Áldozati életutak-hatékony megoldások a megelőzéstől a reintegrációig

Az emberkereskedelem korunk egyik legsúlyosabb, legösszetettebb egyben egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény típusa, melynek napjainkban is emberek tízmilliói esnek áldozatul. Számos megnyilvánulási formája közül kiemelendő a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás. Nők, férfiak és gyermekek egyaránt áldozattá válhatnak. Magyarországon is több tízezer ember érintettje lehet a modern kori rabszolgaság megalázó és embertelen valóságának, gyakran éppen azok, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben élnek.

A Családbarát Magyarország Központ konzorciumi partnereivel valósítja  meg  a „BBA Plusz-3.3.1-24 Rendészeti, igazságügyimegelőzési és áldozatsegítési programok” pályázat keretében az „Áldozati életutak – hatékony megoldások a megelőzéstől a reintegrációig” című projektet. 

A 24 hónapos program célja az emberkereskedelem áldozatává válásának megelőzése, az áldozatazonosítás hatékonyságának növelése, a krízisintervenciós támogatás biztosítása, valamint a reintegráció, újrakezdés elősegítése. A projekt fontos eleme egy kapcsolódó kutatás is, amely tudományos alapot ad a gyakorlati intézkedésekhez.

A program nyitóeseményén a szakemberek mellett az emberkereskedelem áldozatai is megszólaltak.

A konferenciát dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki beszédét Ferenc pápa szavait idézve kezdte: „Az emberkereskedelem nyílt seb a kortárs társadalom testén, emberiség elleni bűntett.” – majd kifejtette, hogy ez a kijelentés jól mutatja, milyen súlyos problémáról van szó – egy olyan jelenségről, amely gyakran rejtve marad, mégis emberek ezreit taszítja kiszolgáltatottságba. Az áldozatok gyakran függőségek, félelem és lelki sérülések fogságában élnek, ami megnehezíti a segítségnyújtást és a kilépést a kizsákmányoló helyzetből. A társadalomnak, az állami, civil és egyházi szervezeteknek közösen kell fellépniük azért, hogy láthatóvá váljanak ezek az életek, és valódi esélyt kapjanak a reintegrációra és a méltó életre. 

A projekt szakmai hátterét Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője, Kopf Katalin, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány szakmai vezetője, Gál Dávid, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány (BSZA) és az ORSZIK ügyvezető főigazgatója; De Coll Ágnes, a BSZA emberkereskedelem elleni programjának vezetője, Toszeczky Renáta, a BSZA, ORSZIK Emberkereskedelem Elleni Tevékenység Osztályának osztályvezetője, szakmai vezetője, valamint dr. Héra Gábor, az ELTE KTK szociológusa ismertették.

Kopf Katalin, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány szakmai vezetője

Gál Dávid, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány (BSZA) és az ORSZIK ügyvezető főigazgatója

De Coll Ágnes, a BSZA emberkereskedelem elleni programjának vezetője

Toszeczky Renáta, a BSZA, ORSZIK Emberkereskedelem Elleni Tevékenység Osztályának osztályvezetője

Dr. Héra Gábor, az ELTE KTK szociológusa 

„A Családbarát Magyarország Központ számára mindig is fontos volt, hogy ne csak reagáljon a társadalmi problémákra, hanem valódi, rendszerszintű megoldásokat keressen. Ez a projekt pontosan erről szól: arról, hogyan tudjuk összehangolni a kutatási, civil, egyházi és állami szereplők munkáját, hogy minden áldozat számára elérhetővé váljon a támogatás, a védelem és az újrakezdés lehetősége. Hiszünk abban, hogy az áldozatsegítés nemcsak jogi vagy szociális kérdés, hanem közösségi ügy is.”– hangsúlyozta Bartos Andrea, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője. 

