Mivel testünk és minden sejtünk abból az ételből épül fel, amit megeszünk, a gyermekkorban és a felnőttkorban jelentkező egészségügyi problémák oka gyakran az elfogyasztott ételek mennyiségében, típusában és minőségében keresendő.

Mennyire problémás a gyermekek táplálkozása napjainkban?

Magyarországon évről évre egyre több gyermek küzd olyan problémákkal, betegségekkel, melyek hátterében a helytelen táplálkozási szokások állnak. A legtöbb problémát a tápanyaghiány, valamint a mértéktelen cukor, fehérliszt és adalékanyagok fogyasztása okozza. A helytelen táplálkozás testi és mentális funkciózavarokhoz, betegségekhez vezethet, ilyen például a hormonháztartás felborulása, a túlsúly, a gyermekkori cukorbetegség, a krónikus vashiány, a gyenge izom- és immunrendszer, az idegrendszeri és emésztési problémák, allergiák, intoleranciák, fogszuvasodás, viselkedés- és teljesítményzavarok.

Mutassunk jó példát!

Gyermekünk testi, szellemi egészsége a táplálkozáson is múlik, természetesen a nyugodt családi háttér, a sok mozgás és a minőségi alvás mellett. Az egészséges táplálkozási szokások tanulás során alakulnak ki, mely a kora gyermekkorban kezdődik a szülők példáján keresztül, így az étkezésben is a szülői minta a legfontosabb. A gyermekek utánozzák a felnőtteket, az ő példájukat követik. Azt akarják csinálni, amit a szülők, azt szeretnék enni-inni, amit anya meg apa. Ennélfogva a legjobb módszere annak, hogy megszerettessük gyermekünkkel az egészséges táplálkozást, az az, hogy mi magunk is egészségesen étkezünk, hiteles példát mutatunk.

Legyünk tudatosak és tartsunk mértéket! Hiába mondjuk gyermekünknek, hogy csak egy szelet süteményt ehet, ha közben azt látja, mi hármat is megeszünk. Ugyanígy értelmetlen kijelenteni, hogy lefekvés előtt már nem rágcsálunk semmit, ha mi közben a televízió előtt csipszet eszünk.

Mit kerüljünk az étkezésnél?

Sok szülő azokat a mintákat adja tovább gyermekének, amit saját szüleitől vagy nagyszüleitől látott. Például:

  • nem engedi addig felkelni a kicsit az asztaltól, amíg nem üres a tányér
  • túleteti a gyermekét
  • rászoktatja a túl sós vagy édes ételek fogyasztására, a nassolásra
  • esetleg olyan ételeket erőltet, amit a gyermek nem akar megenni
„Az ételt sose használjuk büntetésre vagy jutalmazásra!”

Sajnos ez a nevelési módszer a közös étkezést stresszforrássá alakítja a gyermek számára, és nagy valószínűséggel egész életében el fogja utasítani azt az ételt, amit kényszerrel kellett megennie gyermekkorában. Fontos, hogy arra ösztönözzük gyermekünket, hogy mindig annyit egyen, amennyi jólesik. Így taníthatjuk meg arra, hogy figyeljen teste jelzéseire.

Az ételt sose használjuk büntetésre vagy jutalmazásra (pl.: kap desszertet, ha mindent megevett)! Nem szabad siettetni, nagy harapásokra ösztönözni a gyermeket, hogy gyorsabban egyen vagy többet, mint amennyi jólesik. Mindig az életkorának megfelelő ételekkel kínáljuk, ezek hároméves koráig könnyűek és táplálóak legyenek.

Ha étkezéskor nem éhes és visszautasítja az ételt, engedjük, hogy evés nélkül hagyja el az asztalt, de értessük meg vele, hogy a következő étkezésig nem kap semmit, és ezt tartsuk be következetesen.

Figyeljünk arra is, hogy ne nassoljon a tévé vagy a számítógép előtt, esetleg videojátékokat játszva, mivel így túl sokat eszik anélkül, hogy észrevenné. Kerüljük az „üres” kalóriákat (ezek az úgynevezett Junk Food-ok)! Az ilyen ételek és italok tele vannak adalékanyagokkal, tartósítószerekkel, kalóriatartalmuk magas, de tápanyagban szegények (pl.: péksütemények, édes/sós rágcsálnivalók, kekszek, sós mogyoró, cukrozott, ízesített joghurtok, krémtúrók, sült krumpli, cukorkák, cukrozott müzliszeletek és gyorséttermek termékei, szirupok, cukrozott üdítő italok). Ezek az ételek egyszerű szénhidrátokat tartalmaznak, ami vércukorszint-ingadozást, hormonrendszeri problémákat, elhízást és szénhidrátfüggőséget okoz.

