Múlt pénteken, május elsején országos koronavírus szűrővizsgálat indult. Miért?

– A felmérés célja, hogy minél pontosabb képet kapjunk a hazai járványügyi helyzetről. Reprezentatív szűrésről van szó, amely 17 778 ember bevonásával történik az ország minden megyéjéből. A Semmelweis Egyetem vezeti a programot, a mi intézményünk Budapesten és hat megyében végez szűrést. Az embereket a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai tudományos alapon választották ki. A vizsgálat azért reprezentatív, mert ezek a személyek körülbelül 600 honfitársukat képviselik életkor és a lakóhely alapján.

Van alsó vagy felső korhatár?

– 14 évesnél idősebbeket vizsgálunk, felső korhatár nincs.

Mi volt még szempont a kiválasztásnál?

– Az életkor mellett a nemi eloszlás is fontos azért, hogy Magyarország lakosságával arányos legyen a vizsgált férfiak és nők aránya.

Hol, milyen helyiségekben végzik a vizsgálatokat?

– A legkülönbözőbb helyeken. A Semmelweis Egyetem területén, Budapesten három egyetemi telephelyen, intézményben várjuk a kiválasztottakat. Minden esetben olyan helyiséget kerestünk, amely a klasszikus betegutaktól elkülönül, külön bejárata van, így a szűrésre érkezők nem találkoznak betegekkel. Ezt Budán a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, Pesten a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán, illetve a Fül- Orr-Gégészeti Klinikán tudjuk megoldani. Vidéken pedig nagyon sok segítséget kaptunk a polgármesterektől, illetve a háziorvosoktól. Van, ahol az egészségházban, máshol a polgármesteri hivatal, művelődési ház különböző helyiségeiben történnek a szűrések.

Hogyan vesznek részt az idős vagy beteg kiválasztottak? Azok, akik nem tudnak, vagy azok, akiknek a fokozott fertőzésveszély miatt nem is ajánlatos utazniuk, utcára menniük?

– Gondoltunk rájuk is, hozzájuk kimennek a kollégák, és a lakásukon végzik el a szűrővizsgálatot. Fontos megemlíteni, hogy a szűréseket végző munkatársainkat szintén teszteltük, a vizsgálat pedig megfelelő védőfelszerelésben és eszközökkel történik.

Miből áll a szűrés?

– Alapvetően három dologból. Ebből az egyik egy kérdőív. A KSH munkatársai előzetesen telefonon veszik fel a válaszokat, illetve az interneten keresztül is ki lehet tölteni a kérdőívet, de lehetőség van a szűrőpontokon is a kérdőív kitöltésére. A másik két elem pedig mintavétel. A szájból, orrból vett kenet közvetlenül a vírus kimutatására alkalmas. Ez az úgynevezett PCR vizsgálat. A vértvételből pedig az derül ki, hogy a vizsgált személy átesett-e a fertőzésen, akár tünetmentesen is. Olyan biológiai paraméterekre is utal, amelyek tudományos kérdések megválaszolásában segítenek. Kiderülhet például, hogy a vírusfertőzöttség összefüggésbe hozható-e egyéb biológiai folyamatokkal.

Fájdalmas a vizsgálat?

– Vérvételen szinte mindenki volt már. Az orrból és a garatból történő mintavétel is hasonlóan kicsit kellemetlen, de egyáltalán nem fájdalmas.

Néhány nap már eltelt a szűrés kezdete óta. Milyen tapasztalataik vannak a szűrési hajlandóságról?

– Sok emberben megvan a segítő szándék. De itt is, mint minden szűrésnél, vizsgálatnál, tapasztaljuk, hogy többen félelemből, vagy egyéb indok miatt egyelőre hezitálnak. Olyan is van, aki elutasítja a részvételt. Arra szeretném kérni őket is, hogy mivel országos, reprezentatív vizsgálatról van szó, menjenek el a tesztelésre. Saját magukról is kapnak információt, emellett tudományos és járványügyi kérdések megválaszolásához segítik hozzá az orvosokat és a kutatókat. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy ember 600 másik honfitársát képviseli.

Hogyan tudják meg az eredményt a programban résztvevők, és mi lesz azokkal, akiknek pozitív a tesztjük?

– A negatív eredmény a vizsgált személyt és közvetlen környezetét, a családját és a munkahelyét is megnyugtatja. Aki pozitív lesz, azt a vizsgálatot követő 24, de legfeljebb 48 órában értesítjük. A járványügyi szabályoknak megfelelően, ha tünet- és panaszmentes, otthonában gyógyulhat, ha egészségügyi ellátást igényel, a megfelelő intézményben orvosi ellátást kap. Egyébként az egyetemünk is felajánlotta a kezelést.

Egyetlen szűrés elég a vizsgálathoz, vagy várható ismétlés?

„néhány hónap múlva szeretnénk megismételni a programot”

– Ahhoz, hogy kapjuk egy képet a jelenlegi járványhelyzetről, az országos fertőzöttségről, elég ez az egy vizsgálat. Ez kimutatja az esetleges fertőzöttséget, illetve azt, hogy a vizsgált személy átesett-e már a vírusfertőzésen. De néhány hónap múlva szeretnénk megismételni a programot. A mostani résztvevők egy részét újra elhívnánk, és bevonnánk új embereket is. Így követhetnénk a járvány dinamikáját is.

Az elmúlt hetekben, hónapokban mindannyian találkoztunk már a nyájimmunitás kifejezéssel. Mit jelent ez, és kialakult vagy kialakulhat-e ilyen Magyarországon?

– A nyájimmunitás azt jelenti, hogy egy adott népességben sokan rendelkeznek védettséggel védőoltás vagy a betegségből történő gyógyulás után, és ez megvédi a lakosság (nyáj) többi tagját a fertőzéstől. A mostani vizsgálat országszerte egy aktuális képet ad a fertőzöttek számáról, és arról is információkat kapunk, hányan eshettek át a vírusfertőzésen. Ha ezek az adatok megvannak, akkor arra is pontosabb választ tudunk adni, hogy hol tart a nyájimmunitás hazánkban.

„Tervezhetnek nyaralást a családok, de a pontosabb válaszra térjünk vissza május második felében.”

Mikorra várható az adatok feldolgozása?

– A vizsgálat május 15-én zárul, és körülbelül egy héten belül az adatok nagy részének feldolgozása is megtörténik.

Az is kiderülhet ebből, hogy meddig lesz még szükség óvintézkedésre?

– Bízom benne, hogy a mostani, egyébként nemzetközileg is egyedülálló nagyságú vizsgálat az egészségügyben dolgozóknak, az orvosoknak, kutatóknak is támpontokat ad ehhez. De segíthet azon döntések meghozatalában is, amelyek a korábbi megszokott életünkhöz való visszatérést alapozzák meg.

Május van, egy hónap múlva itt a nyár, a diákoknak a vakáció. Tervezhetnek nyaralást, táboroztatást a családok?

– Tervezzenek, de a pontosabb válaszra térjünk vissza május második felében.


További cikkek a témában:

szűrővizsgálatkoronavírusotthon a családmaradjotthoninterjú