Az első panelbeszélgetésben, amelyet dr. Héra Gábor szociológus moderált, áldozatok és segítőik szólaltak meg. Kopf Katalin, a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány szakmai vezetője és egy általa támogatott nő áldozat a szexuális kizsákmányoláshoz vezető útról, a túlélés lehetőségeiről beszéltek, míg Toszeczky Renáta, a BSZA, ORSZIK Emberkereskedelem Elleni Tevékenység Osztályának osztályvezetője, szakmai vezetője, egy munkacélú kizsákmányolást elszenvedett férfi történetét mutatta be. Kloppné Molnár Andrea, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat vezetője a beavatkozások, a segítő hálózat működését ismertette, továbbá a munkájához kapcsolódó személyes tapasztalatairól is beszámolt.

A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az emberkereskedelem áldozattá válásának egyik kiemelt oka a támogató család nélküli, traumatizált gyermekkor. Sok érintett olyan diszfunkcionális családban nőtt fel, ahol erőszak, testi-, érzelmi elhanyagolás, alkoholizmus vagy más szerhasználat jellemezték a mindennapokat. Többen a gyermekvédelmi szakellátásban vagy nevelőszülőknél nőttek fel érzelmi biztonság nélkül. 

A szakemberek szerint a mélyszegénység, a kilátástalanság, valamint a támogató családi-, rokoni- vagy baráti- közeg hiánya egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy valaki kiszolgáltatottá és áldozattá váljon.

A beszélgetésben elhangzott: az áldozattá válás nem egyik pillanatról a másikra történik, a családi háttér hiányosságai, a mélyszegénység, a kiszolgáltatottság, a kortársi befolyás, a függőségek, az érzelmi elszigeteltség és a társadalmi közöny mind hozzájárulnak a folyamat kialakulásához. Ugyanakkor kitértek arra is, hogy előrelépés látható a társadalmi érzékenységben, egyre több bejelentés érkezik civil oldalról. 

A szakértők abban is egyetértettek, hogy a megelőzés kulcsa egyrészt az oktatásban és a tudatosságban rejlik: fontos, hogy a fiatalok, pedagógusok és segítők felismerjék az emberkereskedelem jeleit és pontosan ismerjék, hova fordulhatnak segítségért, milyen bejelentési, jelzési kötelezettségeik vannak. Emellett hangsúlyozták, hogy az emberkereskedelem elleni fellépés érdekében is kiemelt cél a mélyszegénység csökkentése, megszüntetése.

A második panelbeszélgetésben az intézményi szereplők kaptak szót, így Dr. Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Orsós Vendelné, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató vezetője. A beszélgetésben részt vett még Stübe Krisztián rendőr alezredes, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályának osztályvezető-helyettese, Vandlik-Katola Zoltán, a Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Osztály osztályvezetője és dr. Rozgonyi-Szabó Éva, a Békés Vármegyei Főügyészség ügyésze. Ezt a panelbeszélgetést is dr. Héra Gábor szociológus moderálta. 

A szakemberek hangsúlyozták: amíg a mélyszegénység és a társadalmi kiszolgáltatottság fennmarad, addig lesz emberkereskedelem. Kiemelték ők is a prevenció, a képzés és a társadalmi tudatosság növelésének fontosságát, valamint azt, hogy az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a gyermekvédelem és a civil szervezetek összehangolt munkája nélkül nem lehet eredményesen fellépni az emberkereskedelem ellen. A résztvevők olyan megrázó történeteket is megosztottak a hallgatókkal, melyek munkájuk során személyesen megérintették őket.

A kerekasztal-beszélgetést végül azzal zárták, hogy ahhoz, hogy az emberkereskedelemmel szemben hatékonyabb fellépés történjen, több jól képzett segítőre, érzékenyítésre, a szociális területen dolgozók béremelésére, valamint a szociális, rendvédelmi és gyermekvédelmi területek erőforrásbővítésére lenne szükség.

Az áldozatok elbeszélései megrázóan mutatták be, milyen emberi tragédiákat és lelki sebeket hagy maga után az emberkereskedelem. A megelőzés, a támogatás és az újrakezdés lehetőségének megteremtése nem csupán szakmai feladat, hanem közös felelősség.