A családi-baráti körben végzett gyors „közvélemény-kutatás” szerint sokan évek, akár évtizedek óta ugyanabban a bankban vezetik a folyószámlájukat, sőt, a számlacsomagokat sem változtatták meg, és nem is igazán tudják, hogy mire mennyit fizetnek havi vagy akár éves szinten.

– Valóban nagyon kevesen élnek a számlaváltás lehetőségével Magyarországon – kezdi Bartha Lajos ügyvezető igazgató. – A nagyjából 10 millió bankszámlából hozzávetőleg 7 milliót használnak aktívan, ehhez képest maximum pár tízezres évenkénti számlaváltásról beszélünk. Ez rendkívül alacsony szám. Az emberek nagyon nehezen váltanak, azt hiszik, hogy bonyolult dolog, és ebben néha igazuk is van – fogalmaz a szakember. – Az éves költségkimutatás egy viszonylag új előírás, most kapták meg másodjára az ügyfelek ilyen formában, de miután nincsenek hozzászokva, sokan meg sem nézik. Egyébként is rengeteg levelet kapnak, főleg elektronikus formában a bankjuktól, ezt is levélszemétnek tekintik. Én azt javasolnám mindenkinek, hogy legalább egyszer menjen végig a kimutatáson, nézze meg, hogy pontosan mennyit is fizet a bankjának. Azt azért sokan tudják, hogy körülbelül mennyi volt a számlacsomagjuk díja, amikor megnyitották, de aztán az évek múltán már nem foglalkoznak ezzel, pedig közben a bankok is rengeteg új számlacsomagot bevezettek. Már azzal nagyon sokat nyerhet az ügyfél, ha a saját bankján belül egy másik számlacsomagra vált.

Bartha Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy többek között a Magyar Nemzeti Bank honlapján is elérhető egy olyan felhasználóbarát alkalmazás, amely naprakész, összehasonlítható információkkal szolgál az elérhető számlacsomagokról. A megfontolt bankszámlaválasztás szempontjairól az MNB Számlaválasztás tudatosan című Pénzügyi Navigátor füzetében található bővebb információ.

Ha valaki tüzetesen átvizsgálja a kimutatást, érhetik nagy meglepetések?

– Igen, de ez attól is függ, hogy ki milyen ügyféltípus. Lehet, hogy egy alacsonyabb jövedelmű, kevés tranzakciót lebonyolító ügyfél évekkel ezelőtt nyitott egy számlát, aminek alacsony a havi díja, de magasak a tranzakciós költségei. Ez addig jó is volt neki, amíg meg nem nőtt a jövedelme, vagy el nem kezdett kicsit aktívabban bankolni. Ekkor ugyanis valószínűleg már megérte volna váltania egy másik számlára, ami díjazásban jobban alkalmazkodik a megváltozott szokásaihoz és helyzetéhez. Például érdemes lenne váltania egy kicsit magasabb havi díjú, de több tranzakciót ingyen kínáló csomagba. Mi azt látjuk a díjkimutatásokból készült statisztikákból, hogy szinte minden ügyfélcsoportban, legyenek alacsonyabb vagy magasabb jövedelműek, passzív, illetve aktív bankszámlahasználók, jelentős eltérések lehetnek akár bankon belül is a különböző számlacsomagok díjaiban. Ez többezer forintot is jelenthet egy adott bankon belül vagy két bank közötti számlacsomagban. Gondoljunk csak bele, ha például egy hónapban 1-2 ezer forinttal kevesebbet kell fizetni, az éves szinten 10-20 ezer forint megtakarítást is jelenthet.

Melyek azok az adatok, amelyekre különösen érdemes odafigyelni a kimutatásban?

– Rengeteg díjtételt használnak a bankok, ami megnehezíti az ügyfelek dolgát. Mi már régóta javasoljuk a csomagárazást, hasonlóan a telekommunikációs szektorhoz, ahol ez már kiválóan működik. A bankoknál jelenleg egy-egy kondíciós listában 40-50 tétel szerepel, még egy pénzügyileg kellően tudatos embertől is nehezen várható el, hogy ezen eligazodjon. Ránéznek és megrettennek, hogy „akkor inkább maradok.”

Az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója szerint a magyar bankszektor ügyfelei jelentős részének ma is olyan számlacsomagja van, amelynek nem túl magas az alapdíja, viszont az egyes tranzakcióknak már magasabbak a különdíjai.

