Mire ügyeljünk terhességi cukorbetegség után?
Szerző:Jaksa Petra2023. 04. 29.Családban élni jócsaládban élni
A várandósság alatt kialakuló cukorbetegség kezeléséről rengeteg szó esik, arról azonban sokkal kevesebb, hogy mi a teendő szülés után.
Erről, a cukorbetegség kialakulásának okairól és megelőzéséről kérdeztük dr. Porochnavecz Mariettát, a Cukorbetegközpont diabetológusát, a terhességi cukorbetegség specialistáját.
Min múlik, hogy kinél alakul ki a terhesség alatt cukorbetegség?
– A terhességi cukorbetegség azért alakulhat ki, mert a méhlepény az inzulin ellenhormonját termeli, ezért várandósság alatt megnő az inzulinszükséglet. Ez a normál szükséglet 2-4-szerese is lehet. Akinek a szervezete ezt a mennyiséget nem képes előállítani, annál létrejön a cukorbetegség. Ebben olyan rizikótényezők játszanak szerepet, mint például a 35 évet meghaladó életkor, a nagy túlsúly, a családban előforduló cukorbetegség, a fennálló inzulinrezisztencia, az ikerterhesség, a manapság egyre gyakoribb petesejt átültetés és mesterséges megtermékenyítés (IVF), illetve, ha az előző terhesség alatt is szembe kellett nézzünk ezzel a problémával. Szintén növelheti a cukorbetegség kialakulásának esélyét bizonyos gyógyszerek, szteroidok szedése is. 2004 óta van rá kötelező szűrés, melyre alapesetben a terhesség 24. és 28. hete között, veszélyeztetettség esetén pedig a 14-16. héten kerül sor.
A terhességi diabétesz növekvő tendenciát mutat nem csak világszerte, de Magyarországon is.
– Valóban így igaz. A hazai várandósságok 8-14 százalékánál alakul ki terhességi cukorbetegség, és ez az arány egyre növekszik. Egyébként sajnálatos módon az 1-es és 2-es típusú diabéteszesek aránya is nő. Ennek oka elsősorban a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és az ebből fakadó elhízás. Persze, ez nem jelenti azt, hogy egy normál súlyú nőnél ne alakulhatna ki diabétesz a terhesség alatt, ezért nagyon fontos a szűrés. Már csak azért is, mert teljesen tünetmentes maradhat. A fel nem fedezett, kezeletlen cukorbetegség esetén pedig megnő a koraszülés kockázata, a baba nagyobb születési súllyal és megnagyobbodott szervekkel születhet, hamarabb elöregszik a méhlepény, az édesanyánál pedig kialakulhat a toxémia, ami életveszélyes szövődmény az anyára és a babára nézve is. Feltehetően az okok közé sorolhatók még a korunkra jellemző késői gyermekvállalás és a meddőségi problémák miatt alkalmazott mesterséges megtermékenyítési módszerek is.
Van olyan, hogy a terhesség későbbi szakaszában alakul ki a betegség? Erre hogyan derülhet fény?
– Igen, ritkán, de előfordulhat. Ilyenkor általában a 30-32. héten alakul ki, és olyan tünetek utalhatnak rá, mint a túl sok magzatvíz vagy a baba nagyobb súlya. Erre a kontrollok alatt a szülész figyel fel, így el tudja küldeni a kismamát további célzott vizsgálatokra.
Mi a teendő akkor, ha a kismamánál diagnosztizálják a cukorbetegséget?
– Ilyenkor diabetológus és dietetikus közös munkájára van szükség, ők segítenek az optimális vércukorszint fenntartása érdekében felállítani egy személyre szabott, alacsony szénhidráttartalmú diétát, rendszeres mozgással kiegészítve. Emellett, az étkezések előtt és után egy órával vércukormérést kell végezni. Az így kapott értékek függvényében injekciós inzulinkezelést írhatnak elő. Erre általában egy nap háromszor, rosszabb esetben négyszer van szükség. Az inzulinrezisztencia miatt, vagy a terhesség előtt már fennálló 2-es típusú diabéteszre szedett metformin gyógyszert ugyanis a 12. hétben abba kell hagyni. Azt még lényeges tudni, hogy terhességi cukorbetegséggel nem engedik túlhordani a babát, hiszen a méhlepény hamarabb elöregszik és kockázatok léphetnek fel.
A terhességi cukoranyagcsere-zavar a szülés után a legtöbb esteben spontán rendeződik. Ettől függetlenül a betegségnek vannak a későbbiekre nézve is rizikói, amelyekre sokkal kevésbé hívják fel a figyelmet. Mire fontos odafigyelni?
– Még a kórházi tartózkodás során ellenőrzik a vércukor értékeket, ugyanis a szülés utáni 24-48 órában az inzulinigény jelentősen csökken, ezért a várandósság alatt alkalmazott terápiát le kell állítani. Érdemes tudni, hogy azoknál, akiknél terhességi cukorbetegséget állapítottak meg, 7-10 éven belül 30-50 százalék az esély arra, hogy 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki. Ha inzulinkezelésre is szüksége volt a kismamának, akkor ez az arány 60 százalék! Igen jellemző az is, hogy a szülést követő 10 éven belül túlsúly és magas vérnyomás alakul ki az anyánál. Sőt, a kardiovaszkuláris betegségek esélye is megnő. Éppen ezért nagyon fontos az érintettek rendszeres szűrése, utánkövetése, mind diabetológiai, mind kardiológiai szempontból. A kismamának a szülés utáni 6-10. héten cukorterheléses vizsgálaton kell részt vennie, amit 1 év múlva, majd 2 évente kontroll jelleggel szükséges megismételni.
Hogyan csökkenthető ezeknek a terhesség utáni kockázatoknak az esélye?
– Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres mozgás elengedhetetlen. A későbbi diabétesz mind az anyánál, mind a gyermeknél csökkenthető hosszú, de legalább fél évig tartó szoptatással. Fontos, hogy az édesanya igyekezzen tartani az ideális testsúlyát. Amennyiben újabb terhességet vállal, arról időben tájékoztatni kell a védőnőt, háziorvost, nőgyógyászt és diabetológust.
A kisbabára – a későbbiekre nézve – milyen hatással van az édesanya terhességi cukorbetegsége? Náluk milyen vizsgálatokra, utánkövetésre van szükség?
– Mivel a baba a várandósság alatt az édesanya magas cukrát igyekszik kompenzálni, előfordulhatnak nála születéskor alacsonyabb vércukor értékek. A születést követő napokban a pici szintén vércukormérésen esik át. Normál értékek esetén is rendszeres ellenőrzésre van szükség, kóros eredménynél pedig azonnal gyermek diabetológusnak kell kezelésbe vennie a babát. A későbbiekben szükséges rendszeresen ellenőrizni a testtömeg változását. Ugyanis, a gyermekek esetében is nagy az esély a túlsúly kialakulására, ezzel párhuzamosan pedig a diabétesz és a kardiovaszkuláris problémák megjelenésére is. Rendkívül fontos, hogy a hosszú szoptatást követően a szülők odafigyeljenek a gyermek megfelelő étrendjének kialakítására, a mozgás és sport beépítésére a mindennapokba annak érdekében, hogy a későbbi megbetegedések elkerülhetőek legyenek.