csalad.hu - Ezek a szabályok védik a kismamákat a munkahelyen
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Ezek a szabályok védik a kismamákat a munkahelyen

Dékány-Szondi Réka
2020. márc. 11. 6:00
Munkahelyvédelmi Akció

Védett csoportként kezeli a várandós és a kisgyermekes munkavállalókat a Munka Törvénykönyve. Összegyűjtöttük, hogy milyen kedvezőbb munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk.

Felmondási tilalom

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.

Felmondási védelem alatt állnak azok a női munkavállalók is, akik az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléseken vesznek részt – a kezelések kezdetétől számított hat hónapban.

A fizetés nélküli szabadságot már igénybe nem vevő anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyát a gyermek 3 éves koráig a munkáltató felmondással a következő korlátok között szüntetheti meg:

  • a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból, és az indoknak meg kell felelnie az azonnali hatályú felmondásra meghatározott követelményeknek; vagy
  • a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Szülési szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.

Fizetés nélküli szabadság

A szülési szabadság lejártát követően (a gyermek 20-24 hetes korában) az anya fizetés nélküli szabadságot vehet ki a gyermek gondozására a gyermek 3. életévének betöltéséig. A fizetés nélküli szabadságot az apa is igénybe veheti, továbbá 2020. január 1-jétől már a Nagyszülői gyermekgondozási díjban (GYED-ben) részesülő nagyszülőt is megilleti.

Gyermek örökbefogadásakor a munkavállaló a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult.

Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig veheti igénybe a fizetés nélküli szabadságot a gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES-ben) részesülő szülő.

Munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés

A szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.

Más helységben történő foglalkoztatás korlátozása

A várandósság megállapításától a gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermeke tizenhat éves koráig, ha a gyermeket egyedül neveli, a munkavállaló a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.

A munkaidő-beosztásra, rendkívüli munkavégzésre, készenlétre vonatkozó szabályok eltérő alkalmazása

A várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedülállóként nevelő munkavállaló esetén a gyermeke hároméves koráig

  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
  • éjszakai munka nem rendelhető el.

Ha a munkavállaló a gyermekét egyedül neveli, a gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a hozzájárulásával rendelhető el.

Gyermekek után járó pótszabadság

A gyermek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti.

A pótszabadság mértéke szülőnként

  • 1 gyermek után 2 munkanap;
  • 2 gyermek után 4 munkanap;
  • 3 vagy több gyermek után 7 munkanap évente

A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékkal él.

2019-től a központi közigazgatásban dolgozó szülőknek a gyermekek után járó pótszabadsága a duplájára emelkedett: egy gyermek után 4, két gyermek után 8, három gyermek után 14 munkanap szabadság jár éves szinten. A pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékkal él.

Apák fizetett szabadsága

Gyermeke születésekor az apát 5 (ikergyermekeknél 7) munkanap pótszabadság illeti meg, amely igénybe vehető a gyermek 2 hónapos koráig. 2019-től a központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak gyermekük születése után 8, ikergyermekeknél 10 munkanap apaszabadság jár. A központi közigazgatásban dolgozó nagyszülők pedig minden unoka születésénél 5-5 munkanap pótszabadságot kapnak.

Részmunkaidő kötelező biztosítása

A munkáltató, ha a kisgyermekes munkavállaló kéri, köteles őt a teljes napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőben alkalmazni a gyermeke 4. életévének betöltéséig. A három- vagy többgyermekes szülők a legkisebb gyermekük 6 éves koráig is élhetnek e lehetőséggel.

Atipikus munkavégzés

A Munka Törvénykönyve XV. fejezete határozza meg a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályokat, többek között a behívás alapján történő munkavégzésre, a munkakör megosztására, a több munkáltató által létesített munkaviszonyra, a távmunkavégzésre, és a bedolgozói munkaviszonyra vonatkozó szabályokat is rögzíti.

Gyermekápolási táppénz

A gyermekápolási táppénz 2016 júliusa óta mindkét szülőnek külön-külön jár, így a 3-12 év közötti gyermekeknél duplájára nőtt az igénybe vehető táppénzes napok száma.