Mit jelent ma a család Európában? – nemzetközi konferencián keresték a választ - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Mit jelent ma a család Európában? – nemzetközi konferencián keresték a választ

Galgóczy Éva, Szűcs Anikó
2021. márc. 26. 11:42
Támogatások

– A család alapvető érték a magyar kormány és általában a magyarok számára. Ezért is koncentráljuk energiáinkat a családok támogatására – hangsúlyozta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a Milyen család(ok), milyen társadalom(ak) a mai Európában? című nemzetközi online konferencián.

A konferenciát a Károlyi József Alapítvány szervezte, 9 európai ország mintegy 20 szaktekintélyének részvételével. A neves előadók filozófiai, jogi, szociológiai, pedagógiai, demográfiai és gazdasági, valamint politikai szempontból azokra a kérdésekre keresték a választ: mit jelent ma a család? Léteznek-e alternatívái? Vannak-e korlátai? Az előadók igyekeztek megvilágítani a kortárs európai társadalmak családhoz való viszonyát, a megközelítések különbségeit és azok okait.

Világjelenség a családok eróziója

– A világban egyre jobban elharapódzik az erőszak, ami mögött a családok eróziója állhat – indokolta a szervező Károlyi József Alapítvány nevében Angelica Károlyi, miért is választották ezt a témát.

Pascale Andreani francia nagykövet arról beszélt megnyitójában, hogy Európa társadalmaiban alapvető változások álltak be a hagyományos családmodellhez képest. Ma már ennek eredményeként nagyon sokfélék a családok, módosultak a szülői szerepek is.

Jelenleg szinte minden európai ország demográfiai problémákkal küzd, nem születik elég gyermek ahhoz, hogy reprodukálni lehessen a társadalmakat. Ezt tovább nehezíti, hogy számos család anyagi helyzete – a járványnak is köszönhetően – megrendült, sokan pedig nagyon nehezen tudják a munkát és a családi életet összeegyeztetni. Sajnos nagyobb számban jelenik meg a családon belüli erőszak is, ezért a nagykövet kérte a kormányzatokat, lépjenek fel ez ellen. Ami pedig kimondottan az országát illeti, jelezte: Franciaországban is támogatják, hogy megszülessenek a harmadik gyermekek, és igyekeznek segíteni a családokat, hogy jobban össze tudják egyeztetni a magánéletet és a karriert.

Magyarország: 10 év, komoly eredmények

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter francia nyelvű előadásában bemutatta a magyarországi családpolitikát és a kormányzat szándékait.

– Ma Európa egyetlen országában sem éri el a kettőt a termékenységi ráta, egész Európa azzal küzd, hogy kevés a gyermek – illusztrálta az általános helyzetet Novák Katalin. Beszámolt arról, hogy Magyarországon 1981 óta folyamatosan csökken az ország lakossága, 4 évtized alatt a népesség 10 százalékát elvesztettük.

– Ezen feltétlenül változtatnunk kell, ezt tesszük 10 éve– jelezte. Mint mondta, mára már láthatóvá váltak e családpolitika eredményei.

– A családoknak fizikai, szellemi, pénzügyi biztonságra van szükségük a gyermekvállalásukhoz. A magyar kormány célja, hogy lehetővé tegye a fiataloknak: annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit szeretnének, és akkor, amikor szeretnék – hangsúlyozta Novák Katalin. Hozzátette, hogy az egyházak, civil szervezetek is segítik a kormányt ebben a törekvésben. A családbarát szemlélet tükröződik a törvénykezésben is. Külön kiemelte, hogy a magyar alaptörvény támogatja az alapvető családi értékeket, a házasságot, de több jogszabályi változtatás ugyancsak ebbe az irányba mutat.

Novák Katalin a családokat segítő intézkedések között említette, hogy Magyarország a GDP 5 százalékát fordítja jelenleg a családok támogatására, ezzel Európában, de talán a világon is első a GDP-arányos támogatások tekintetében. Ezek az összegek pedig évről évre növekednek, még a Covid évében is sikerült emelni a különböző családtámogatásokat.

– E nehéz időszakban talán még fontosabb a családok segítése – mutatott rá. A támogatások sorából kiemelte a Családi Otthonteremtési Kedvezményt és az ehhez kapcsolódó kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, amelynek tőkeösszege a gyermekek születésével csökken, a 3. gyermek megszületésével pedig el is engedik a teljes fennmaradó részt. Emellett adókedvezményben részesítik a gyermekes családokat, minél több gyermek él egy családban, annál kevesebbet kell fizetniük a szülőknek. Nyártól pedig a dolgozó nők számára új lehetőség nyílik: ha gyermekük születik, az ezt követő első 6 hónapban nagyobb támogatási összeget kapnak, mint az utolsó fizetésük volt. Mindemellett jövő év január elsejétől a 25 év alattiaknak egyáltalán nem kell SZJA-t fizetniük, a 4 gyermekes anyukák pedig életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól.

