csalad.hu - Miért tanuljon a gyermekünk zenélni?
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Miért tanuljon a gyermekünk zenélni?
Békési Erika
2019. júl. 15. 11:12
Kisgyermeket nevelünk
Kisgyermekkorban a zene az egyik legjobb intelligenciafejlesztő módszer! Ha nem is szeretnénk hivatásos muzsikust nevelni fiunkból-lányunkból, érdemes elgondolkodnunk a zenetanuláson.

Négy gyermekünkből három zenél: a cselló, a gitár és a hegedű 6, 5 és 4 éve költözött az életünkbe. A komolyzenével együtt, mert azelőtt mi sajnos nemigen találkoztunk ezzel a műfajjal. Azóta a ház különböző pontjain állomásoznak a kottatartó állványok, keressük a puha rongyokat és a gyantát a húrok karbantartásához, a fiaink pedig violin- és basszuskulcsokról egyeztetnek. Már szinte hagyomány, hogy időnként családi kiskoncerteket tartanak, persze ehhez az kell, hogy egyetértés legyen a kiválasztott repertoárban. És bár a gyakorlással néha fennakadások vannak, mi mindenképpen a zenélés mellett szavazunk, és ami a legfontosabb: a fiaink is így gondolják ezt!

A zenetanulás pozitívan hat a gyermekre

A zenéből, zenetanulásból fakadó nevelő hatást már az ókori görögök is ismerték, és szerencsére ma sincs ez másképp. Amikor Kodály Zoltánt arról kérdezték, mikor érdemes elkezdeni a gyermekek zenei nevelését, azt válaszolta: „9 hónappal a születése előtt”. Majd helyesbített: „Pontosabban kilenc hónappal az édesanya születése előtt.

Teljes az egyetértés abban, hogy a zenetanulás hasznos, fontos, sőt, mi több, jó lenne, ha mindenki élne vele. Hogy miért? Mert kizárólag jó hatásai vannak a gyermekekre és a felnőttekre egyaránt! A West Hamilton Egyetem kutatása szerint a hangszeres zenetanulás pozitív változásokat okoz az agy bizonyos területein, ezáltal javulnak a mentális képességek: a hangszeren való játék fejleszti az összpontosítást, a koncentrációt és pozitívan hat a memóriára – a nyelvtanulásban is! A tanulmány beszámol arról, hogy a zenetanulás hatására javul a kicsik felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, melyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek.

De a folyamat a gyermekek „egészére” hat: a zenetanulás fejleszti az ügyességet, az önuralmat, az akaratot, a kitartást és a figyelmet. Új érzelmeket tud közvetíteni, az ember erkölcsi ítéletét, világnézetét is képes átalakítani. A zene hatására a gyermekek érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válnak, miközben érzelemviláguk színesedik, elmélyültebbé válik. A zenetanulás olyan sikerélményeket adhat, melyek által oldódhat a gyermekek szorongása és gátlásossága.

Fejlődés a zeneiskolában és a zeneórán kívül is

A pszichológusokon kívül a zenepedagógusok is azt vallják, hogy azok a tanulók, akik intenzív zenei nevelést kapnak, egyéb területeken is jobb eredmény elérésére képesek. Mindeközben pedig jól érzik magukat!

