Az Agroinform.hu felméréséből kiderül, hogy a termelők 42 százaléka is visszafogottabb forgalomra számít idén a koronavírus-járvány miatt: részben az óvatossággal, részben a lecsökkent elkölthető jövedelmekkel indokolják várakozásaikat. November végén a megszokottnál valamivel kevesebb fát vágtak ki az ültetvényeken De vajon kell-e aggódnunk amiatt, hogy nem kapunk szép fát, ha az utolsó napokra hagyjuk a vásárlást?

A home office-ból is rendelhetünk

Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője a csalad.hu-nak megnyugtatásul azt mondta: Magyarországon nagyon elkötelezett mezőgazdasági termelők élnek és dolgoznak, akik ki akarják és ki is tudják szolgálni a hazai igényeket. De a biztonság kedvéért azért célszerű lehet idén korábbra hozni a fa megvásárlását, ha mindenképpen megfelelő kínálatból szeretnénk választani. Az eddigi tapasztalatok szerint a vásárlók 44 százaléka a karácsony előtti utolsó héten szerzi be a díszítésre szánt fenyőt. Sőt, 3 százalék kifejezetten az utolsó napon.

A szakértő elárulta, hogy már az online fenyővásárlásra is látni jó példákat.

– Ez úgy működik, hogy egy webkamerán keresztül a vásárló kiválasztja, hogy melyik fát szeretné, és akár házhoz is szállítják neki.

A mostani kutatás is alátámasztja, hogy a fenyőfát vásárlók körében immár messze a nordmann fenyő a legnépszerűbb: 54 százaléknyian választják ezt a fajtát. A második helyen az ezüstfenyő, míg a harmadikon a lucfenyő áll 22, illetve 21 százalékkal. A legtöbben, 44 százaléknyian a másfél-két méter közti magasságot keresik, további 40 százalék másfél méternél kisebb fenyőfával is megelégszik. Bolyki Bence arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei évben valamelyest emelkedtek az árak a korábbiakhoz képest.

A műfenyő nem „zöld”

Az Agroinform.hu felmérése szerint a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy valódi karácsonyfa helyett műfenyőt fog díszíteni, sokan környezetvédelmi okokkal indokolták a döntésüket.

A szakértő ugyanakkor a csalad.hu-nak hangsúlyozta, hogy a műfenyő előállítása, szállítása és megsemmisítése jelentősen terheli a környezetet.

– Azt tapasztalom, hogy a mezőgazdaság presztízse növekedett, az emberek felismerték, hogy inkább a magyar termelőket részesítik előnyben, és nem egy valahol Kínában, lélek nélkül legyártott műanyag darabot tekintenek karácsonyfának. Bízom benne, hogy a környezetvédelmi szempontokat is egyre inkább értik. A fenyőfa szén-dioxidot köt meg addig is, míg felnő, ha kivágják, utána ültetik a helyére a másikat. Ez egy fenntartható modell, amelynek sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, hiszen a fákat komposztálják, vagy darálék formájában visszajuttatják az organikus körforgásba és nem műanyagot kell feldolgozni.



Családi tradíciók

A magyarországi fenyőfatermelők nagy része, 80 százaléka kistermelő, akiknél komoly megbecsültsége van a földnek. Elsősorban a Somogy, Zala és Vas megyei területek alkalmasak erre a tevékenységre.

Bolyki Bence úgy látja, ebben az ágazatban is kezdenek kialakulni az igazi fenyőfás dinasztiák.

– Ahol a gyermek látja, hogy a szülei hogyan dolgoznak, hogy sokszor a főállásuk mellett végzik ezt a tevékenységet, ott jó eséllyel tovább is viszik. Bízom abban, hogy egyre inkább családi munkaként valósul meg a fenyőfatermesztés, a gyerekek belenőnek abba, hogy az a természetes, hogy részt vesznek a munkákban, segítenek. Korábban a mezőgazdaság, a közös munka összekovácsolta, összetartotta a családot, nagyon jó, ha ez megmarad a jövőben is.