Az élet előrehaladtával sorra jönnek azok a betegségek, amelyeket időben felfedezve könnyebb gyógyítani, vagy legalábbis karban tartani és azzal elkerülni a szövődményeiket. Erre vannak a szűrővizsgálatok. Ám az már nem ennyire egyértelmű, hogy mit, mikor és milyen gyakran érdemes szűrni. A túl sűrű tesztelés drága, macerás és indokolatlan, míg a túl ritkával éppen az a lehetőség veszik el, hogy a vizsgálat még a kezdetén felfedje a bajt.

Országos és személyre szabott szűrések

Bizonyos életkorban mindenkinek automatikusan és ingyen jár a mell-, a méhnyak-, valamint a vastagbélrák szűrés.

Más térítésmentes szűréseket a háziorvosoktól kell kéri. Ilyenkor azt vagy elvégzik ők maguk, vagy beutalót adnak rá. Ám van egy miniszteri rendelet, amely tételesen meghatározza, hogy ki milyen gyakran kérhet ilyen "elővigyázatossági" kivizsgálást magának, akkor is, ha nincsen azt indokló panasza. Az 51/1997. NM-rendelet ehhez nemcsak életkorokat, hanem a személyes veszélyeztetettséget is figyelembe veszi. Az utóbbit a háziorvos először a páciens "felnőttkori alapstátuszának" rögzítésekor határozza meg. Ez magyarul egy alaposabb kivizsgálást jelent, elvben 21 éves korban. Abba beleértik a családi kórtörténetből és az életmódból következő kockázatok felmérését is. Az egyes betegségek kialakulásának így felmért rizikója határozza meg, hogy az illetőt milyen gyakran kell szűrni a következő évtizedekben.

Mikor és mit indokolt szűrni?

A vérnyomás-vércukor-vérzsír-kontrollt tartalmazó szűréscsomag a kis kardiovaszkuláris kockázattal élőknek 21 és 65 között 5 évente, afölött pedig 2 évente jár akkor is, ha nincsen panaszuk. Akiknél nagy a szív-érrendszeri kockázat, azokat már 21 éves koruktól is indokolt a rendelet szerint 2 évente tesztelni, 40 felett pedig jár nekik 2 évente az érszűkületszűrés is.

Akiket erősen fenyeget a vesebetegség (pl. családi örökség, diabétesz vagy magasvérnyomás miatt), azoknál már 21 éves koruktól indokolt legalább 2 évente annak célzott vizsgálata.

A 65 feletti kort már önmagában kockázati tényezőnek tekinti a jogalkotó, így ekkor már mindenkinek jár 2 évente az érszűkület-vizsgálat, valamint a cukor- és kardiológiai szűrőcsomag. Ehhez jön még – akár évente is – a látás-, valamint a hallásvizsgálat.

40 felett joggá válik az éves tüdőszűrés is. A fenti sort pedig a fogászati és szájüregi daganat-szűrés egészíti ki, amit minden felnőtt 2 évente vehet ingyen igénybe.

A már említett három nagy országos szűrőprogram ugyancsak korosztályos alapon zajlik.

A 25 és 65 év közötti nőket 3 évente várják népegészségügyi méhnyakrákszűrésre. A mammográfiás mellrákszűrést 2 éves periódussal szervezik a 45 és 65 év közöttieknek. A székletvér-vizsgálatra épülő vastagbélszűrés még kiépülőben van. Tavaly indult, mindkét nemből az 50-70 éveseket célozzák meg vele, 2 évenkénti teszteléssel.

Az állami szűrésrendszert bemutató egyik összefoglaló – amelyet a Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve jegyez – felemlít még egy-két lehetőséget, mint a csontsűrűség-vizsgálat, amit menopauza után a nők, illetve a magas kockázatú (pl. dohányzó) férfiak 2 évente vehetnek igénybe háziorvosi beutalóval az osteoporosis szakrendelésen. A prosztataszűrésre pedig 40 év felett ugyancsak 2 évente lehet beutalót kérni az urológiai szakambulanciára.

Fontos az önvizsgálat is

A szakemberek az összefoglalójukban emellett az önvizsgálat szükségességére is felhívják a figyelmet. Ahogy írják: "20 év felett az emlő, 30 év felett a here, a festékes anyajegyek, 40 év felett a pajzsmirigy, a szájüreg havi rendszerességgel végzett önvizsgálata javasolt". Amennyiben ezek során elváltozást észlelnek, haladéktalanul keressék fel a háziorvosukat – ajánlják.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(fotó: Shutterstock)

egészségmegelőzésegészségügybetegség