Gyakran hallani, hogy Magyarországon a pénzügyi tudatosság, a pénzügyi kultúra hagy kívánnivalókat maga után, több felmérés is készült már arról, hogy az emberek könnyelműek, nincsenek tisztában a kockázatokkal, nem elég tájékozottak. Márpedig a pénzügyi döntéseinknek komoly súlya van, hosszútávú következményekkel, amelyek az egész családot érintik. A pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságát már évtizedekkel korábban felismerték, és számos módszer vált annak idején rendkívül népszerűvé. A témáról napjainkban is egyre több szó esik, és szerencsére egyre több lehetőség áll rendelkezésre pénzügyi edukáció területén. Jöjjön akkor egy kis nosztalgia és néhány hasznos tipp!  

Minden gyermekkorban dől el  

Piroska néninek hívták a Tejút utcai általános iskola titkárát, aki minden héten egy bonbonosdobozzal járta az osztályokat, hogy abba gyűjtse a takarékbélyegek eladásból befolyt pénzt. Mi pedig boldogan ragasztottuk a gyűjtőfüzetbe legújabb szerzeményünket. A tanév végén aztán kiderült, mennyit is sikerült így félretennünk. Emlékszem, én egy Smena 8m fényképezőgépet biztosan vásároltam valamelyik évben a beváltott bélyegekért kapott pénzből.  

A Családbarát Magyarország Központ Pénzügyi tudatosság és költségvetés programja révén a középiskolások megismerhetik például a hitelekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat, megtanulják azok értelmezését, információkat kapnak egyebek mellett a személyi kölcsönök sajátosságairól, a gyorskölcsönökről, a kamatterhekről, a diák- és képzési hitelekről és a tudatos vásárlásról. A 14-19 éves fiataloknak ajánlott program hozzájárul a felnőttkori pénzügyi tudatosság kialakulásához, és megalapozza a családok tudatos pénzügyi kultúráját is. A foglalkozások moduljai országszerte folyamatosan indulnak, igény szerint iskolai környezetben, akár teljes osztályok részére.  

1992. szeptember elsején szűnt meg a takarékbélyegek árusítása az iskolákban, addig viszont generációk nőttek fel úgy, hogy a zsebpénzüket a Tanulók Takarékpénztárában fialtatták. Minden címlet más figurával készült, kezdetben 1, 2, és 5, később 10 és 20 forintos bélyegeket lehetett vásárolni, a 80-as évek végén pedig már az 50 forintosak is megjelentek. Május 31-ig folyt a ragasztgatás a gyűjtőlapon, az összegyűlt megtakarítást pedig a tanév végén kaphatták kézhez a diákok.  

A takarékbélyeg intézménye belga mintára, az 50-es évek közepén indult el, amikor megalakult a Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztára. Pedig mások mellett már Szemere Bertalan akkori akadémikus, országgyűlési képviselő is arra figyelmeztette a magyarokat 1847-ben, hogy nincs kultúrája a takarékoskodásnak, és ezt mielőbb meg kell teremteni, hiszen a nagyarányú elszegényedésnek is ez az egyik fő oka.  

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020-ban készítette el 26 ország nemzetközi összehasonlító elemzését a pénzügyi tudatosság szintjéről. Ebből az derült ki, hogy a pénzügyi műveltség valamennyi vizsgált országban fejlesztésre szorul, Magyarország e listán a 14. helyen áll. Az eredmények szerint a pénzügyi tudatosságot mérő komplex mutató értéke itthon az OECD-átlagához közelít, 12,3, ez a maximálisan lehetséges 21 pont mintegy 60 százaléka. Vagyis még mindig bőven van hova fejlődnünk a pénzügyi szemléletformálás területén.  

Digitális Diákszéf, az „új takarékbélyeg”  

A Digitális Diákszéf egy ingyenes mobilalkalmazás, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen hozott létre az általános iskolás korosztály számára. Az applikációban a diákok játékos formában pénzügyi, digitalizációs és fenntarthatósági témájú kvízkérdésekre válaszolva digitális érmeket gyűjthetnek, cserélhetnek, majd válthatnak ajándékokra, játékokra, belépőjegyekre. 

Abban minden pénzügyekkel foglalkozó szakértő, szervezet egyetért, hogy a pénzügyi tudatosságra nevelést már gyerekkorban el kell kezdeni. Annak idején ennek volt az egyik legnépszerűbb eszköze a takarékbélyeg-gyűjtés.  De milyen lehetőségeik vannak most a családoknak? Erről lesz szó sorozatunk következő részében.