– Ez a módszertani kiadvány az összegzett kollektív tudásunkat tartalmazza arról, ahogyan most gondolkodunk az örökbefogadásról. Bemutat egy szemléletet, a kollégák gondolkodásmódot is tanulnak belőle, ami végül elvezet egy szakmai identitáshoz – fogalmaz a csalad.hu-nak dr. Both Éva, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai-koordinációs igazgatóhelyettese. 

Iránytű a labirintusban 

– 10 év után jutottunk el a módszertan publikus, egységes, átlátható formájához – hangsúlyozza az igazgatóhelyettes. – Mindazok, akik az örökbefogadás folyamatában járnak el, a módszertan iránymutatásai szerint kell, hogy ezt megtegyék. Kiemelten fontos az átláthatóság, hogy nyilvánvaló legyen, mit csinálnak az egyes szakemberek és miért teszik azt, amit tesznek. Fontos visszajelzés volt számunkra szülőktől, hogy nekik ez a kiadvány egyfajta iránymutatás, iránytű a labirintusban. Azt mondták, végre értik, hogy mi miért történik velük.  

Both Éva elmondta, hogy az örökbefogadás jogi szabályozottsága – ami sokszor kritikaként is megfogalmazódik – rendkívüli módon részletezett, és a szakmai szabályok szintjéig aprólékosan kidolgozott.  

– De változik a jogterület és a szakmai terület is, máshogy gondolkodunk az örökbefogadásról most, mint 10 évvel ezelőtt, ezért is nagyon fontos, hogy egységes szakmai szabályozás legyen. A módszertan egy alkalmazási módot jelent, azt mutatja be, hogy amit a jogszabályok rögzítenek, azokat hogyan kell betartani és alkalmazni. Azt gondolom, hogy a kollégáim, akik ezt az egységes módszertant alkalmazzák, hatékonyabban tudják segíteni a kérelmezőket, a gyerekre vágyókat abban, hogy átgondolják saját viszonyulásukat, a saját életüket, szándékukat, a módszertan segítségével egy közös nyelvet tudnak megtalálni a szakemberek egymás között és az ügyfelekkel is.  

A gyerekek sorsa jobbá válhat 

– A módszertan egyik legfőbb gondolata, amit nem lehet elégszer alapvetésként hangsúlyozni: a gyermekeknek keressük a családokat, és nem fordítva. A gyerek szükségleteit és igényeit vizsgáljuk minden egyes helyzetben. A gyermekvédelmi szakmai hitünk arról szól, hogy a gyerek sorsa jobbá válhat, az örökbefogadás által rendeződhet. 

Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai-koordinációs igazgatóhelyettese felidézte, amit egykori örökbefogadottak gyakran mondanak, hogy milyen hatalmas esély örökbefogadó szülőkhöz kerülni, de fontos, hogy ezek a családok legyenek biztonságosak, reagálóképesek, szeretetteljesek, olyanok, akik a gyereket középpontba tudják helyezni.  

– Az örökbefogadási háromszög miden szereplője fontos a folyamatban – folytatja Both Éva – a gyerek, az örökbe fogadó és a vér szerinti szülő, hiszen a felnőttek hoznak döntéseket a gyerekről. Ezeknek minden irányban informált döntéseknek kellene lenniük. Nekünk az a felelősségünk, hogy az információkat eléjük tárjuk. Bár kicsit didaktikusnak tűnik, hogy mindig ott vannak az alapelvek, de ezek nagyon fontosak – hangsúlyozza az igazgatóhelyettes –, mert például, ha nincs meg a tételes mondat egy felmerült kérdésre, akkor visszanyúlhatunk az alapelvekhez, és megpróbálhatjuk ott kikutatni, hogy mi lehet a válasz a kérdésre. – El szoktam mondani a kollégáimnak, hogyan használják a módszertant: ez egy iránytű, egy világítótorony. Amikor van egy helyzet, egy konkrét, nehéz ügy, egy nehéz döntés, akkor tegyék fel a kérdést, hogy mit mond erről a módszertan, nézzék meg, lapozzák fel! 

Gyereksors fejezetekben   

– Az örökbefogadás módszertana onnan kezdődik, hogy miként tudunk segíteni egy krízishelyzetben lévő várandós asszonyt – részletezi Both Éva. – A krízistanácsadás eredményeként az érintett dönthet úgy, hogy ő neveli fel a babát. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor abban kell segíteni, hogy méltóképpen, a gyerekére fókuszálva tudja meghozni azt a döntést: hozzájárul, hogy valaki más nevelje fel a kicsit. 

