Ha valaki olyan szerencsés, hogy szorosabb kapcsolatot ápol a vidékkel, s olyan helyre tud utazni, ahol kert is van, azt tapasztalja, hogy ott folyamatosan, tavasztól őszig, sőt néha még télen is, zajlik az élet. Ültetni kell, kapálni, locsolni, leszedni a termést, s utána nagy örömmel asztalhoz ülni és mindet megenni. Együtt van a család, sok esetben még a barátok is becsatlakoznak, így minden adott ahhoz, hogy jó hangulatban teljen egy-egy közösen eltöltött nap.

De kertekkel ma már nem csak a falvakban lehet találkozni. Közel 10 éve újból megjelentek a városokban is. Sokan hihetnék, hogy ez milyen remek, újszerű történet, de nem így van. Magyarországon először a két háború közti időszakban hódítottak a parcellák, melyet az akkori élelmiszerhiány hívott életre. De amint az ország helyreállt gazdaságilag, a városi emberek ismét szívesebben jártak a piacokra beszerezni a friss zöldséget és gyümölcsöt.

Aztán valami ismét történt, s a világ nagyvárosaiban egyre több szabad terület zöldült ki az elmúlt években, így Budapesten, és számtalan vidéki helyszínen is. Kisebb-nagyobb, néhány tíz négyzetméteres minikertektől a többszáz négyzetméteresig, osztott parcellákon veteményeznek ismét a környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő városlakók akár családosan is. Hiszen a közösségi kertek ápolása sok olyan fontos üzenettel bír, amelyet a városok legapróbb lakóinak is meg kell tanulniuk ahhoz, hogy a fenntartható fejlődés még hosszú ideig szinten legyen tartva Magyarországon.

Ezért nézzük meg pontokba szedve, mire jók ezek a zöld szigetek mindazon túl, hogy szebbé teszik környezetünket.

1. Környezetvédelem

  • környezettudatos életmód kialakítása és fenntartása
  • az egészséges mikroklíma kialakítása és fejlődésének további segítése
  • a felhalmozott felesleges anyag csökkentése a komposztálásnak és az újrahasznosításnak köszönhetően
  • a víz természetesen körforgásának biztosítása az esővízgyűjtés, majd annak felhasználása, az öntözés és csepegtetés jóvoltából.

2. Közösség kialakítása

  • egzisztenciális különbségek csökkentése
  • közösségépítő és kapcsolatteremtő szerep
  • generációk közelebb hozása egymáshoz
  • rendezvényszíntérként való funkcionálás
  • városkép szépítése
  • tulajdonosi szemlélet és a felelősség kialakulása
  • társadalmi interakciók erősödése
  • önértékelés javulása
  • jobb minőségű élelmiszerekhez való jutás az alacsonyabb bérből élők számára is
  • kortárs csoportosulások kialakulása, csoportidentitás, viselkedési minták kiépülése

3. Oktatás

  • előremutató szabadidős elfoglaltság biztosítása a gyermekeknek
  • tanórák kihelyezése a szabadba, ahol az elmélet mellett a gyakorlati képzés is megvalósítható
  • felelősségérzet kialakítása
  • együttműködési készség erősítése
  • tudatos, gazdaságos és az öngondoskodásra való nevelés kialakítása
  • hosszú távú tervezés lépéseinek megismerése

4. Az egészségre gyakorolt pozitív hatás

  • jó minőségű, vegyszermentes növények termesztése
  • rendszeres mozgás biztosítása
  • több vitaminbevitel a megtermelt zöldségeknek és gyümölcsöknek köszönhetően
  • a város mikroklímájának javítása

Aki tehát mindezek után szívesen részt venne akár látogatóként, akár saját kert gondozásával a közösségi kertek életében, ide kattintva nézheti meg, hol talál erre lehetőséget Budapesten és vidéken.