Stressz, félelem, depresszió – téged utolért valamelyik?

– Nem, megpróbálom nagyon tudatosan kezelni a járványhelyzetet. Odafigyelek arra, hogy mit eszek, gyakran mosok kezet, fertőtlenítek, és csak akkor megyek ki a lakásból, ha nagyon muszáj. Igyekszem hasznosan eltölteni az időmet, dolgozok, takarítok, beszélgetek a családtagjaimmal, barátaimmal, rendszeresen tornázom. A mozgást nagyon fontosnak tartom, mert javítja az állóképességet és boldogsághormont termel. Szelektálom a vírussal kapcsolatos információkat, inkább csak az orvosi, tudományos cikkeket böngészem. A tájékozódás segít a bizonytalanság leküzdésében.

A járvány egy újtípusú stresszt hozott magával?

– Abból a szempontból új és más, hogy nem megszokott, és nem hétköznapi. A veszélyforrás sok szempontból ismeretlen és nincsenek az ilyen jellegű krízishelyzetek kezelésére bevett eszközeink. Másképp kell vele megküzdenünk, mint azokkal a hétköznapi stresszforrásokkal, melyekkel eddigi életünkben találkoztunk.

A mindennapokban is kezelnünk kell nehéz élethelyzeteket. A költözés, munkahelyváltás, vagy egy betegség is hasonló reakciókat vált ki. Miért más ez most mégis?

„Ez egy kontrollálhatatlan tűnő, idegen helyzet mindannyiunknak, ami nagyon hirtelen és intenzíven változtatta meg az életünket.”

– Ez egy kontrollálhatatlan tűnő, idegen helyzet mindannyiunknak, ami nagyon hirtelen és intenzíven változtatta meg az életünket. Nem tudjuk, meddig fog tartani és elmenekülni sem lehetséges előle. Létezik jó és rossz stressz. A jó stressz építően hat a személyre, úgy érzi, hogy tele van energiával. Ilyen lehet például egy költözés, munkahelyváltás vagy egy gyermek érkezése. A rossz stressz rontja a pszichés hatékonyságot, és félelem, szorongás, düh kísérheti. Ilyen érzések jelenhetnek meg bennünk egy gyász vagy betegség kapcsán, de mégis vannak fogódzóink, melyek segítségével lehetséges a sikeres megküzdés. Például személyes konzultáción az orvos elmondja, mit lehet tenni. Megnyugtat, választ ad a kérdésekre. Itt most erre nincs lehetőség, a sajtón keresztül ismerjük meg a következményeket, a követendő utasításokat. A jelenlegi helyzet sok emberben pánikérzést válthat ki, ami a veszélyérzetre adott reakció. Azonnal tenni akar valamit, de ilyen állapotban nem tud átgondoltan cselekedni. A pánik és a negatív érzelmek gátolják a hatékony problémamegoldást, mert beszűkítik a gondolkodást. Amikor egy számunkra kellemetlen helyzeten nem tudunk változtatni, akkor önmagunkban kell megváltoztatnunk valamit, például a gondolkodásunkat. Ilyenkor a cél a saját negatív érzelmi állapotunk megszüntetése vagy csökkentése. A negatív érzelmek megjelenésétől nem kell megijedni, mert ez a stresszhelyzetre adott természetes reakció. A szorongás, a félelem vagy akár a pánikérzés azt jelzi, hogy tennünk kell valamit. Ha az újszerű, veszélyeztető helyzettel nem tudunk megküzdeni, és huzamosabb ideig tart a stresszreakció, akkor az már károssá válhat, és testi-lelki problémákhoz vezethet.

Nagyon eltérően reagálnak az emberek. Agresszió, depresszió, pánik, higgadtság – mindenkinél más jelentkezik.

– A reakció attól függ, hogyan értékeljük, miként fogjuk fel és hogyan küzdünk meg a helyzettel. Bármilyen stresszről is legyen szó, soha nem maga a stressz betegít meg, hanem a stresszre adott reakciónk. Érdemes azokra a képességeinkre támaszkodni és felidézni azokat a módszereket, amelyek korábban átsegítettek a nehéz helyzeteken. Mozgósítsuk belső erőforrásainkat. A pszichológiában ezt pszichés immunrendszernek hívják. Azok a személyiségtényezők alkotják, amelyek lehetővé teszik a feszültségekkel és stresszhatásokkal való eredményes megküzdést, ezzel biztosítva a hatékonyságot és a lelki egészség megőrzését. Ilyen belső erőforrásunk lehet az érzelmi intelligencia, a stressztolerancia, a pozitív gondolkodás, önkontroll, rugalmasság, empátia, én-hatékonyság érzés. Ezek mind fejleszthető képességek, így akkor sem kell elkeseredni, ha úgy érezzük, kevésbé rendelkezünk ezekkel.

