Ami csak akkor tűnik fel, ha elmarad – Ma van a láthatatlan munka világnapja

Most, hogy a láthatatlan munka világnapjáról kell írnom egy kis összefoglalót, kíváncsi voltam, hogy az egyébként megszokott, rutinná váló itthoni feladataim mennyit érnek. A főzés, mosás, takarítás, kerti munka, hivatalos ügyek intézése, számlák befizetése. Hú, érdekes volt látni, hogy a lathatatlanmunka.hu oldal kalkulációja szerint a munkám értéke csaknem annyi, mint a havi keresetem!

Állandó téma

Minden családban más-más arányban oszlanak el az otthoni feladatok, nyilván egészen más a prioritás ott, ahol még kicsik a gyerekek és más, ha kamaszokkal, fiatal felnőtt gyerekeinkkel élünk együtt, vagy a beteg, esetleg idős hozzátartozónkat kell ápolnunk. Egyes családok szigorúan tartják a hagyományos férfi-női munkamegosztást, míg másoknál természetes, hogy a férfi is fakanalat ragad, elmosogat, a nő meg felfúrja a képet a falra. Ami biztos: baráti beszélgetéseken szinte mindig szóba kerül a családi munkamegosztás, az, hogy ki milyen arányban veszi ki a részét a házimunkából.

Több időt fordítunk fizetetlen munkára

a népesség több időt fordít fizetetlen munkára, mint fizetettre

Hiába kerestem, friss kutatást nem találtam arról, hogy a nemek között miként oszlik el a láthatatlan munka. Ez ugye az a tevékenység, amiért nem jár fizetés, elvégzése szinte természetes, hiánya pedig azonnal feltűnik mindenkinek. Ebbe a kategóriába tartoznak a háztartási feladatok, a gyereknevelés, az idős vagy beteg hozzátartozó segítése, ápolása és az önkéntes munka is. Egy évtizeddel ezelőtti adatot találtam a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oldalán. Ha a szám nem is pontos, a tendencia vélhetően nem sokat változott. Eszerint tehát Magyarországon a népesség több időt fordít fizetetlen munkára (214 perc/nap), mint fizetettre (164 perc/nap). Ez a munka nemzetgazdaságilag is jelentős, ennek figyelembevételével a GDP értéke is mintegy negyedével lenne magasabb.

A nők látják el az otthoni munka jelentősebb részét

Szintén a KSH, de már a 2017-es adatokat tartalmazó összefoglalója alapján a háztartási munkamegosztás nemi egyenlőtlenségeinek vizsgálatai a világban mindenhol ugyanazt az eredményt adták: a foglalkoztatás tényétől függetlenül a nők több időt fordítottak a házimunkára, illetve az otthoni tevékenységeknek nagyobb hányadát látták el, mint a férfiak. A kutatások további közös pontja, hogy a nők és a férfiak által végzett háztartási feladatok összetétele eltérő. A háztartási munkára továbbra is jellemző a nemi szegregáció, a nők elsősorban azokat a feladatokat végzik, amelyek tradicionálisan „női” munkaként élnek a köztudatban (főzés, mosás, takarítás), míg tipikusan „férfi” feladatnak a ház körüli és a kerti munkák (fűnyírás, sövényvágás), illetve a javítás és a karbantartás számít. A két típusú feladat időigénye, gyakorisága eltérő, a „női” rutin jellegű munkák többnyire rendszeres, napi tevékenységek, kevés rugalmasságot engednek meg. Ebből adódóan az asszonyok háztartási munkavégzése nemcsak időmennyiségben több, hanem a feladatok elosztása is aránytalan. Továbbá a nők felelősek a feladatok tervezésért és felügyeletéért is, ezek azonban nem mérhetők. A feladatok harmadik csoportját az ún. „semleges” munkák alkotják, például a vásárlás vagy a számlafizetés, ezeket megosztják a párok.

Nincs radikális változás

A háztartási munkára fordított idő nemek szerinti változásait Sebők Csilla, a KSH szakértője vizsgálta. Mint írta, napjainkra a családfenntartó férfi és a háztartásbeli nő szerepekkel leírható tradicionális családmodell eltűnőben van. A kétkeresős családtípus vált dominánssá. A nők erősödő munkaerőpiaci részvétele azonban a családon belüli munkamegosztást nem alakította át radikálisan. A hagyományos háztartási munkák közül a főzés a legnagyobb időigényű és a legnagyobb arányban végzett tevékenység, ezt követi a mosogatás, a lakástakarítás, a mosás és a felnőtt személy ápolása. Az egyes munkatevékenységek időzítéséről elmondható, hogy a hétközbeni időráfordításban nincsenek nagy ingadozások, a lakástakarítás szombaton, a főzés és a mosogatás pedig vasárnap éri el a legmagasabb percértékeket, míg a mosásé, vasalásé szombaton, illetve hétfőn.

(fotó: Shutterstock)