Ezt inkább ne mondja babalátogatáskor – az 5 legrombolóbb beszólás

A sok lelkes családtagot remélhetőleg csak a segítő szándék vezérli, amikor hasznosnak vélt tanácsokat osztogat kéretlenül is. A legnagyobb segítség viszont az, ha hagyjuk, hogy a baba és a mama együtt tapasztalja ki, náluk mi az, ami beválik, és mi az, ami nem. Az alábbi kérdésekkel, megjegyzésekkel csak blokkoljuk az édesanya természetes ösztöneit – amelyek egyébként tökéletesen működnek, ha hagyják őket kibontakozni.

„És van elég tejed?”

A kérdés, amire egyszerűen nincs jó válasz, mert a választ így is, úgy is tanácsáradat követi. Ilyenkor bizonyosodik be, hogy mind a kicsi-, mind a nagymellű édesanyák alkalmatlanok a szoptatásra, valamint az is, hogy a frissen szült anyukán kívül mindenki jobban ért a baba táplálásához. Ettől a kismama úgy érezheti, máris leírta a környezete őt, mint édesanyát. Holott szinte biztos, hogy segítő szándék vezérelte a túlbuzgó rokont, csak épp nem úgy jött ki a száján a gondolat. Ha mégis rettentő módon kíváncsiak vagyunk a tejmennyiségre, akkor inkább kérdezzünk rá arra, milyen a baba étvágya?

„Biztos vagy benne? Hát jó, te tudod...”

Az „én nem szólok bele, de azért látom, amit látok” típusú meglátások hatnak talán a leginkább romolóan az anyuka önbizalmára. Főleg, ha enyhén felhúzott szemöldököt is kapunk a mondandó mellé. A baba fázik vagy melege van kérdéskör kiemelt helyen szerepel a kétkedést ébresztő látogatók körében, de ne feledkezzünk meg a „hogyan tartjuk a babát”, vagy „miként altatjuk a gyermeket” című közkedvelt témákról sem!

„Bezzeg az én időmben nem volt még mosógép, meg eldobható pelenka!”

Magyarán a mai édesanyák ne legyenek fáradtak, kimerültek, mert milyen jó dolguk van! Karikás a szeme a kismamának a kialvatlanságtól? Az már a gyengeség jele! Ma egyfajta elvárás is az édesanyák felé, hogy oldjanak meg egyedül mindent. Amikor még nem volt mosógép és eldobható pelenka, akkor a generációk együtt, de legalábbis egymást támogatva éltek. Volt segítség! Vagy ha nem, akkor beállították a Katiba a gyereket.

„Ne szoktasd csendhez!”

Aki ezt mondja, az valószínűleg nem emlékszik már arra, milyen érzés, amikor több óra fel-alá járkálás után végre elalszik a kólikás csecsemő, ekkor pedig becsönget a postás. Kétszer. Ki az az öngyilkos-jelölt anyuka, aki hangos viháncolással kockáztatná az értékes időt, amit a gyermeke alvással tölt? Természetesen nem kell suttogva beszélni, és lábujjhegyen járni, de ne várja el a kisgyermekes édesanyától senki, hogy akkor kezdjen el az edényekkel zörögni a konyhában, amikor a baba nagy nehezen elaludt.

„Tedd le, mert elkényezteted!”

A fenti magvas gondolatot az idősebb korosztály szereti megspékelni még azzal a tévhittel is, miszerint a sírás jó, mert erősödik a gyermek tüdeje! A régimódi nevelési elveket valló rokonok sajnos nem győzhetők meg arról, hogy egy csecsemőt nem lehet elkényeztetni azzal, ha reagálunk a jelzéseire. Nagyon nehéz lehet a kismamának végighallgatni a kioktatást úgy, hogy tombolnak a hormonok, ráadásul jól tudja, neki van igaza, amikor felveszi a síró kisbabát.

Best of megtörtént eset

Anna váratlan vendégei

– A legnagyobb nyári forróságban született meg az első kisfiam, augusztusban. Szenvedtem a melegtől a lakásban, a légkondi szóba sem jöhetett a pici miatt. A hetekig tartó rekkenő hőség önmagában is elég lenne, hogy emlékezzek a kezdeti időszak nehézségeire, de a férjem szülei még rádobtak egy lapáttal... A párom épp leugrott a boltba, egyedül voltam a kisbabámmal. Mivel melegem volt, levettem a pólómat, és úgy szoptattam a nappaliban a fiamat. Egyszer csak zörög a kulcs a zárban, gondoltam a férjem jött vissza valamiért, de nem! Az anyósom toppant be a férjemtől kapott kulccsal, mivel összefutottak a lépcsőházban. Teljesen ledermedt a látványtól, hogy a menye egy szál sortban szoptat a kanapén. Nem kért bocsánatot, nem magyarázkodott, hogy csak úgy beállítottak. Annyit mondott, hogy az ő idejében még nem volt divat pucéran szoptatni, hiszen bárki megláthat. Válaszolni sem volt időm, mert megjelent apósom egy sörrel a kezében. Leült a fotelbe, szólt, hogy ne zavartassam magam, látott ő már ilyet. Aztán megkérdezte, kérek-e sört, mert úgy tudja, sok lesz tőle a tejem. Na ekkor döntöttem úgy, hogy inkább a hálóban folytatom a szoptatást egy üveg ásványvíz társaságában.

Szintén érdekesek lehetnek: Milyen hasznos ajándékot érdemes vinni babalátogatáskor? és Hány gyermek fér el a szülői ágyban?