Minden év tavaszán családok ezrei­nek okoz fejtörést az iskolaválasztás. A kérdés nemcsak az, melyik intézménybe írassák a gyermeküket, hanem sokszor az is, hogy a gyermek készen áll-e egyáltalán az első osztály megkezdésére.

Ahhoz, hogy az óvodai környezethez képest szigorúbb rendszerben megállják a helyüket a kicsik, mindenképp iskolaérettnek kell lenniük, ám ez nem következik be varázsütésre hatéves korban. Jó, ha az érintettek tudják, a beiratkozás szükség esetén egy tanévvel eltolható.

– Jogszabály szerint az a gyermek, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, tanköteles korú. Arról, hogy elkezdi-e az iskolát, az óvoda vezetője önállóan dönt, a szülővel és az óvodapedagógussal való egyeztetés után. Ha az álláspontok eltérők, akkor az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál szakértői bizottsági vizsgálatot kell kezdeményezni, és ez a döntés lesz a mérvadó – mondta a Magyar Nemzetnek Tompa Gyöngyvér gyermekpszichológus, a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hatvani Tagintézményének vezetője.

Elmondása szerint gyakran találkoznak azzal, hogy a szülők a még éretlen óvodásokat szeretnék iskolába vinni, pedig a siettetés a gyermeknek és a szülőnek is megterhelő.

– A szülők gyakran egyetlen szempontot mérlegelnek, leginkább azt, hogy elég okos-e a gyermekük, de előfordulhat, hogy a jó eszű, akár már olvasni-írni is tudó gyermek egy kortárs közösségben visszahúzódik, feladathelyzetben elsírja magát, nem mer megszólalni vagy az izgalomtól fáj a hasa, nem akar enni - közölte a gyermekpszichológus.

Az tanácsolja, hogy ilyenkor érdemes még egy évig óvodába járatni a gyermeket, ám nem szabad ezt kudarcként megélni. Kulcsfontosságú, hogy a gyermek érezze jól magát – fogalmazott a szakember, hozzátéve: kutatások igazolják, hogy biztonságos érzelmi környezetben jobb eredmény elérésére vagyunk képesek.

Az iskolaérettségi vizsgálat egy komplex eljárás, amely egyszerre nézi a testi, szociális, értelmi és érzelmi érettségét.

– A tapasztalatok szerint gyakori probléma a szabályokhoz való alkalmazkodás hiánya. Ezért fontos, hogy az óvodában és otthon is legyen napirend. Előfordul az aktivitás hiánya, a mozgás összerendezetlensége is. Az a gyermek, aki nem szaladgál, nem hintázik, nem gyurmázik, ragaszt vagy rajzol, nehezebben tájékozódik majd a vonalközben, nehezebben kanyarítja a betűket, a számokat a füzetben - figyelmeztetett a szakember.

A figyelemkoncentráció és a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztése érdekében pedig nagyon fontos, hogy minél több mesét halljon a gyermek – hangsúlyozta a szakszolgálati vezető, aki kitért arra is, hogy az elmúlt években csökkentek az elvégzett iskolaérettségi vizsgálatok, ami azt jelzi, hogy kevesebb a vitás eset, javult az óvodák és a szülők közti kommunikáció.