Azt látom, hogy korábban higgadt, a konfliktusokat jól kezelő emberek is bizonytalanná váltak. Akire nem volt jellemző a sírás, most gyakran könnyezik. Ez miért van?

„Ez a helyzet mindenki számára egyéni próbatétel is.”

– Mindezek természetesek a mentálisan teljesen egészséges embereknél is, de csak addig, amíg nem hatalmasodnak el túlságosan. Ez a helyzet mindenki számára egyéni próbatétel is. Az „ismeretlen ellenség” miatt szorongást élhetünk át, mert nem tudjuk pontosan milyen hatékony eszközöket lehetne bevetni ellene. A tehetetlenség, a frusztráció és a kontroll elvesztésének az érzése miatt előfordulhatnak olyan reakciók, amelyek nem voltak korábban jellemzők a személyre. A bizonytalanság jósolhatatlanná teszi a dolgok kimenetelét és állandó stresszhatást tart fenn. Felfokozódhat a félelem és érzelmi egyensúlytalanság vagy akár negatív indulatok jelenhetnek meg. Tudatosan ki kell szabadítani magunkat a negatív lelki állapotból és küzdenünk kell azért, hogy az életünkön ne uralkodjon el az aggodalmaskodás és ne akadályozza a hétköznapi feladatainkat vagy a pihenést. Ha egyre rosszabbul érezzük magunkat, akkor érdemes a hírek olvasásában mértéket tartani és foglalkozzunk hétköznapi dolgokkal. Fordulhatunk pszichológushoz is, mert fontos elkerülni azt, hogy öngerjesztővé váljon a folyamat.

Nincs most kitől segítséget kérni, hiszen a pszichológusok is otthon vannak.

– A kialakult helyzetre való tekintettel a pszichológusok és a pszichiáterek között is egyre többen alkalmaznak online vagy telefonos tanácsadást és adnak segítséget. Ha azt vesszük észre magunkon, hogy a szorongásunk már túlmegy a természetes, átmeneti vészjelzés reakción és már szinte csak a koronavírussal foglalkozunk, a napi teendőinket nem tudjuk ellátni, elhatalmasodik rajtunk a félelem, a kétségbeesés, szomorúság, esetleg alvászavarok jelentkeznek, akkor szakemberhez kell fordulni. A jelenlegi helyzet előhívhat pánikérzést, de ez nem pánikbetegség. A pánikbetegség jellemzője például a rohamokban ránk törő szorongás, a légszomj, a szapora szívverés, a halálfélelem. Előfordulhat, hogy azoknál a személyeknél, akik már korábban átéltek pánikrohamot, a fertőzés miatti szorongás is kivált ilyen tüneteket. Ha voltak szakembernél a problémájukkal, akkor telefonon érdemes felvenni a kapcsolatot az orvosukkal, pszichológusukkal.

Van olyan általános tanácsod, amit mindenkinek ajánlasz?

„A krízis után megváltozhat az értékrendszerünk, mert megtanuljuk, mi az igazán fontos az életben.”

– A kontroll érzésének a visszaszerzését és a stresszoldást tartom a legfontosabbnak. Lelkileg felemelő tevékenységek végzésével, a fegyelmezettséggel, napirend kialakításával vissza tudjuk szerezni a kontrollt. Tájékozódjunk megbízható forrásokból, legyünk tisztában a tényekkel. Minél több hiteles információnk van a koronavírusról, annál felkészültebbek lehetünk, pontosabban fel tudjuk mérni a kockázatokat, és többet tudunk tenni a csökkentéséért. Készítsünk forgatókönyvet arra az eshetőségre, ha megbetegszünk. Fontos, hogy higgadtak maradjunk, hiszen a nyugodt ember könnyebben és hatékonyabban tud problémát kezelni. Végezzünk olyan tevékenységeket, amelyekből töltekezhetünk, vagy amelyek megnyugtatnak. Töltsük hasznosan az időt, kipróbálhatunk egy új hobbit, kertészkedhetünk, olvassunk régóta tervezett könyveket, írhatunk verseket vagy naplót, nyelvet tanulhatunk, de ha megtehetjük, akár önkénteskedhetünk is. Tartsuk fenn telefon vagy internet segítségével emberi kapcsolatainkat. A stressz gyengíti az immunrendszert, így a félelemmel és az aggodalmaskodással növeljük a megbetegedés esélyét. Legyünk annak a tudatában, hogy a mostani helyzet, ha el is húzódik, nem tart örökké. Ha egyszer vége lesz, akkor vélhetően másképp állunk az élethez. A krízis után megváltozhat az értékrendszerünk, mert megtanuljuk, mi az igazán fontos az életben. Szerintem ez lehet a pozitív hatása a járványnak. Az emberi kapcsolatok felértékelődnek.

Ezek a cikkek is érdekelhetik:

otthon a családmaradjotthonstresszpszichológiaszakértő