Érték lett mára a családbarátság és a fenntarthatóság

A két cég közös felmérésének célja az volt, hogy azon vállalatok és szervezetek családbarát szemléletét és az intézkedések terén elért eredményeit összegezze, amelyek Munkahely kategóriában rendelkeznek a Családbarát Magyarország Központ által alapított Családbarát Hely tanúsító védjeggyel. A kutatás részeként azt is felmérték, hogy ezen szervezetek a fenntarthatóság területén milyen kezdeményezéseket és intézkedéseket tettek már.  

A kutatás tükrözi, hogy a családbarátságot célzó megoldások segítenek olyan politikát kialakítani a szervezeteken belül, amellyel a munkavállalói jóllét és elégedettség is növelhető. Továbbá az is kiderült, hogy a szervezetek fontosnak tartották, hogy emberként, és ne csak munkavállalóként tekintsenek az alkalmazottakra.

A teljes kutatás INNEN letölthető.

Több mint 300 ezer család élete lett könnyebb

Az eseményen dr. Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője elmondta: a munka és magánélet egyensúlya egyre nagyobb kihívás a munkáltatók és munkavállalók számára. Ezért is tartotta fontosnak a Családbarát Magyarország Központ, hogy 2019-ben létrehozza a Családbarát Hely tanúsító védjegy programot. A tanúsítvány megszerzésére az ország bármely területéről lehet pályázni kis-, közép- és nagyvállalatoknak, szervezeteknek.  

– A Családbarát Hely tanúsító védjegy azért válhatott sikeressé, mert sok olyan vezető van, aki számára fontos, hogy megtartsa, vagy segítse visszaintegrálni az általa vezetett szervezethez a különleges élethelyzetben lévő munkavállalókat, például a kisgyermekes szülőket vagy azokat, akik például idős szüleiket ápolják – fogalmazott dr. Szuromi-Kovács Ágnes.

–  Mára több mint 330 000 munkavállaló élvezheti a  családbarát intézkedéseket a Családbarát Hely védjegyprogramon keresztül, vagyis 330 ezer család van, akinek az élete élhetőbb, harmonikusabb lett, a munkájuk és a magánéletük összehangolása hatékonyabbá vált – mondta az ügyvezető.  

– A kutatás eredményeinek köszönhetően a Családbarát Magyarország Központ megismerheti, hogy a védjegyes szervezetek hogyan gondolkodnak, milyen előnyöket vártak a Családbarát Hely tanúsító védjegy megszerzésétől, és azokból mit sikerült realizálni. A BDO pedig a kutatási eredményeket elemezve láthatja, hogy a vizsgált szervezetek hogyan vélekednek a fenntarthatóságról és az ESG szempontokról – hangsúlyozta dr. Szuromi-Kovács Ágnes.

– A kutatásban részt vevő 108 szervezet megosztotta a jó gyakorlatait is. A felmérésből készült tanulmány megtalálható a csalad.hu/kutatasok oldalon, letölthető formában – tette hozzá.    
 

Inspiráló a Védjegy

– A kutatás egyik legkiemelkedőbb eredménye, hogy a megkérdezett cégek négyötöde úgy látja: a Családbarát Munkahely tanúsító védjegy megszerzése tovább inspirálta őket a munkavállalókat támogató programok erősítésében. Ezekkel ugyanis a munkavállalói jóllét és elégedettség is növelhető, amely pedig hozzájárul a munkavállalók megőrzéséhez – közölte Veisz Ákos, a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

Hozzátette, hogy 108 szervezet beérkezett válaszait elemezték.

– Az eredményekből látszik, hogy a Védjeggyel rendelkező szervezetek legfőbb célja a munkaerő megtartása és vonzása. Ezen túl a civil szervezetek számára fontos szempont még a példamutatás, míg a gazdasági szervezeknél a tulajdonosi elköteleződés és a kommunikáció is lényeges kérdés még – sorolta Veisz Ákos.

Hozzátette: a kutatásban azt is vizsgálták, hogy a Védjegy megszerzése után hogyan működnek tovább a szervezetek. Az eredményekből az látszik, hogy az elismerés abszolút motiváló számukra. Arra ösztönözte őket, hogy további intézkedéseket tegyenek.  

Az eredményekből az is látszik, hogy a szervezetek jó része intenzíven kommunikál a munkavállalóival. Mintegy 70 %-uk nyilatkozott úgy, hogy sikerül kihasználniuk a munkavállalói programokat, vagyis jól célzottak ezek az intézkedések.

