Fel kell ismernünk a jeleket – az áldozatsegítésről tanácskoztak

A területen dolgozó szociális, igazságügyi, rendvédelmi és egészségügyi szakemberek részvételével rendezett konferenciát Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára és dr. Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője nyitotta meg.

Nagy-Vargha Zsófia nyitóbeszédében köszönetet mondott az áldozatsegítésben dolgozó szakemberek elkötelezett és odaadó munkájáért. A Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: „Magyarország Kormánya egyértelműen elutasítja az erőszak minden formáját és elkötelezett a bántalmazás felszámolása mellett. Az elmúlt időszakban jelentősen fejlesztettük a segítő ellátórendszert, a menekülni kényszerülő áldozatok számára fenntartott férőhelyek száma az elmúlt években megnégyszereződött. Kríziskezelő ambulanciákat hoztunk létre és képzéssel támogattuk egyebek mellett a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait annak érdekében, hogy mielőbb felismerjék a kapcsolati erőszakra utaló jeleket.”

„A kapcsolati erőszak bűncselekmény, amely önálló tényállásként jelenik meg a büntető törvénykönyvben” – jelentette ki Nagy-Vargha Zsófia.  A helyettes államtitkár hangsúlyozta: „a kapcsolati erőszak elleni küzdelem közös ügyünk, az államé és a civil szektoré, a médiáé és a segítő szakembereké is. Ez nem olyan probléma, amely idővel megoldódik, vagy magától megszűnik egy párkapcsolatban vagy egy felnőtt és egy gyermek között, jellemzően az idő előre haladtával egyre komolyabbá válik. Fontos hangsúlyoznunk, hogy nemcsak beszélni, hanem felelősen beszélnünk kell a témáról, tudatosítanunk kell, hogy van segítség és üres férőhely azoknak az áldozatoknak, akik a bántalmazások miatt kénytelenek menekülni”.

„Egy ilyen találkozó nem csak a tudásunk bővítését, tapasztalataink megosztását segíti, de meg is erősít bennünket” – mondta dr. Szuromi-Kovács Ágnes. A Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője kiemelte, hogy a mostani konferencia elsősorban a bántalmazott gyermekekről szól, mivel ők tudják legkevésbé megvédeni magukat, ők a legkiszolgáltatottabbak. Egyúttal ők azok, akik a megfelelő segítséget, terápiát követően magukban hordozzák annak a reményét is, hogy a bántalmazó viselkedésminták „öröklési” láncolata megszakadjon. „Ha valahol, itt van igazán helye a tudásnak, tapasztalatnak, megerősítésnek” – hangsúlyozta az ügyvezető.

„A Családbarát Magyarország Központ munkatársaival igyekszünk minden élethelyzetben ott állni a családok mellett, a Családtámogatási Kalkulátor által, a kora gyermekkori, a pályaorientációs, a pénzügyi tudatossági, illetve az örökbefogadási képzéseinken keresztül, de támogatjuk munkánkkal és szakértelmünkkel a bölcsődei férőhelyek létrehozását, a munka és a magánélet összehangolását, valamint megálmodtuk és működtetjük a Családbarát Hely tanúsító védjegy programot” – részletezte az ügyvezető.

Dr. Szuromi-Kovács Ágnes hangsúlyozta: „mindezek mellett a bajbajutottakon való segítségnyújtásnak kiemelt figyelmet kell kapnia, legyen szó a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció vagy az emberkereskedelem áldozatairól. A kríziskezelő hálózat egy olyan közösség, ahol meghallgatják a segélykiáltásokat, segítő kezet nyújtanak és utat mutatnak az újrakezdéshez”.

17 évvel ezelőtt, 2005. április 1-jén kezdte meg működését a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak segítésére létrejött Országos Kríziskezelő Hálózat, melyet az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), a krízisközpontok, a titkos menedékházak, az emberkereskedelem áldozatainak fenntartott védett szálláshelyek, valamint az országosan működő krízisambulanciák alkotnak. 

Kloppné Molnár Andrea, az OKIT vezetője szakmai nyitóelőadásában bemutatta az Országos Kríziskezelő Hálózat működését, az OKIT ebben betöltött szerepét és feladatait, majd kitért arra, milyen módon és milyen eszközökkel segítik az áldozatokat a hálózat tagjai. Beszédében kifejtette, hogy jelenleg 20 krízisközpont és 8 titkos menedékház fogadja országosan a kapcsolati erőszak áldozatait, akiknek a szociális szakemberek mellett jogászok és pszichológusok is segítenek. Emellett országszerte 7 regionális krízisambulancia működik, ahova az áldozatok személyesen fordulhatnak tanácsadásért. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt időszakban az emberkereskedelem áldozatainak fenntartott védett szálláshelyek száma is megkétszereződött. 

A tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztását elősegítő két napos rendezvényen a szakemberek előadásaikban ­- akik között volt bíró, ügyész, orvos, rendőr, szociális szakember és szakpszichológus is - a gyermekek sérelmére elkövetett testi, lelki és szexuális bántalmazás egyes aspektusait járták körül. Ezek során rámutattak, hogy a gyermekbántalmazás nem csak a szülő-gyermek viszonyrendszerében értelmezhető, annak elkövetői ugyanúgy lehetnek nagyszülők, testvérek, mostohaszülők vagy egyéb, a gyermekkel rokoni viszonyban álló személyek is.

Az előadók számos aktuális, figyelmet és cselekvést igénylő jelenségre is felhívták a figyelmet.

Dr. Lazáryné Illés Mária, a Barnahus Szombathely igazságügyi pszichológus szakértője elmondta: „Napjainkban az egész világon lineárisan növekvő mennyiségben érik a gyermekeket ártalmas, traumatizáló élmények: szexuális-, testi- és érzelmi erőszak, fizikai és/vagy érzelmi elhanyagolás, családbeli diszfunkciók (például mentális betegségek a családban), szerhasználat, válás.”

A szexuális abúzusgyanús gyermekek vizsgálata sok mindenre hívta fel a szakemberek figyelmét a Barnahus-szolgálatban, például annak fontosságára, hogy szükséges fokozni a jelzőrendszeri érzékenységet, fejleszteni kell a különböző ellátórendszerek szakembereinek érzékenységét valamint, hogy a különböző tudományok összekapcsolása és az érintett szervezetek, hatóságok együttműködése nélkülözhetetlen a hatékony munkához – emelte ki a pszichológus.  

Dr. Sebestyén Árpád, a Traumaközpont kríziskezelő szakpszichológusa előadásában kifejtette: „A gyermekek a legsérülékenyebbek a megaláztatásokkal, lelki sanyargatásokkal - vagy amit sokszor nem veszünk figyelembe - az érzelmi, törődésbeli elhanyagolással szemben. Ez utóbbi légkör legtöbbször fájdalmasabb, mint a "piszkálás" vagy a szülői tudatlanságból, érzelmi sérülésekből adódó súlyos nevelési következetlenség. Habár, a közelmúltig a pszichoterror kifejezést elsősorban munkahelyi környezetre értette a közvélemény, sajnos nagyon sok családi helyzetre is jellemző.” 

Elérhetőségek 

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, az emberkereskedelem, így a prostitúcióáldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.   

Az OKIT anonim módon, a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a 06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is.  

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát. 

Segélytelefon: 06/80-20-55-20  

E-mail: okit@csalad.hu.hu  

Weboldal: www.okit.hu