csalad.hu - Komatálat hoztam!
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Komatálat hoztam!
Békési Erika
2019. szept. 23. 14:01
Babát várunk
Épp komatálat főzök, miközben e cikket írom. De tényleg! Húsleves, hagymás tört krumpli, hurka, uborkasaláta és almás sütemény lesz a menü, az újszülött fiúcska családja két napig jól lakhat az ennivalóval. És milyen különös: a napokban tudtam meg, hogy elindult a Komatál Program…

Finom ebéd és babaillat

Különleges gondossággal készítjük ezeket az ebédeket, szép kendővel leterítve, apró kedvességgel gazdagítva.

Közösségünk majdnem húsz családjában szerencsére sok baba születik. És míg az apukák a „tejfakasztó” iszogatásokkal kiválóan teljesítik a kötelességüket, mi, feleségek a friss babahír hallatán elkezdünk összebeszélni, és két-három hétre beosztjuk, ki, mikor és mit főz a kisbabás családnak. Különleges gondossággal készítjük ezeket az ebédeket: leves, második fogás, és desszert is van a kosárban, szép kendővel leterítve, apró kedvességgel gazdagítva.

A komatál készítőjét ritka különleges hangulat fogadja ilyenkor a babás családnál: az icipici, szuszogó baba mellett álmos szemű, boldog anyuka, édeskés babaillat, és büszke testvérkék laknak, akik azért rendszerint igen kíváncsiak arra, mit rejt a kosár. De komatálat kapni is nagyon jó, hiszen az első hetekben minden segítség kincs a családnak. Ráadásul a legjobb barátok által elkészített ételcsodáknál nincs finomabb!

A négy fiam születése után engem is kényeztettek a barátok, a finom ebédek mellett emlékszem kosárba rejtett ajándék levendulacsokorra, fényképekre, babajátékokra, könyvre, hajtogatott madárkára. És a kedvességre, amivel a többiek elhalmoztak azokon a nem mindig könnyű napokon.

Mit rejt a komatál?

Bizony megtanultuk annak idején az általános iskolában a népdalt: „Komatálat hoztam, meg is aranyoztam. Ha nem tetszik komának, küldje vissza komának!”. De hogy mi az a komatál, és ki is a mi kománk, arról már nem biztos, hogy szó volt énekórán. Pál Miklósné, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke szívesen mesélt erről.

A kismamák akkoriban szinte a szülés előtti utolsó percig dolgoztak, ellátták a családot, mentek a földekre, gondozták a kiskertet és a háztájit. Szülés után viszont két hét pihenő járt mindenkinek, ekkor a nagycsalád és a komák egymás között felosztva hordták az ételt. A menü tájegységenként változott, de a fő szempontokat mindenhol figyelembe vették: fontos volt, hogy könnyen emészthető ételt kapjon a kismama, az ebéd serkentse a tejtermelést, és a legyengült női szervezetet minél inkább felerősítse. Finom, ünnepi lakomákat kapott ilyenkor a gyermekágyas anya, krémes süteményekkel, piskótával, madártejjel kiegészítve.

Szülés után két hét pihenő járt a nőknek, ekkor a nagycsalád és a komák egymás között felosztva hordták az ételt.

– Száz-kétszáz évvel ezelőtt egészen más világban éltek az emberek. A falvakban nemhogy étterem, kifőzde, de még bolt is alig volt. Az iskola, a templom, a postakocsi megálló és a kocsma voltak azok a helyek, ahol az emberek találkozni tudtak egymással, a paraszti társadalom mégis olyan mérhetetlen összefogásban élt, amire ma alig-alig akad példa. Mindenki figyelt a másikra, senkit nem hagytak magára. Az élet minden területén segítették egymást: kalákában végezték a nagyobb mezőgazdasági munkákat, a házépítést, a lakodalmakra való készülést. És ebből persze következik, hogy a gyermekágyas időszakban – amikor egy anyának a legtöbb segítségre van szüksége – szintén ott álltak.

Kósza gondolatból országos program

Komatál Program – micsoda kedves név! Ráadásul a tartalom sem mindennapi! Alig egy évvel ezelőtt sok elhivatott ember gondolta úgy, hogy jó lenne a komatál nemzeti hagyományát, és a hozzá kötődő szokásokat újra életre hívni.

A Nemzeti Művelődési Intézet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Népfőiskola Alapítvány és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete mindannyian beletették a maguk munkáját, értékeit, és alkotópályázatot hirdettek. 281 alkotó és alkotóközösség 628 alkotással élesztette fel a régi komatál szokás tájegységekre jellemző, egyedi eszközrendszerét, kellékeit. Készültek kerámiatálak, komakendők, kosarak, babajátékok, festett tojások, ruhácskák – olyanra álmodták őket, amilyenek régen is lehettek.

De a komatálazás legfontosabb szereplője mégiscsak a kisbaba! Ezért a pályázat célja, hogy a résztvevők komaközösségeket hozzanak létre, és vállalják, hogy kismamáikról, kisbabáikról komatállal gondoskodnak. A programnak köszönhetően ők majd három hagyományos népművészeti tárgyat választhatnak, ha fotókat, recepteket és egy kis személyes beszámolót tesznek közkinccsé a hagyományosan 12 napos segítség alatt a kapcsolódó honlapon.

A komatál nem csupán az étel adományozásáról szól, hanem a baráti segítségnyújtásról és a közösség összetartó szerepéről.

– A komatál programmal a szervezők a családi, rokoni, szomszédsági, baráti kötelékeket megerősítő népszokást, a komatál átadásának hagyományát szeretnék feleleveníteni – magyarázza Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, a program egyik ötletadója. – A komatál, komakendő átadása egy olyan gesztus, amely nem csupán az étel adományozásáról szól, hanem a baráti segítségnyújtásról, a kismama és az újszülött meglátogatásáról, a közösség összetartó szerepéről, és a családok, a családi kötelékek megerősítéséről.

Legyél a komám!

Különös tisztséget jelentett annak idején komának lenni. Hogy kiből lett a koma? A fiatal lányok körében szokás volt, hogy a húsvét előtti fehérvasárnapon megjelölték a legjobb barátnőiket, akiket majdan keresztszülőnek, komának fogadnak. Innentől élt közöttük az a védelem és összetartás, amit egészen idős korukig tartottak egymással: a koma a gyermek életében a szülője utáni második legfontosabb emberré vált.

Elmagányosodottak lettünk, a szülés ma leginkább az adott párnak az ügye.

– Ehhez képest különös, hogy ma gyakran még a családban sem osztják meg azt az örömet, amit egy gyermek születése jelent – mondja Pál Miklósné. – Elmagányosodottak lettünk, a szülés ma leginkább az adott párnak az ügye, nem egy egész nagycsaládé, utcáé, közösségé. Ezért jelent sokat a Komatál Program, mert ennek a szokásnak a felelevenítése valós közösséget is teremt. Ráadásul a kézművesek a pályázat kapcsán újragondolhatták a régi komaedényeket – ezek annak idején a stafírunghoz hasonlóan minden családban ott voltak a szekrényben. Talán most újra visszakerülhetnek méltó helyükre…