Korábban jöhet, mint gondolnák – a gyermekkori diabéteszről

Az ezredforduló óta megháromszorozódott a cukorbeteg fiatalok aránya. Az évente 2-300 új eset legtöbbje még úgynevezett 1-es típusú, ami gyakran minden nyilvánvaló előzmény nélkül jelentkezik. Ennél az immunrendszer egyszer csak rátámad a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeire, és elpusztítja azokat. Ezért szorulnak azután rendszeres külső inzulinpótlásra a betegek. Arról, hogy az esetleges örökletes hajlamot mi "indítja be", még keveset tudunk, bár néhány tényezőről már bizonyosnak látszik, hogy növelik ezt a kockázatot.

Az örökletesség erejét dr. Körner Anna gyermekdiabetológus azzal jellemezte a Szurikáta Alapítvány honlapján, hogy míg családi előzmény nélkül a betegség kialakulásának esélye nem nagyobb 0,7-1,5 ezreléknél, addig diabéteszes anyával ez 1-4%, apával 7-10%, míg ha mindkét szülő 1-es típusú cukorbeteg, akkor 30%.

Igen sokféle körülménytől függhet, hogy a hajlamból aztán kialakul-e a betegség. A már beazonosított tényezőket – a vírusfertőzésektől a csecsemőkori táplálkozásig – a Heim Pál kórház folyóiratában dr. Szalai Csaba egyetemi tanár tekintette át 2018-ban. A diabéteszt kiprovokáló vírusfertőzések vagy úgy ártanak, hogy közvetlenül megtámadják a hasnyálmirigyet, vagy úgy, hogy tévedésbe ejtik az immunrendszert. Utóbbi esetben a betolakodók ellen induló véderő mintegy járulékos veszteségként pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Az 1-es típusú cukorbetegség előidézésével leggyakrabban gyanúsított fertőzők a rubeola, a mumpsz, a rotavírus, a Coxsackie B4 és a citomegalovírus (CMV). E listára azóta bejelentkezett a Covid-19 is, például londoni kutatók már 2020-ban jelezték, hogy a járvány megjelenésével a gyerekeknél kétszer annyi új 1-es diabéteszt diagnosztizáltak, mint korábban.

Vannak vizsgálatok, melyek szerint a csecsemőkori étrend is növelheti a kockázatot, például azzal, ha nagyon korai a tehéntej használata vagy túl késői a szilárd táplálás megkezdése. Sőt, már a magzati korban kockázatmérséklő lehet, ha az anya elegendő zöldséget, valamint D-vitamint fogyaszt. A védőfaktorok között számon tartják az egészséges bélflórát is: ha az eléggé gazdag, változatos, az is csökkentheti az 1-es diabétesz kialakulásának rizikóját.

Viszont növelheti a kockázatot az anya életkora, ahogy Szalai doktor idézi: az 5 évvel későbbi szülés 5 százalékkal nagyobb rizikót jelent. Ugyancsak ronthatják az elkerülés esélyeit egyes környezeti szennyezők, mint például a nitrátos ivóvíz, vagy bizonyos élelmiszer-tartósítók és a penészgombák.

Az 1-es diabétesszel diagnosztizált gyerekek legtöbbje 10-14 éves kamasz, de mind többüknél már óvodás korban jelentkezik a betegség - erről is beszélt Tóth-Heyn Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Gyermekklinika igazgatóhelyettese a tavalyi Gyermekdiabétesz Napon. A semmelweis.hu tudósítása szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy "az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere-kisiklás kialakulása közötti időszak nagyon rövid lehet, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet". Emiatt nagyon sok múlik azon, hogy a gyerekek környezete mennyire éber, azaz mennyire értőn és gyorsan reagál a jelekre. Amit legtöbbször észrevesznek, az a megnövekedett folyadékfogyasztás, a gyakori vizelés, vagy a jó étvágy melletti fogyás.

Azért, hogy minél többen jól és gyorsan tudjanak reagálni, a Szurikáta Alapítvány kampányt indított, mondván: "A gyerekek cukorbetegsége nem várhat másnapig!" A "Figyeld a jeleket!" című tájékoztató filmjüket itt tekinthetik meg. 

Az utóbbi egy-két évtizedben a korábban "öregségi"-nek is nevezett, 2-es típusú diabétesz is megjelent a gyerekek között. Ennél alapvetően az életvezetés, leggyakrabban az elhízás és a fizikai aktivitás hiánya zilálja szét a vércukor-szabályozást, gyerekek esetében jellemzően a tinédzserkorukra. A már idézett Körner Anna doktor korábban a Semmelweis Egyetem honlapján úgy becsülte, hogy a kövér gyerekek 0,5-2 százaléka szenvedhet 2-es cukorbetegségben. Az ő esetükben bár a kór kialakulása lassabb, ugyancsak fontos a gyors diagnózis, ugyanis igen hamar jönnek például az érrendszert, a látást, a veséket érintő szövődmények, melyeket a kezelés késleltethetne. Másfél esztendeje az OTSZ Online ismertette azt a "TODAY" elnevezésű amerikai vizsgálatot, amely egy 15 esztendős követés alapján igazolta, hogy a tinédzsereknél hamarabb alakulnak ki a szövődmények, mint a felnőtt betegeknél. A megfigyelés végére az átlagosan 25 éves fiataloknál már olyan elváltozásokat találtak, amelyek általában a 40-50 éves cukorbetegeknél fordulnak elő.  

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!