Az SOS Gyermekfalvak 2021-es felmérése szerint kétszer annyi gyermek várja, hogy szerető családra találjon, mint ahány örökbefogadás történt az elmúlt években. Még szomorúbb statisztika, hogy a gyermekek számánál jóval több szülő szeretne magához venni egy gyermeket. Kevés a témához kapcsolódó, elsősorban az örökbe adók tapasztalatait feldolgozó adat, annál több viszont az örökbefogadást övező sztereotípia. Utóbbi megváltoztatását is szolgálja az a kutatás, amely a Családbarát Magyarország Központ égisze alatt, a kutatást végző szakterület munkatársai, Ercsey-Orbán Melánia, Héra Gábor, Lukács György és Wéber Attila segítségével indult el. 

A vizsgálat az örökbefogadás témáján belül számos altémát ölel fel. Vizsgálja az örökbefogadási folyamatot, az örökbe adó, az örökbefogadás előtt álló, az örökbe fogadó szülők, valamint az örökbe adott gyermekek helyzetét. A kutatók a vizsgálat során a felnőtt örökbe fogadottak tapasztalatait, illetve a jelenség stigmatizációjának mértékét is górcső alá veszik. A kutatás azt is elemzi, hogy milyen eséllyel indulhat például egy roma származású, idősebb és/vagy fogyatékossággal élő gyermek. Ennek feltérképezésében is segítenek a kutatás során elkészült interjúk.  

Kiktől várnak választ? 

A vizsgálat több szakaszból áll. A kutatók először az örökbefogadásban érintett szakembereket kérdezték meg az örökbefogadó szülők jellemzőiről és az ellátórendszer működéséről. A második szakaszban gyűjtik majd össze az érintettek tapasztalatait. 

A kutatók 2022. február és március között 16 szakemberrel készítettek egyéni interjút. A beszélgetőpartnerek többek között az örökbefogadás közvetítését végző és az örökbe fogadó családokat támogató civil szervezetek, valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat megyei területi szakemberei voltak. 

A legtöbben meddőség miatt fogadnak örökbe 

A felkeresett szakemberek elmondták: az örökbe fogadó szülők elsősorban meddőségi okok miatt választják a gyermekvállalásnak ezt a formáját. Néhányan a karitatív célból történő örökbefogadás mellett döntenek, azonban ezen szülők száma jóval kevesebb. Erős motiváció a családbővítés is, amikor a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek mellé testvért szeretnének. 

Hosszú az út az örökbefogadásig 

Az eddig elkészült interjúk alapján kiderült, hogy az örökbefogadásra jelentkezők többsége 35-40 év közötti. Ennek egyik oka az lehet, hogy a gyermekre vágyó párok viszonylag későn ismerik fel, hogy természetes úton nem születhet gyermekük, a kórházi vizsgálatok és a sikertelen megtermékenyítési kísérletek pedig akár több évet is felölelhetnek. Ezek a testileg-lelkileg megterhelő, veszteséggel járó időszakok indíthatják el a szülőket az örökbefogadáshoz vezető úton. Őket a szakértők arra buzdítják, hogy először tudatosítsák, dolgozzák fel a veszteséggel kapcsolatos érzéseiket és forduljanak segítő szakemberekhez, csoportokhoz. Ideális esetben a traumák feldolgozása már az örökbefogadási folyamat elindítása előtt megtörténik, így a gyermek érkezésének pillanatában a szülők már felkészültebbek. Ez azért különösen fontos, mert a gyermek is terhelt múlttal jön a családba, ezért nagy szüksége van az örökbe fogadó szülők aktív segítségére. 

A kutatás eredményeit bemutató cikksorozatunk következő részében az örökbe fogadó szülők gyermek iránti preferenciáiról, az örökbefogadásra váró, hátrányos helyzetből induló gyermek esélyeiről, valamint az örökbefogadás társadalmi elfogadásáról számolunk be. 

Kedves olvasó! 

A Családbarát Magyarország Központ megvalósításában egy országos kutatás zajlik az örökbefogadásról. 

Ennek keretében személyes interjúkat valamint egy kérdőíves felmérést is készítünk.

Szeretnénk felmérni és bemutatni az érintettek véleményeit, attitűdjeit.

Amennyiben Ön örökbefogadó szülő, kérjük, segítse munkánkat az anonim  kérdőív kitöltésével!