„Harminc év körül tudatosabban kellene foglalkoznunk a családtervezéssel”
Szerző:Szűcs Anikó2020. 10. 09.Babát várunk
Dr. Vesztergom Dóra elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a doktornő a szülészet-nőgyógyászaton belül egy szűk területre szakosodott: reproduktív endokrinológusként és meddőségi specialistaként segíti a gyermekáldásra váró párokat. A szakemberrel a közelgő Lánygyermekek világnapja alkalmából beszélgettünk a „ketyegő biológiai óráról”, a családalapítás szempontjából ideális életkorról és a napjainkban egyre többeket érintő meddőségről.
– A meddőség kezelésében általában sok szakember működik közre, mivel nagyon gyakran az ok igen összetett – mondja Dr. Vesztergom Dóra. – Nem ritka, hogy egy pár elveszik az információk rengetegében, a sok orvos, kivizsgálás, baráti jótanács és terápiák között. Sajnos így megy az idő, a nő számára pedig a fontos évek. Ez inspirált arra, hogy a szülészet-nőgyógyászatot endokrinológia szakvizsgával egészítsem ki, hogy több oldalról vizsgálhassam a reprodukció endokrinológiáját, és a női hormonrendszert.
Kitolódott a gyermekvállalás ideje
Nemcsak hazánkban, a fejlett országokban is jellemző tendencia, hogy a nők egyre későbbi életkorban szülnek. Míg a nyolcvanas évek első felében az anyák átlagéletkora az első szüléskor 23 év volt, addig ma senki nem hökken meg azon, ha egy kismama 30 és 35 éves kora között várja az első gyermekét. A gyermekvállalás kitolódásának számos oka van: az oktatási rendszer és a lehetőségek bővülésével a fiatalok gyakran a továbbtanulást választják a családalapítás helyett, majd karrierépítésbe kezdenek, önálló egzisztenciát teremtenek, közben pedig utazgatnak, világot látnak. Emellett párkapcsolati tényezők is befolyásolhatják a halogatást, és így későbbre marad a családalapítás.
Mi befolyásolja a termékenységet?
– A várandósság szempontjából az ideális életkor 25 és 35 éves kor között van, és az is bizonyos, hogy 30 éves kor alatt sokkal könnyebben megfogan a baba, mint harmincon túl – magyarázza a Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Centrumának orvosa. – A petefészekben található tüszők száma születésünk pillanatában genetikailag meghatározott, tehát mindannyian adott petesejtszámmal születünk és a kor előrehaladtával ez a szám folyamatosan csökken, majd 37 éves kor felett a folyamat erőteljesen felgyorsul. Ezzel párhuzamosan a petesejtek minősége is romlik, nő a kóros petesejtek száma, ami növeli a fejlődési rendellenességek és a vetélés esélyét is.
– A termékenység szempontjából az életkor mellett az életmód is meghatározó szerepet játszik – folytatja a doktornő. – Az elhízás egyértelműen csökkenti a várandósság kialakulásának esélyét, és a túlsúllyal küzdőknél magának az embriónak a beágyazódási képessége is csökken. Ugyanez vonatkozik a férfiakra is, mert a kóros elhízás a spermiumok mennyiségét és minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. A dohányzás szintén nagymértékben rontja a hímivarsejtek működését, valamint a férfiak megtermékenyítő képességét, és a nőknél is károsítja a petesejtek minőségét. Ugyanakkor a rendszeres testmozgás bizonyítottan jótékonyan hat a termékenységre.
Mikor forduljunk szakemberhez?
– A nő 35 éves kora előtt, amikor a petefészek még feltételezhetően jól funkcionál, 1 év sikertelen próbálkozás után ajánlatos meddőségi specialistához fordulni – javasolja a szakember. – Számos dolog állhat a hátterében annak, ha nem fogan meg a baba, és az okokat tanácsos minél előbb kideríteni. Ha valakinek rendszertelen a menstruációja, nincsen havi vérzése, vagy ha valamilyen hormonális problémával, pl. endometriózissal küzd, mindenképpen kérje szakember segítségét. Akinek például többször volt súlyos kismedencei gyulladása, hasi műtétje, súlyos fertőzése, vagy esetleg túlesett daganatkezelés miatt kemo- vagy sugárterápián, ezek mind okozhatnak olyan problémákat, amelyek akadályozzák a fogantatást. Ilyen esetekben ne várjuk ki az egy évet, hanem érdemes fél év sikertelen próbálkozás után, vagy akár hamarabb szakemberhez fordulni. 35 év felett viszont javasoljuk, hogy a pár hat hónapot próbálkozzon, és ha ez idő alatt nem jön össze a baba, akkor fél év után megkezdődhet a meddőségi kivizsgálás. Ennek során a nőknél a reproduktív rendszer anatómiáját, tehát a méh, a petefészek és a petevezetők működését nézzük meg, valamint a női hormonrendszert vizsgáljuk. A várandósság szempontjából ugyanis rendkívül fontos, hogy mielőbb kiszűrjünk minden olyan esetleges endokrinológiai vagy anyagcsere-betegséget (pl. pajzsmirigy alul- vagy túlműködést, mellékvese problémát, policisztás ovárium szindrómát, inzulinrezisztenciát), amely meggátolhatja a teherbeesést. A férfiaknál pedig a spermiumok mennyiségét és minőségét ellenőrizzük.
Népbetegséggé vált a meddőség
Magyarországon az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a meddőségi specialistához forduló párok száma. A legfrissebb adatok szerint minden hatodik pár érintett ebben a problémában.
