Edukációval előzhető meg az áldozattá válás

Az emberkereskedelem elleni küzdelem első lépése a prevenció, amelynek fontos része a munka- és szexuális célú kizsákmányolással kapcsolatos, széleskörű edukáció. Az IOM Hungary „Ne hagyd, ne tedd!” országos kampányának záróeseményén a szakértők a megelőzés eszközeit vitatták meg, és felhívták a figyelmet a veszélyeztetett gyerekkel foglalkozó nevelők, szülők, és pedagógusok szerepére, valamint az edukáció egyéb formáira. Itthon a becslések szerint 36 ezer áldozat lehet – ha valaki az emberkereskedők csapdájába esik, számos szervezethez fordulhat segítségért.

Világszerte körülbelül 40 millió, Magyarországon becslések szerint 36 ezer áldozata lehet az emberkereskedelemnek, akik a munka- és a szexuális célú kizsákmányolásban, házi rabszolgaságban vagy kényszerkoldultatásban érintettek. Erre hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Hungary) az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft-vel partnerségben indított „Ne hagyd, ne tedd!” – emberkereskedelem elleni kampánya, melynek záróeseményére a Premier Kultcaféban kerül sor március 23-án. Az IOM Hungary a kampány keretében szerte az országban iskolákban és gyermekotthonokban tartott prevenciós foglalkozásokkal, valamint a sajtóban és a közösségi médiában hívta fel a figyelmet az áldozattá válás veszélyeire, valamint arra, hogy mely hatóságok és szervezetek tudnak segíteni a bajba jutottakon.

Hatalmas a kereslet

„Számos tényező, sérülékenységi faktor teszi kiszolgáltatottá az embereket az emberkereskedelemnek. Ugyanakkor a jelenség nem csak azért létezik, mert ezt a sérülékenységet használják ki az elkövetők megtévesztéssel, hazugsággal, erőszakkal vagy egyéb eszközökkel – mondta el Janka Csilla Eszter, az IOM Hungary projektkoordinátora a szervezet sajtóeseményén. A szakértő hozzátette, nagyon fontos megérteni, hogy az emberkereskedelem a kereslet és kínálat elvén alapul, és sajnos hatalmas kereslet mutatkozik az olcsó munkaerőre, a kizsákmányoláshoz kapcsolódó szolgáltatásokra, például a prostitúcióra.

Edukációval a megelőzésért

A szexuális célú kizsákmányolás esetében jellemzően azok a nők a legkiszolgáltatottabbak, akik mélyszegénységből érkeznek, alacsony iskolázottságúak, rossz családi körülmények között vagy gyermekotthonokban élnek, már gyermekkorban traumatizáltak, sokszor pedig roma származásúak, és gyakran már saját gyermekekkel is rendelkeznek.

Janka Csilla Eszter szerint a szexuális célú kizsákmányolás elleni harcnak a prevencióval kell kezdődnie, az ennek keretében tartott foglalkozások pedig akkor igazán hatékonyak, ha minél szélesebb eszköztárt használnak. Az IOM ezért projektpartnereivel közösen a kampány keretében több mint két éven át tartott interaktív prevenciós drámpedagógiai foglalkozásokat gyermekotthonban élő gyerekek számára drámapedagógusok bevonásával és speciális osztályfőnöki órákat iskolákban. Az órák keretében bemutatták az emberkereskedelem fajtáit: a szexuális és munkacélú kizsákmányolást, a csicskáztatást, a kényszerkoldultatást, a bűncselekményre kényszerítést, valamint a szervkereskedelmet.

Veszélyeztetett fiatalok

A kampányzáró eseményen levetítették a Válaszúton című filmet, amely intézményben élő fiatalok közreműködésével, az Életrevaló Egyesület Önismereti Filmes Műhelyének programjában, az Északi Támpont Egyesület jóvoltából készült, az IOM Hungary és a Baptista Szeretetszolgálat szakértői segítségével. A történet főszereplője egy börtönből frissen szabadult fiatal fiú, aki családjának akar megfelelni egy gyermekotthonban élő 15 éves lány behálózásával. Az alkotás egyik különlegessége, hogy a szereplők számára a történet a csak a forgatás során, lépésről lépésre bontakozott ki, nem előre megírt szövegeket mondtak fel, hanem saját szavaikkal kísérték végig az egyes szituációkat – Chilton Flóra rendező-operatőr pedig mindenkinek egyénre szabott szerepet álmodott meg.

