Hogyan túrázzunk, eltérően fejlődő és/vagy sérült gyermekkel?
Szerző:csalad.hu2024. 05. 22.Családban élni jócsalád
Mire figyeljünk, mire készüljünk? Néhány hasznos tanács a hosszabb sétákra.
A csalad.hu szerkesztőségének dr. Szvatkó Anna gyermekpszichológus, gyógypedagógus, a Családbarát Magyarország Központ által működtetett Gyermekút Módszertani Központ szakértője adott interjút.
csalad.hu: Itt a jó idő, mindenki kirándul. Ez a program ideális azoknak a családoknak is, ahol eltérő fejlődésű gyermek van?
SZA: Igen itt a május, az év egyik legillatosabb, legszínesebb időszaka, amikor még enyhe a meleg, és csábít a kirándulás. De vajon mit is értünk kiránduláson olyan családban, ahol eltérően fejlődő kisgyermeket nevelnek? Nyilván nem teljesítménytúrázást, csúcshódítást, de feltétlen környezetváltozást, családi sétát, kikapcsolódást, közös örömöt.
Ennek az örömnek az eljöttét, akkor várhatjuk, ha ismerjük a kisgyermekünk terhelhetőségét, esetleges korlátait, szokatlan reakcióit, sajátos érdeklődését, és felkészülünk ezekre. Olyan útvonalat tervezünk, amelyet kis segítséggel meg tud tenni, olyan kirándulási célt határozunk meg, ahol várhatóan jól érzi magát, ahol izgalmas tevékenységekbe tud belekapcsolódni.
csalad.hu: Hogyan kell felkészülni egy ilyen családi kirándulásra? Mit kell vinni?
SZA: Részben teljesen ugyanúgy, mint minden más kirándulásra: ennivaló, innivaló, napvédő, rovarriasztó, napsapka kerüljön a hátizsákba. Emellé vinnünk kell a kisgyermek számára valamilyen földre teríthető textíliát, plédet, hogy módja legyen megpihenni, és biztonságban érezhesse magát, bárhol is ütik fel a sátorfájukat. Apró zacskók is hasznosak lehetnek az otthagyhatatlan kincsek, mint tobozok, botocskák, kavicsok gyűjtögetéséhez. A megnyugváshoz szükséges eszközöket nem is említem, hiszen arra a gyerekek már kitanították a szülőket, hogy azt mindenhová vinni kell, tehát ide is. Okos dolog, ha magát a hátizsákot is ismeri már a kisgyermek, saját fontos eszközének tekinti, amibe ő tehet bele bizonyos dolgokat, de neki is kell azt vinni a hátán. Tehát kicsi legyen, könnyű, és legyen valami a gyermek számára kedves díszítés rajta. Ezekhez az előkészületekhez tartozik az is, hogy már néhány nappal a tervezett kirándulás előtt beszélgessünk a gyermekkel, arról, hogy hová megyünk, milyen közlekedési eszközzel utazunk, mi lesz majd ott érdekes, mit fogunk együtt figyelni – és essék szó arról is, hogy lesz az úton egy-egy nehezebb szakasz, mondjuk, felfelé kell gyalogolni, ami mindenkinek megterhelő, mindenki liheg majd egy kicsit, mindenkinek melege lesz, de utána lehet majd pihenni. Tehát jelezzük előre, hogy tőle is elvárjuk, hogy kicsit feszítse meg az erejét, fokozza majd a kitartását. Persze a helyszínen, ha mégis kidől egy óvodás, segítünk neki, de ne rögvest az út elején ültessük a nyakunkba.
csalad.hu: Babakocsit érdemes vinni?
SZA: Ha kisgyermekünk számára a hosszas séta még túl nagy kihívás, akkor természetesen. Néha beleül, máskor tolja, ismét máskor gyalogol, a lényeg, hogy senkinek ne jelentsen a program túlzott megterhelést. Nagyon sok szép szerpentin út vezet át erdőkön, mezőkön, ahol lucskosabb időben is bátran lehet babakocsival sétálni.
csalad.hu: A kiránduláshoz csak az erdő-mező társítható?
SZA: Nem, nem feltétlenül, hiszen nem is biztos, hogy valamely szűkre szabott időbe egy városlakó családnak belefér a távolabbi célhoz való eljutás. De egy új játszótér, egy park, egy város közeli patak vagy folyópart meglátogatása legalább olyan élményeket hozhat. Érdemes előtte tájékozódni az interneten is, javaslatom az alábbi oldalt: https://www.dszit.hu/szuloi-oldalak/jatszoterek
És itt is nagyon kell figyelni kisgyermekünk reakcióit, segíteni neki befogadni, átélni, megérteni, ami körülötte van. Rengeteg új ingerrel találkozik, mint a madárhangok, vízcsobogás, a fűszálak, a tavalyi avar, a szokatlan és bizonytalan felszínek, mind jelenthetnek számára kihívást is, amellett, hogy nekünk felnőtteknek ezek a természet hangjai, zörejei, amelyeket a friss levegővel együtt szeretünk magunkba szívni. De lehet, hogy ez a kisgyermekünk számára nagyon sok, és megterhelő, vagy nem jut el hozzá, és unatkozni kezd. Igyekezzünk sok mindenre felhívni a figyelmét, kimondani a tapasztalatok nevét, a hozzá fűződő érzéseket. „Milyen sima és hűvös ennek a nagy kőnek a felülete, milyen rücskös ez a fatörzs! De jó érzés mezítláb sétálni ezen a friss füvön…” és így tovább. Az elektronikus játékokon felnőtt gyermekeknek az ilyen helyzetek szintén érthetetlenek, és kérik a megszokott telefonos játékukat. Próbáljuk meg ne azonnal a kezükbe nyomni, és főleg mi se használjuk ezeket, legalább ilyenkor ne.
csalad.hu: Történhetnek-e ezekben a helyzetekben komoly fejlődési előrelépések?
SZA: Ez eléggé kiszámíthatatlan. Mindenesetre nem feltétlen ilyenkor válik szobatisztává a gyermekünk, főleg nem engedelmessé vagy problémamentessé. De ezek az élmények láthatatlanul beépülnek a fejlődésükbe, és ha gyakoriakká válnak az együtt örömmel és a gyermek iránti figyelemmel teli izgalmas órák, az nagyot lendíthet az átlagostól eltérően fejlődő gyermek idegrendszeri-lelki gazdagodásán. Mindenkinek kellemes és balesetmentes túrázást kívánok!