– A 2. fejezetben kifejezetten arról gondolkozunk, hogy ha egy gyerek már gyermekvédelmi ellátásban van, a szülők nem tudják és nem is akarják vele tartani a kapcsolatot és nevelni őt, akkor elindul az örökbe fogadhatónak nyilvánítás hatósági folyamata. Fontos volt, hogy a kollégák megtanulják azonosítani azokat a helyezeteket, amikor a gyereknek már nincs lehetősége a saját családja felé mozdulni, és ebben az esetben merjék ezt felvállalni, és merjenek egy sorsrendezési lépést megtenni azzal, hogy kezdeményezik az örökbe fogadhatóvá válást.  

– A módszertan 3. fejezete foglalkozik teljes egészében az örökbe fogadni szándékozókkal. Talán ez lehet az, amire elsősorban odafigyelhetnek az örökbefogadást fontolgató felnőttek, házaspárok. A 4. fejezet már konkrétan a gyerekek örökbefogadásával foglalkozik. Ahogy a kollégáim fogalmaznak: az átgondozással, a családot váltó gyerekkel.    

Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai-koordinációs igazgatóhelyettese úgy véli, azok, akik már alkalmassági határozattal rendelkeznek és várakozó szülők, ha ez utóbbit jó alaposan átolvassák, felkészültebbek lesznek, amikor megcsörren a telefon…. 

– De az örökbefogadás lezárulta után is fel lehet csapni ezt a könyvet – teszi hozzá Both Éva –, lehet benne olvasni például az utánkövetésről, amikor jogilag már lezárul a folyamat, de a szakszolgálat még igyekszik támogatást nyújtani, először kötelezően, utána pedig önkéntesen. Ha ennek a szabályait végigolvassa, végiggondolja egy szülő, akkor az ő szülői tudatossága növekedni tud. 

"Örökbe fogadott gyermekként külön öröm számomra ezen módszertani kötet megjelenése. A születés utáni kapcsolódási deficitünket ugyan egész életünkben magunkban hordozzuk, viszont egy szerető család nagymértékben hozzájárulhat egy biztonságosabb kötődési forma és a pozitív énkép kialakulásához. Nem egyszerű az örökbe fogadó szülő dolga, de a könyv áttanulmányozása nagyban hozzájárulhat a sikeres örökbe fogadó család kialakulásához és menedzseléséhez.”  

dr. habil. Zombola Péter, Erkel-díjas zeneszerző, egyetemi docens, DLA 

 

Csapatban dolgozni 

– Az egységes módszertan egyik fókusza a teammunka fontossága – fogalmaz az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakmai-koordinációs igazgatóhelyettese. – Csapatban kell dolgozni, nem lehet egyedül örökbefogadási folyamatokat végig vinni. Nagyon fontos, hogy az együttműködés technikáit, módszereit, szempontjait is tartalmazza a módszertan.  

Both Éva azt is kiemeli, hogy óriási fejlesztés történt a szakterületen: kormányhatározat emelte meg az örökbefogadással foglalkozó szakszolgálatban dolgozók létszámát, 56 új munkatárssal bővült a korábban nagyjából 80 fős állomány.  

– Központi gondolat, hogy önreflexív tanácsadói munkát kell végeziük a kollégáknak, amiben fontos azonosítaniuk, hogy ők a sorsfordítás szakemberei, ennek minden öröme és kihívása ott van a vállukon. Aki a sorsfordításban szerepet játszik, annak nagyon kell a szilárd gyermekvédelmi szakmai identitás, amit a módszertan is segít. Az üzeni, hogy tedd fel a kérdéseidet, figyeld magadat, és tartsd tiszteletben a többieknek az ugyanilyen viszonyulását.  

Both Éva arról is beszámolt, hogy az örökbefogadás módszertana a Családbarát Magyarország Központ projektje, amelyhez képzések is kapcsolódnak, tananyagfejlesztés is történt, hiszen a módszertant nem elég elolvasni, meg kell tanulni és azt gyakorolni is kell, ott kell lennie a mindennapokban.  

– A képzésekre nemcsak az örökbefogadási tanácsadókat, hanem olyan gyerekvédelmi szakembereket is szeretnénk bevonni, akik nevelőszülői hálózatokban dolgoznak Ehhez nagyon innovatív elemeket is tartalmaz a módszertan. Folyamatosan tartunk szakmai műhelyeket, ezek nyitottak egyéb szakszolgálati munkatársak számára is, például gyerekvédelmi gyámoknak, hiszen nekik is vannak teendőik, leginkább a gyermekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítása terén.