– Arra a kérdésre, hogy tervezik-e fejleszteni az eddigi programjaikat, a gazdasági szervetek fele igennel nyilatkozott. Azok a szervezetek pedig, amelyek nemmel válaszoltak a kérdésre, a meglévő programjaikat szeretnék továbbfejleszteni, és csak elenyésző volt azok aránya, akik elégedettek az eddig bevezetett intézkedéseikkel – közölte a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: az eredményekből az is látszik, hogy a Védjeggyel rendelkező szervezetek alacsony fluktuációval működnek a versenytársakhoz képest, ami a bevezetett intézkedéseiknek köszönhető.  

Tanuljunk egymástól – jógyakorlatok

A kutatásban összegyűjtötték a munkavállókat célzó intézkedéseket is, a jógyakorlatokat: ilyen a rugalmas, illetve az otthoni munkavégzés, valamint az, hogy a munkavállalók megválaszthatják, hogy a hét mely napján dolgoznak az irodában. Számos egészségügyi program is létezik, ami lehet biztosítás, egészségpénztár, szűrőprogramok biztosítása, képzések szervezése, vagy például a nemdohányzó munkavállalóknak plusz szabadnap biztosítása, a dohányzóknak pedig anyagi támogatás a leszokás segítéséhez. Jógyakorlatok léteznek a családokat támogató intézkedések között is. Ilyen a baba-mama szoba, a vállalati bölcsőde-óvoda üzemeltetése, vagy az iskolai beiratkozás támogatása, illetve céges könyvtár működtetése.  

– A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 85 %-a úgy véli: a fenntarthatósággal való foglalkozás üzleti előnyt jelent a vállalat számára. A megkérdezett szervezetek harmada készített már fenntarthatósági jelentést, 40 %-a pedig, bár még nem hozott létre ilyet, de tervezi, hogy ezzel a közeljövőben foglalkozni fog – ismertette Veisz Ákos.

Esélyegyenlőség a munkahelyeken

Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetést rendeztek „Esélyegyenlőség a munkahelyeken“ címmel. A beszélgetésben részt vett Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója és dr. Balog Ádám, a BKIK alelnöke. A moderátor Orbók Ilona, a BDO cégcsoport partnere és ügyvezetője volt.  

A szakemberek elsőként azt elemezték, hogy az esélyegyenlőség kérdése miként változott az elmúlt 20 évben.  

– Húsz évvel ezelőtt ez nem volt még téma, míg mára igen. Ha pedig valami téma, akkor lesznek rendszerszintű, szisztematikus megoldások – véli Heiszler Gabriella.

– Húsz évvel ezelőtt még a munkavállalók küzdöttek a munkáért, most a munkaadó küzd a munkavállaóért. Nagyobb értéke lett a munkavállalóknak, és emiatt sokkal jobban odafigyelnek rájuk a vállalatok. Óriási érték lett a cégek számára minden munkavállaló – fogalmazott dr. Balog Ádám.

Az esélyegyenlőség kérdésével kapcsolatban a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója kijelentette: ez nem egy női probléma, ez mindenki problémája. A család és a családbarátság kérdése mindenkit érint.  

– Nemcsak a kisgyermekes édesanyákat, hanem a gyermekes édesapákat, illetve a beteg szülőről való gondoskodókat is érinti, hogyan van szervezve a munkája, milyen a munkakörnyezete – fogalmazott Heiszler Gabriella.

– Magyarországon a családnak kiemelt szerepe van, ezért a vállalatok a családokon keresztül tudnak pozitívan hatni a gazdaságra – emelte ki dr. Balog Ádám.

A BKIK alelnöke hozzátette: időnként egy-egy családbarát intézkedés nemcsak jócselekedet, hanem praktikus, hatékony és értéket teremtő döntés is egyben.  

A Családbarát Hely védjegy program eddigi eredményei:

• Családbarát Munkahely kategóriában a tanúsított szervezetek száma mintegy 1089.
• Családbarát Szolgáltatóhely kategóriában 1312 a tanúsított szervezetek száma;
• Összesen 2401 szervezetet auditáltak sikerrel, köztük kis-, közép- és nagyvállalatokat, költségvetési szerveket.
• A minősített munkahelyek családbarát intézkedéseinek előnyeit e szervezeteknél összesen már 330 173 munkavállaló élvezheti.  

A Családbarát Hely tanúsító védjegyről bővebben: csalad.hu/vedjegy