– Ennek részben az az oka, hogy kitolódott a gyermekvállalás ideje, és a meddőséget sok esetben pusztán a késői gyermekvállalás okozza – magyarázza a doktornő. – A termékenységnek ugyanis van lejárati ideje, ez általában a nő 41 éves korában jön el. Nyilván spontán várandósság is létrejöhet 40 év fölött, mert ha egy jó minőségű petesejt találkozik egy jó minőségű hímivarsejttel egy megfelelő ciklusban, akkor abból megfoganhat a gyermek, de maga az esély csökken. 40 és 45 éves kor között pedig a várandósság esélye sokkal kisebb, mint 40 év alatt.
– Fontos tudni, hogy a termékenységi időszaknak nem akkor van vége, amikor elmaradt a nőnek menstruációja, ami általában 50-54 éves kor között következik be. A petefészek minimálisan termel hormont még 40 és 50 év között, de egyre kevesebbet, tehát ha a menstruáció még nem is maradt el teljesen, a petesejtek minősége 43-44 éves korban már rendkívül rossz, tehát károsodott, és az ilyen petesejtből létrejött embriók is nagyrészt gyengék. Ez az oka annak, hogy 40 év felett gyakorlatilag minden második várandósság vetéléssel végződik.
A férfiak terméketlensége is gyakori probléma
A statisztika azt mutatja, hogy a gyermektelenséggel küzdő párok felénél részben vagy egészben a férfiak termékenységével van gond.
– A meddőségi centrumban történő vizsgálatok során minden második férfi páciensnél találunk valamilyen – nem feltétlenül súlyos – problémát, ami elég nagy szám – jegyzi meg dr. Vesztergom Dóra. – Tapasztalatom szerint a férfiak rendkívül nehezen szánják rá magukat a meddőségi vizsgálatra. Sokszor azt érzik talán, hogy az orvosok a férfiasságukat ítélik meg annak alapján, hogy milyen a spermiumképük, és borzasztóan félnek az eredménytől. Többek között ezért is vonakodnak a vizsgálattól.
Próbára teszi a párkapcsolatot
– A meddőségi kezelés rendkívül embert próbáló, lelkileg és testileg egyaránt megterhelő időszak a pár mindkét tagja számára, ahol gyakorlatilag a nő „szenvedi el” a kezelést, a férfi pedig egy abszolút szupportív szerepet vállal ebben a folyamatban – magyarázza a doktornő. – Vannak párok, akik szerencsések és akiknél az első kezelésre megfogan a baba, míg másoknál csak a sokadik beavatkozás hozza meg a várt eredményt. És természetesen az is előfordul, hogy több évig tartó kezelés után sem jön össze a baba, tehát a meddőségi kezelés mindenképpen egy rendkívüli helyzet, ami igencsak próbára teszi a párkapcsolatot. Ráadásul a párnak azzal a szituációval is meg kell birkóznia, hogy a kezelés „velejárójaként” az életükbe belép egy idegen ember, az orvos, aki gyakorlatilag benyit a hálószobájukba, belép az intim szférájukba. Nehéz elfogadni azt, hogy a konzultációk alkalmával egy harmadik személynek kell őszintén beszélniük olyan nagyon is személyes témákról, mint például a szexuális együttléteik. Éppen ezért azt tanácsolom minden párnak, hogy ha tudnak, járjanak el párterápiára, és/vagy csatlakozzanak a közösségi oldalakon szerveződött csoportokhoz, internetes közösségekhez, mert iszonyatosan nagy támogatást jelent, ha a pár megoszthatja a problémáit egy szakemberrel és/vagy a sorstársakkal.
„Hihetetlenül jó élmény, amikor segíthetek”
– Semmiképpen nem szeretném megrettenteni vagy elriasztani azokat a negyven év körüli párokat, akik még gyermekáldásra várnak, de azt muszáj hangsúlyoznom, hogy 40 és 45 éves kor között a teherbeesés esélye – akár spontán várandósságról, akár segítséggel történő fogantatásról beszélünk – sokkal kisebb, mint 40 év alatt. Ezért is érzem úgy, hogy fel kell hívnunk a fiatalok figyelmét arra: ha gyereket szeretnének, harmincéves koruk körül sokkal tudatosabban foglalkozzanak a családtervezéssel. Ha mondjuk arról van szó, hogy már megtalálták az „igazit”, a társukat és csak az a kérdés, hogy utazgassanak-e, világot lássanak-e még pár évig a családalapítás előtt, vagy inkább gyermeket vállaljanak, akkor azt javaslom, hogy az utóbbi mellett döntsenek, mert ki tudja, hogy később nem csúsznak-e ki az időből. De alapvetően az én szerepem orvosként abszolút szupportív, és számomra az a legnagyobb öröm, amikor a szaktudásommal hozzájárulhatok ahhoz, hogy egy párnak gyermeke születhessen. Az egy hihetetlenül jó élmény, amikor segíthetek valakinek, aki már hosszú évek óta küzd azért, hogy édesanya lehessen, és nagyon boldog vagyok, amikor megélhetem a párral együtt azt a pillanatot, mikor kiderül, hogy babát várnak. Az egy hatalmas ajándék a munkámban. Mint ahogy az is szívet melengető, amikor a párok immár büszke szülőkként eljönnek a klinikára, hogy megmutassák a kisbabájukat. Gyakran kapok fényképeket is a kicsikről. Van olyan páciensem, aki minden évben a gyermeke születésnapján ír egy üzenetet vagy küld egy fotót a kislányáról, és én rendkívül hálás vagyok érte – ez tényleg csodálatos érzés.
Olvasta már korábbi írásainkat?