Fontos, hogy az étkezések mindig nyugodt, oldott légkörben történjenek, és jusson idő megfelelően megrágni az ételeket és élvezni az ízeket. Engedjünk teret a gyermek önállósodási törekvéseinek: életkori fejlettségéhez mérten részt vehet az étkezés előkészületeiben (pl.: saláta, köret, gyümölcstál elkészítése, megterítés).

Merjünk kísérletezni!

„Az egészségtudatos táplálkozás csak az elején időigényes.”

Különösen kisgyermekeknél sokat számít a feltálalt ételek formája, alakja, ezért készíthetünk mosolygós szendvicset vagy hóembert tojásból és répából stb. Neveljük igényességre gyermekünket, hívjuk fel a figyelmüket az ételek minőségére és ismertessük meg újfajta ízekkel.

Az igazán jótékony hatású táplálékok ismérve, hogy rendkívül gazdagok tápanyagokban, enzimekben, vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban, gyulladásgátló anyagokban és egészséges zsírokban. Az egészséges élelmiszerek vásárlása és elkészítése nem feltétlenül drágább vagy időigényesebb, csupán tudatosságot és előre tervezést igényel: a heti bevásárlólista elkészítését vagy a gyermek heti étkezési tervének összeállítását.

Legyünk tudatosak, tájékozottak, nézzük meg, hogy milyen összetevőket tartalmaz az étel, amit meg akarunk venni. Ne engedjünk a média (televízió, internet, reklámok) nyomásának, amelyek gyorsan elkészíthető, instant ételek fogyasztására csábítanak, úgy mint nutellás fehérkenyér reggelire, porlevesek, vagy a különböző egészségesnek álcázott, ugyanakkor telecukrozott tejszeletek, gabonapelyhek.

Az egészségtudatos táplálkozás csak az elején időigényes. Amint rutinossá válunk, képesek leszünk pillanatok alatt változatos és egészséges ételeket készíteni.

Néhány egészségtudatos megoldás:

  • Válasszunk olyan főzési technikákat, amivel egészségesebb lesz az elkészült étel.
  • Kerüljük a túl sok olajban sütést, inkább grillezzünk, pároljunk, hogy minél több
  • tápanyag maradjon az ételben.
  • A szalámik helyett részesítsük előnyben a sonkát, és figyeljünk arra, hogy legalább 95%-os hústartalma legyen.
  • Nassolásra, kisétkezésre kínáljunk gyümölcsturmixokat, friss vagy aszalt gyümölcsöt, tisztított zöldséget (pl.: méretre darabolt sárgarépát, karalábét, almát, körtét, szőlőt, szilvát, narancsgerezdeket). Egészséges nassolni valók lehetnek a magvak, a görög joghurt friss gyümölcsökkel, sajt almával vagy zellerszár mártogatósokkal.
  • A finomliszt helyett használjunk magliszteket (pl.: rizsliszt, zabliszt, kókuszliszt), melyek lassan felszívódó, összetett szénhidrátokat tartalmaznak.
  • Asztali só helyett Himalája vagy tengeri sót használjunk.
  • Burgonya csipszek helyett zöldség csipszeket adjunk a gyermeknek (pl.: cékla, répa, zeller, cukkini) tepsiben sütve, minimális olajon, sütőpapíron.
  • Cukrozott üdítőitalok helyett szénsavmentes vagy tisztított vizet, esetleg lehűtött koffeinmentes gyümölcsteát adjunk. Készíthetünk ízesített vizet naranccsal, pici gyömbérrel, citrommal, almakockákkal.
  • A szénhidrátszükségletet lassan felszívódó, összetett szénhidrátokkal (ezek az úgynevezett jó szénhidrátok) fedezzük, például zab, rizs, quinoa, hajdina, köles, édesburgonya, paszternák, sütőtök, főzőbanán, zöldségek, teljes kiőrlésű kenyér és tészta, barna rizs, hüvelyesek. Ezek tápanyagokban, rostokban gazdagok, nem emelik meg hirtelen, nagymértékben a vércukorszintet, a felszívódási idejük is lassabb, tehát hosszú időre adnak energiát, eltelítenek.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha gyermekünknél magatartászavarokat, bőrtüneteket, gyomor-bélrendszeri tüneteket, orrfolyást, rossz közérzetet észlelünk, akkor mindenképpen vizsgáltassuk ki, mert tüneteinek hátterében ételallergia vagy ételintolerancia is meghúzódhat.

Ha tartósan azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk nem fogad el új ízeket vagy nagyon válogatós, és csak bizonyos textúrájú, hőmérsékletű és színű ételeket fogyaszt, akkor forduljunk a házi gyermekorvoshoz, hogy segítsen kideríteni a hátterében álló okokat. Amennyiben a gyermek viselkedése szervi okokkal nem magyarázható, gyermekpszichológushoz kell fordulni.

Könyvajánlónk a témához:

  • Jonny Bowden: Egészséges élet, egészséges táplálkozás
  • Lénárt Gitta: Élő italok könyve
  • Antal Emese: Gyermek az asztalnál

(fotó: Shutterstock)