2013-ban döntött a kormány a GYED melletti munkavégzés tilalmának eltörléséről. Az intézkedés ötletgazdájával, a Nemzetgazdasági Minisztérium egykori miniszteri biztosával, Szalai Piroskával készített interjút a Magyar Nemzet.

A jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársaként dolgozó szakember szerint a mai napig tart a tíz évvel ezelőtt elkezdődött szemléletformálás.

Szalai Piroska felidézte: 2014-től a családok dönthetettek arról, vállal-e bármilyen munkát az édesanya a gyermek előbb egy-, később már akár féléves kora után, s ha igen, akkor mikor és mennyi ideig. 

Hozzátette: többeknél nem az anyagi okok voltak hangsúlyosabbak. Számos olyan szakma van, ahol az előremenetelhez a végzettség megszerzése után még különféle szakvizsgákat kell letenni, amelyek az elméleti vizsgák mellett megkövetelnek bizonyos időtartamú gyakorlatot is. Ha jött a baba, akkor 2014 előtt ezeket a gyakorlatokat az édesanya nem tudta igazolni, ezért aztán nem is léphetett előre. Példaként említette a szakember a szakorvosi vizsgákat és a mestervizsgákat.

– A GYED extra bevezetését megelőző évben, 2013-ban 79 ezren, tavaly pedig már több mint másfélszer annyian, 122 ezren voltak havonta GYED-en – idézte Szalai Piroska az NKE-workshopon elhangzott adatokat. 

– Míg közvetlenül a GYED extra bevezetése előtt, 2013 végén az akkori fél- és kétéves kor közti gyermekek szüleinek mindössze 62,5 százaléka tudta igénybe venni a gyedet, addig ez az arány az utóbbi hónapokban már kilencven százalék fölé ugrott. Sőt már csaknem 39 ezer igénybevevő a GYED mellett dolgozott is az év folyamán valamennyit. Így kimondhatjuk, hogy a GYED-et igénybe vevők több mint ötöde valamilyen mértékben foglalkoztatott is volt – fogalmazott a szakember.

A családtámogatásokról, többek között a GYED extráról részletesebb információ a Családtámogatási Kalkulátor oldalán olvasható. 

Illusztráció:Shutterstock
Családtámogatási kalkulátortámogatások