A miniszter az elmúlt tíz évben folytatott családpolitika eredményeit is bemutatta, bár jelezte, hogy a Covid miatt jelenleg sajnos negatív tendenciákat is látni.

– Egész Európában Magyarországon emelkedett leginkább a termékenységi ráta, amely még mindig alacsony, 1,54, de lényegesen magasabb, mint a 2011-es mélyponton mért 1,23. A házasságok száma is jelentősen növekedett: ma kétszer annyi házasságot kötnek a magyarok, mint 10 éve. Igaz, ez egész Európában jellemző tendencia, de ilyen mértékben sehol másutt sem nőtt a házasulási kedv, mint nálunk – hangsúlyozta Novák Katalin.

Az emberi kapcsolatok törékenyebbé váltak

A konferencia első, A család, filozófia és jog között című előadássorozatát François-Xavier Bellamy középiskolai filozófiatanár, az Európai Parlament tagja nyitotta meg, aki Európa a folyékony társadalom kihívása előtt címmel tartott előadásában az elmúlt két-három évtized új társadalmi kihívásait elemezte.

A francia szakember szerint a posztmodern társadalmakban az emberi kapcsolatok törékenyebbé, gyengébbekké, rugalmasabbá váltak, sok szempontból elszegényesedtek. Részben ebből adódóan a házassághoz, mint elköteleződési formához való viszonyunk is megváltozott.

- Olyan világban élünk, amelyben a mobilitás, a mozgás, a gyorsaság és a folyamatos fejlődés felértékelődött, és amelyben a korábban szilárdnak hitt intézményeink fokozatosan „cseppfolyóssá” váltak. Az európai országokban az ún. „folyékony” társadalom eszményei kerülnek előtérbe egyre nagyobb mértékben, egy olyan társadalomé, amelyben elveszítettük a biztos kapaszkodóinkat, egyre bizonytalanabbak vagyunk, ami pedig növeli a kiszolgáltatottság érzését és az elmagányosodás veszélyét – fogalmazott.

Kihívást jelentenek az idősödő társadalmak

A konferencia második részének moderátoraként dr. Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökhelyettese rövid bevezetőjében a jelenkor Európa-szerte kedvezőtlen demográfiai tendenciáira utalt.

– Az egyre idősödő Európának komoly szüksége lenne arra, hogy minél több európai gyermek szülessen, hiszen már középtávon is jelentős kihívást jelentenek egyrészt az idősödő társadalmak, másrészt az is, hogy az európai országokban, számos szektorban már munkaerőhiány is jelentkezett – jegyezte meg az elnökhelyettes.

– Emellett az inaktív idősekről való gondoskodás is egyre nagyobb problémákat vet fel szinte mindegyik országban. Éppen ezért, nagyon fontos és komoly figyelmet kellene fordítani arra, hogy az európaiak által vágyott gyermekek minél nagyobb számban megszülethessenek.

A családban ott rejlik az erő, a szépség és a jövő

Karikó Sándor nyugalmazott főiskolai tanár a Nevelésfilozófiai kiindulópontok a családról című előadásában arról beszélt, hogy milyen nevelésfilozófiai kiindulópontok, általános összefüggések és tanulságok állnak a családkutatók rendelkezésére. A család legfontosabb funkcióit, alappilléreit sorra véve kiemelte a kooperáció és a kommunikáció fontosságát.

– A család adja a születendő kisgyermek és a kisgyermekkor első természetes keretét a kooperáció, a kommunikáció és a tanítás élményében. Ahogy azt már számos szakkutatás bizonyította, az erre vonatkozó első élmények alapvető fontossággal bírnak a kisgyermek életében – fogalmazott a Filozófiai és a Politikatudományi Társaság tagja. Hozzátette: a szeretet, mint erény szintén kiemelt jelentőségű a család működésében. Majd, egy új értéket ajánlott megfontolásra a családkutatók számára, és ehhez rögtön magyarázattal is szolgált. Mint mondta, a jóság utáni vágyunkat és törekvésünket egyszerűen nem lehet kiölni az emberekből.

Másképp fontos az anyai és az apai szeretet

Frivaldszky János jogfilozófus, politológus, egyetemi tanár a házasságot és a családot természetjogi szempontból vizsgálta. Kifejtette: a gyermeknek nem pusztán arra van alapvető egzisztenciális szüksége, hogy a saját szüleitől, azaz egy nő és egy férfi nemzéséből szülessen, és hogy ők neveljék fel. Nemcsak arra van szüksége a helyes irányú, egészséges személyiség- és identitásfejlődéséhez, hogy édesanyja és édesapja legyen, hanem arra is, hogy a szülei, tehát egy férfi és egy nő, azaz férj és feleség egy életre elkötelezett szeretetéből jöjjön a világra.

(fotó: Shutterstock)