inkább adjunk útmutatást!

A házi feladat lényeg, hogy megtanítsa a gyermeket önállóan tanulni és problémát megoldani. Ehhez azonban a legtöbb, amit tehetünk, hogy ott vagyunk mellette és támogatjuk abban, hogy ő maga jöjjön rá a megoldásra.

1. Alakítsunk ki egy rutint

Kérdezzük meg a gyermekünket, hogy mikor és hol szeretné megcsinálni a leckéjét. Ha kicsit még játszana vagy szaladgálna előtte, engedjük meg neki, utána viszont tényleg ültessük le. A tévézést, tabletezést azonban szigorúan időzítsük a kötelességek elvégzése utánra.

2. Várjunk ki

Engedjük meg a gyermekünknek, hogy hibázzon! Nem kell, hogy mindig mindent hibátlanul oldjon meg. Ha a gyermekünk szól, hogy valamit nem tud vagy nem ért, ne rohanjunk a segítségére azonnal. Nyugodtan fejezzük be, amit épp csinálunk, hiszen lehet, hogy ez idő alatt még egyszer elolvassa a feladatot és maga is rájön a megoldásra.

3. Hagyjuk rá

Ha a csemeténk elfelejtette feljegyezni, hogy mi a lecke, hagyjuk, hogy másnap szembesüljön a következményekkel az iskolában. Ne hívogassuk az osztálytársa szüleit, hogy kimentsük. A házi feladat ugyanis nemcsak a tanulásról, hanem a felelősségtudat elsajátításáról is szól. Legközelebb biztosan jobban fog figyelni a suliban.

4. Tartsunk szünetet

Eltört a mécses? Esetleg mi borultunk ki, hogy századszorra se érti a gyerekünk a feladatot? Tartunk 10 perc szünetet, és hagyjuk, hogy ő is játsszon egy kicsit. Ezután újult erővel üljünk neki a feladatnak ismét. Ha most se megy, írjunk egy üzenetet a tanító néninek, vagy beszéljünk vele személyesen.


(Fotó: Shutterstock)

iskolagyermeknevelésházi feladat