„Sajnos látjuk, hogy évről évre romlik az intézetekben lakók mentálhigiéniás állapota, hiszen felnőtté válásukig nagyjából 80 felnőtt kíséri végig őket, akikhez nehéz kötődni. Emiatt vagy bezárkóznak, vagy vakon kapaszkodnak valakibe. Ilyen helyzetben néhány jó szóval, ígéretekkel, manipulációval könnyen megvezethetők. A hozzánk járó lányok – és fiúk – szintén veszélyeztetettek, de a foglalkozásaink és a film után nagyobb valószínűséggel felismerik a kizsákmányoláshoz vezető a helyzeteket, és elkerülhetik őket” – mondta Preszl Éva, az Életrevaló Egyesület szakmai vezetője. 

Krízistől feldolgozásig

„A tapasztalatok alapján a becserkészés sikerülhet néhány nap alatt, de legtöbbször több hét, esetleg egy-két hónap kell hozzá. Az áldozattá válás függ a családi, nevelői mintától és háttértől; a tágabb szocializációs feltételektől; a hátrányos helyzetből való kitörési igénytől; a szociális-anyagi-iskolázottsági háttértől és pszichés tényezőktől. Ezen öt tényezőből három, de inkább négy lélektani vonatkozású, ezért nagyon fontos bekapcsolni a pszichológiai megközelítést az áldozatok ellátásába.” – mondta dr. Sebestyén Árpád, a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. pszichológusa.

A szakértő hozzátette, hogy a megelőzésben összesítve 3 tényező a legfontosabb: a tájékozódás, a türelem és a társas támasz - ez a három T adja a gyakorlatias megelőzési lehetőséget. Az áldozatokon viszont a rendőrség, az IOM Hungary, a Traumaközpont mellett olyan szervezetek segíthetnek, mint például az Áldozatsegítő Központok országszerte vagy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat.

A közösségi média az igazi veszély

Az IOM a kampány keretében közel 100 intézményben járt, melyekben összesen 169 foglalkozást tartott gyerekeknek, nevelőknek, valamint pedagógusoknak. Ezekben a közösségi média veszélyeire is felhívták a gyermekek figyelmét, akik gyakran online platformokon ismerkednek. Ezeken a felületeken az elkövetőek megtévesztő módszereikkel még könnyebben cserkészik be a sérülékeny korosztályt.

„Az online tér veszélyeire való figyelemfelhívás mellett az őszinte beszélgetések nagyon fontosak, ezek segítségével a gyerekeknek erős önismeretük és önbecsülésük alakulhat ki. Alapvető, hogy figyeljünk egymásra és vegyük észre, ha változás állt be a fiatalok viselkedésében, értékrendjében – például, ha kezdenek elszigetelődni” – tette hozzá Janka Csilla Eszter. Ebben nem csupán a szülőknek, hanem a gyerekekkel kapcsolatban levő felnőtteknek (pedagógusoknak, nevelőknek vagy iskolapszichológusnak, szociális segítőnek) is elsődleges szerepe van. De ha már nagy a baj, akkor a hatóságokhoz lehet és kell fordulni – elsősorban a rendőrséghez, vagy az emberkereskedelem elleni küzdelemben jártas szervezetekhez – tette hozzá a szakértő.

KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET!  

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás,  az emberkereskedelem, például a munkacélú vagy a szexuális célú kizsákmányolás áldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon,  a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a  06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.

Országszerte jelenleg 9 krízisambulancia fogadja a kapcsolati erőszak áldozatait és hozzátartozóit, amelyek elérhetőségeit itt találja: https://okit.hu/kriziskezelo-szolgalatok. 

Ha Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát. 

Segélytelefon: 06/80-20-55-20

E-mail: okit@csalad.hu
Chat: www.okit.hu
Weboldal: www.okit.hu