Nem felesleges kínzás, vagy terhelés a kisiskolás, vagy nagycsoportos gyermekkel rendszeresen idegen nyelvet tanulni – ez derül ki a Massachusetts Institute of Technology és a Boston College közös kutatásából, amit világszerte 700 ezer nyelvoktatásra járó ember bevonásával készítettek.


A brit Telegraph című lap beszámolója szerint az eredményekből az derül ki, hogy a kritikus időpont a fiatal 18. életéve, ami után már – a többség számára – sokkal nehezebb egy új nyelvvel megismerkedni, mint ha a munkát pár évvel korábban megkezdte volna. A felmérés készítőit meglepte ez a viszonylag késői időpont, a korábbi kutatásokból ugyanis úgy tűnt, jóval korábban bele kell fogni a tanulásba, ha valaki folyékonyan szeretne később beszélni egy számára korábban nem ismert nyelven.


Joshua Hartshorne, a Boston College professzora, a kutatás vezetője a lapnak azt nyilatkozta, „nem tapasztalható nagy különbség a későbbi eredmény szempontjából azok között, akik születésük után, illetve akik 10 esztendősen kezdenek nyelvet tanulni. Ez utóbbi kort mégis vízválasztónak tekinthetjük”. Úgy találták ugyanis, hogy aki már ilyen fiatalon elkezdi a tanulást, annak van esélye, hogy szinte anyanyelvi szinten sajátítsa el a nyelvet. Ehhez nem kell napi több órán keresztül szavakat magoltatni egy hatéves óvodással, aki inkább a kertben focizna, érdemes viszont minél több lehetőséget adni számára, hogy találkozzon az idegen nyelvvel a hétköznapokban is.


A lap bemutat több telefonos applikációt, ami játékosan segít a kicsiknek a nyelvtanulásban. Ilyen például az egyik népszerű ingyenes program, a Doulingo, ami 23 nyelven érhető el, és eddig több mint 170 millióan töltötték le okostelefonjukra. Jól ismert az iparilag fejlett országokban a Rosetta Stone nevű applikáció, ezt azonban súlyos tízezrekért árulják – érdemes először az ingyenes programmal megnézni, mekkora kedvvel ül az ifjú a kütyü elé, ha azzal nem csak azt csinálhat, amihez neki van kedve. Az ajánlatok között szerepel még a Memrise, a Babbel, a Busuu, vagy a Tandem is.


A nyelvek elsajátításának mérése különöse nehéz a kutatók számára, hiszen különböző nemzetiségek különböző nyelveknél más és más alapokról indulnak (például egy holland számára a német megtanulása teljesen más, mintha egy amerikai a kínait igyekszik elsajátítani). Éppen ezért a mostani kutatásba az emberek százezreit internetes kérdőívekkel, felmérésekkel vonták be. Így különböző országokból, különböző korú emberek eredményeit tudták megvizsgálni, a közös az volt bennünk, hogy mindannyian angolt tanultak. Josh Tenebaum professzor azt mondta, ez a lehetőség egy nagyon régi kérdésre segíthet megtalálni a választ egy nagyon új módszerrel, és a megállapítások merőben új megvilágításba helyezhetik a nyelvtanulás folyamatát, segítve ezzel az eredményesség növelését.