– Az jól látszik a kimutatásból, hogy a végén tényleg olcsóbb-e az a számlacsomag, ahol alacsony az alapdíj, de hozzájön átutalásonként, beszedésenként az extra díj, vagy ha ugyanebben a bankban egy olyan csomagot választana az ügyfél, ahol az alapdíj ugyan magasabb, de az magában foglal bizonyos darabszámú átutalást, beszedést vagy bármilyen más tranzakciót. A kártyás vásárlásoknak nincs költsége, de azt érdemes megnézni, hogy ingyenes-e a kártya, vagy be van árazva az alapdíjba. Az is lehet, hogy külön éves kártyadíjat számít fel a bank, ami 3-6 ezer forint is lehet, attól függően, hogy a kártya mire jogosítja fel az ügyfelet.

A bankok nem hívják fel rendszeresen ügyfeleik figyelmét a legoptimálisabb, legkorszerűbb csomagokra, hogy ott tartsák őket?

– A bankok leginkább azt az érdeküket érvényesítik, hogy ha az ügyfelek olyan számlacsomagban vannak, amiből jó bevételük származik, akkor maradjanak is abban. Az MNB elmúlt években bevezetett kommunikációjának eredményeként már szinte minden bankban vannak olyan számlacsomagok, amelyek elektronikusan hozzáférhetők, és az alapdíjukban már benne van nagyon sok elektronikus tranzakció, ennek ellenére azt látjuk, hogy egyelőre kevés ügyfél használja ezeket. A bankszektor képviselői sokszor azt mondják, hogy ők ugyan mindent megtesznek, de az ügyfelek nem mozdulnak – ebben is van igazság. Hiszen az ügyfelek pénzügyi tudatosságából valóban hiányzik az a momentum, hogy folyamatosan figyeljék a költségeiket, és lépjenek, ha jobb ajánlatot találnak.

Bartha Lajos azt javasolja, hogy ha a kimutatás áttanulmányozása után valaki úgy találja, a díjak számára megfelelőek, akkor érthető, hogy marad a korábbi csomagjánál, ha viszont kíváncsi, hogy vajon kaphat-e még olcsóbb számlakonstrukciót, akkor mindenekelőtt lépjen be a bankjába, akár elektronikusan, akár személyesen, és kérdezze meg, hogy tudnak-e bankon belül másik csomagot ajánlani. Ha pozitív választ kap, érdemes elgondolkodni a váltáson.

Mindenkinek van lehetősége bankszámlát váltani, vagy vannak olyan kötöttségek, amely nehezebbé teszik ezt a folyamatot, esetleg ellehetetlenítik?

– Természetesen mindenki válthat számlát, ráadásul annyiszor, ahányszor csak szeretne. 2016 óta van egy új szabályozás, ami megkönnyíti a számlaváltást, ugyanis leveszi az ügyfél válláról ennek terheit és áthelyezi a bankokéra. Gyakorlatilag úgy lehet bankot váltani, hogy nem is kell megszüntetni a régi számlát. Az ügyfél elmegy az új bankba, ahol szeretne számlát nyitni, és kéri, hogy intézkedjenek: a régi számlát zárják le, onnan mindent transzferáljanak, és az új számla működjön tovább. Ez abban az esetben egyszerű, ha a régi bankszámlán nincs fennálló hitel, nincs hitelkártya-tartozás vagy egyéb nehezítő tényező. A jogszabályi határidő a régi számla bezárására és az új megnyitására 13 munkanap. Még a beállított beszedési megbízásokat, például a közüzemi számlakifizetéseket is transzferálja a két bank egymás között. Viszont, ha kicsit komplikáltabb az ügy, akkor nehezebb ezen az automatizmuson végigmenni. Például a régi banknál a folyószámlahitelt, hitelkártya-tartozást előbb vissza kell fizetni!

A pénzügyi tudatosság felé vezető út egyik első és legfontosabb lépése a háztartás bevételeinek és kiadásainak nyomon követése, vizsgálata. Ennek része az is, hogy tisztában legyünk biztosításaink, pénzügyi termékeink költségeivel. Év elején különösen aktuális a családi pénzügyek egész esztendőre vonatkozó tervezése, ne hagyjuk ki ebből a folyószámlánk optimalizálását sem! Megéri!

(Fotó: Magyar Nemzeti Bank)

MNBbankmegtakarításpénzügyi tanácsokpénzügyek