Egy kis nyugalomsziget vagyunk a zenetanuló gyerekek életében

– A zeneórák különleges alkalmat adnak a gyermekeknek arra, hogy megnyugodjanak – vallja Bertáné Bevíz Ágnes gitártanár. – Sok esetben a találkozásaink első percei arra mennek el, hogy mesélnek: kiszakad belőlük az összes iskolai öröm, igazságtalanság, az elmúlt napok történései, és mindeközben nagyon jól esik nekik, hogy csak rájuk figyelek. Egy kis nyugalomsziget vagyunk a zenetanuló gyerekek életében, és ezt nagyon jó látni! Közben a gyakorlások, koncertek alatt egy csomó mindent megtanulnak önmagukról: például azt, hogyan viselkedjenek stresszhelyzetben. Vagy, hogy mi a legjobb módszer arra, hogy ha elrontanak valamit, kijavítsák azt? Kétségbeesés, elnémulás, aztán teljesen elölről való kezdés? Vagy folytatás, jóval nagyobb odafigyeléssel? Ezeken a szakaszokon a zenetanulók végigmennek, de az a jó, hogy nem hatalmas tétre menő szituációkban, hanem szerető, kedves helyzetekben: mondjuk egy családias iskolai kiskoncerten, vagy éppen a mikulás fogadásakor.

A zenetanulás olyan, mint a háromlábú szék

Pillár Miklósné Zsuzsa, a Csitáry Emil Művészeti Műhely igazgatója, csellótanár szerint a zenetanulás olyan, mint a háromlábú szék. Ahhoz, hogy stabilan, jól „működjön”, kell hozzá a tanár, a diák és a szülő is. – Kisgyermekkorban mindenképpen kell az együttműködés, mert a hangszertanulás kemény munka! Jó, ha a gyakorlás a mindennapi élet részévé válik, szinte olyan, mint a fogmosás. A zenélés sok gyakorlást és odafigyelést igényel, de éppen ezért rendszert visz a csemeték életébe, szorgalomra és kitartásra ösztönzi őket.

Mikor kezdjen a gyermek hangszeren tanulni?

Sokáig az volt az uralkodó nézet, hogy a zenei képzést kilenc éves kor után már nem érdemes elkezdeni, ám az utóbbi évek vizsgálatai ezt megcáfolják. – A zenetanárok véleménye megoszlik erről, van, aki szerint jó, ha megvárunk egy bizonyos testi és értelmi érettségi szintet, mondjuk a harmadik osztályt, de nekem volt már nagyon lelkes négyéves csellótanítványom is – meséli a csellótanár.

Elfogadjuk a tanítványokat olyannak, amilyenek, csak éppen megpróbáljuk előhozni belőlük azt, ami bennük van.

– A zenetanulás nem kor- és gyermekfüggő! Bárki elkezdheti – a mi zeneiskolánkban ezért nincs is felvételi –, mert mindenkiben benne van az a tehetség, ami ahhoz kell, hogy kellő gyakorlás után élvezni tudja a zenélést. Én kötelezővé is tenném a tanulóknak: a sok lexikális tanulnivaló helyett az életre nevelném a gyermekeket zenetanulással, olvasással, kertészkedéssel. Persze a matematika is fontos, de szerintem közvetlenül azután a zene kell, hogy következzék! És nemcsak a léleknek fontos ám ez! A gyermekek agyára, hallására, összeszedettségére kizárólag jótékonyan hat. Ne féljünk „leterhelni” a gyermekeket a zenetanulással, sokkal többet bírnak ők, mint amit manapság elvárunk tőlük! Látom a zenetanuló diákokon, hogy milyen jól teljesítenek a tanulásban, ráadásul, ahogy Gombás Judit írta egy tanulmányában, a zene „sok bajon átsegít”. – Zsuzsa azt mondja, a tanuló és a zenetanár között – a heti kétszeri találkozás hatására – évek alatt nagyon közeli, személyes kapcsolat alakul ki: elég, ha a zenetanár egy kicsit felhúzza a szemöldökét, és a diák máris tudja, hol és mit rontott. – Elfogadjuk a tanítványokat olyannak, amilyenek, nem akarjuk őket megváltoztatni, csak éppen megpróbáljuk előhozni belőlük azt, ami bennük van. Azért tanítjuk őket, hogy eljöjjön az idő, amikor egy kottát látva késztetést érezzenek arra, hogy eljátsszák azt.

Kodály biztatása

És ha ezek után még mindig hezitálunk, lássuk Kodály Zoltán gondolatait a zenetanulásról: „Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

(fotó: Shutterstock)