Amikor azonnal orvost kell hívni – Ma van a Meningitisz Világnap
Szerző:Szondi Réka2019. 04. 26.Életmód
Szokásos influenzának tűnik kezdetben, ám néhány óra alatt a szeretteink életét fenyegetheti az agyhártyagyulladás. A kisgyermekek és a kamaszok vannak a legnagyobb veszélyben. Április 24-e a Meningitisz Világnap, amelyen az agyhártyagyulladás komoly következményeire igyekeznek felhívni a figyelmet.
Az agyhártyagyulladás vagy meningitisz olyan betegség, amiben az agyhártyák vagy az agyburkok gyulladásba lépnek. A kór súlyos, életveszélyes állapotot okozhat, és sürgősségi orvosi beavatkozást igényelhet.
Mi okozza?
A fertőző agyhártyagyulladást leggyakrabban vírus okozza, ami többnyire veszélytelen, és néhány napon belül fel is épülünk belőle. Jóval veszélyesebb viszont a baktériumok okozta fertőző agyhártyagyulladás, ami gyors felismerés és orvosi kezelés nélkül az egész idegrendszert súlyosan és maradandóan károsíthatja, és akár halálhoz is vezethet. Ha a baktérium okozta agyhártyagyulladást időben felismerik, intenzív, célzott antibiotikum-kezeléssel teljesen meggyógyulhat a beteg.
A betegség fertőzött testváladékkal – köhögéssel, tüsszentéssel –, vagy azzal szennyezett tárgyak (például kilincs) megérintésével terjed.
Az agyhártyagyulladás egyes okozói ellen létezik védőoltás, így a meningococcus és a pneumococcus baktériumok, valamint a mumpszvírus ellen hatásos a vakcina.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A pneumococcus főként a csecsemőket és kisgyermekeket fenyegeti, mivel az ő immunrendszerük még nem fejlődött ki megfelelően. A világon 1,6 millió ember halt meg 2015-ben a baktérium által okozott fertőzésben, közülük mintegy egymillió gyermek vesztette életét – derül ki a WHO adataiból. Magyarországon 2014-től kötelező a pneumococus baktérium elleni védőoltást adni minden gyermeknek.
A meningococcus évente átlagosan 40-50-szer fordul elő Magyarországon, és a leggyakrabban a csecsemőket támadja meg, de a kamaszokra is veszélyt jelent. A meningococcus kórokozóval fertőződött személyek többsége nem betegszik meg, csak tünetmentesen hordozza egy ideig a baktériumot a torkában, addig, amíg az immunrendszere ki nem alakítja a kórokozóval szembeni védelmet. Ha viszont valakinek legyengül az immunrendszere, a baktérium a nyálkahártyán átjutva bejut a szervezetbe, és néhány óra vagy egy-két nap alatt nagyon súlyos tüneteket okoz.
Miről ismerem fel?
Az agyhártyagyulladás leggyakrabban a légutakban kezdődik influenzaszerű tüneteket okozva, majd a kórokozók a véráram útján jutnak a gerincvelőbe és az agyba. A meningitisz tünete lehet a rendkívül erős fejfájás, a nyakmerevség, a hirtelen magas láz és a megváltozott elmeállapot.
A Meningitisz nagyon veszélyes betegség. A betegséggel kezelt újszülöttek és csecsemők 20-30%-át, a bakteriális agyhártyagyulladással kezelt nagyobb gyermekek 2%-át nem sikerül megmenteni, míg a felnőttek 19–37%-a nem éli túl a betegséget még kezelés mellett sem.
A nyugati országokban évente átlagosan 100 ezer emberből 3 betegszik meg bakteriális agyhártyagyulladásban. Magyarországon 2010 júliusa és 2011 áprilisa között 69-en betegedtek meg meningococcusos C agyhártyagyulladásban, melyből 9 eset halállal végződött.
Április 24-e minden évben a Meningitisz Világnap, amelyen az agyhártyagyulladás tüneteire és a megelőzésére kifejlesztett oltóanyagokkal kapcsolatos tudnivalókra igyekeznek felhívni a figyelmet a szervezők.