• A farsang vízkereszttel kezdődik és hamvazószerdáig tart. Utolsó négy napja a farsangfarka: ez a telet, a hideget és a sötétséget legyőző tavaszkezdet egyik örömünnepe. Az evés, ivás, lakodalmak és disznótorok boldog időszaka egészen húshagyó keddig tart, amikor még egy utolsó nagy lakmározást lehet csapni a negyven napos böjt előtt. Húskedvelők, jó étvágyat!

• „Szabad-e farsangot köszönteni?” – ezzel a kérdéssel és jókívánságokkal jártak házról-házra a legények farsang idején, hogy kosarukba vagy tarisznyájukba adományokat gyűjtsenek. A kapott tojást, szalonnát és pénzt egymás között elosztották, de sok helyen a falusi tanítónak, papnak adták, vagy a közös farsangi mulatságra tették félre.

• Ilyenkor együnk farsangi fánkot és rétest, persze ne csak azért, mert finomak, hanem azért is, mert mindkettőnek titkos varázsereje van! A fánk abban segít, hogy ne vigye el a vihar a háztetőt, ha pedig jól nyúlik a rétes, akkor minden bizonnyal szerencsénk lesz! Hát, ezt ki tudja, de egy biztos: ha sokat eszünk a farsangi időszakban, akkor bőséges évre számíthatunk!

• Mivel annak idején a lakodalmakat, hogy ne akadályozzák a munkát, leginkább télvíz idején tartották, a farsang időszaka különösen fontos volt az ismerkedés és a párkeresés szempontjából. Farsang végeztével ki is kiáltották azokat a lányokat, akiknek nem sikerült férjhez menniük. „Húshagyó! Itt maradt az eladó! Akinek van nagy lánya, hajtsa ki a gulyára!” – szólt a csúfolódó vers, és ez még a legkedvesebb kifejezése volt annak, hogy „erre az évre te vénlány maradtál!”

• A babonaságok sem maradhattak el a farsangi időszakból. A termésvarázslást a férfiak baltával végezték – megfenyegették a fákat, hogy kivágják őket, ha nem hoznak termést. Tél elején a gonoszt is hatásosan el lehetett űzni, leginkább a tűzrakástól félt a beste…

• Az alakoskodás, maskarázás, jelmezbe öltözés régóta része a farsangnak. Álarcban, ijesztő és csúnya ruhákban vonultak fel az emberek az utcákon – vajon mit szólnának a szomszédok, ha ma ugyanezt tennénk? Próbáljuk ki! De ha csak egy kötényt is veszünk fel, és kihirdetjük otthon, hogy szakácsnak öltöztünk, nagy boldogságot szerzünk a gyermekünknek. Hamar ki is kerekedik ebből egy családi farsangolás…

• Farsang idején már régen is szinte mindenki bálozott: a legények és a leányok, a házaspárok, a céhek, sőt, előfordult, hogy külön az asszonyok is. Ugye milyen jó dolog összehordott finomságokkal teli batyusbálban enni-inni? Már kétszáz éve is így mulattak a falusi emberek! „Itt a farsang, áll a bál” – menjünk bálba mi is!


(MTI Fotó: Kátai Edit, Szigetváry Zsolt, fortepan.hu)