– A falmászás az egész testet megmozgatja, növeli az izomerőt, az erőálló képességet, fejleszti az erőnlétet, a kitartást, az egyensúlyérzéket, javítja a koordinációs és a koncentrációs készséget, fokozza a problémamegoldó képességet, önfegyelemre nevel, kreativitásra ösztönöz és önbizalmat ad – magyarázza Fenyvesi Zsolt terápiás edző, gyógytestnevelő és mozgásterapeuta. – A mászásnál minden alkalommal önmagunkkal kell versenyezni, vagy önmagunkat kell legyőzni, a saját félelmeinket, pl. a tériszonyunkat kell leküzdeni, a saját határainkat megismerve kell felülkerekedni a korlátjainkon.

Ideális terep

– A mászásnak több ága van: mi most egy úgynevezett boulder teremben vagyunk, ahol nem a magasság leküzdése a cél, hanem a rövidebb, de nehezebb utak teljesítése – vezet körbe Zsolt a budaörsi beltéri mászó és edzőteremben. Mint mondja, a termek falai 3,6 méteresek, hiszen itt nincsenek biztosítókötelek, nincs beülő, mindenki szabadon mászik a kiválasztott nehézségű úton, inkább oldal irányba mozog, mint felfelé. Esések esetén pedig vastag szivacsok védik a mászót a sérülésektől.

– A boulder falnak az a lényege, hogy alacsony, és nagyon sok fogás van rajta, ami nekünk abszolút ideális a fejlesztés szempontjából. A falakon lévő fogásokat havonta- kéthavonta átrendezzük, illetve áthelyezzük, amivel az útvonalakat változtatjuk. Így a gyerekek időről időre egy új helyzetben, új feladatok és kihívások előtt találják magukat, amit különösen szeretnek.

A gyermeket a megadott fogás elérésére a játékos feladat megoldása motiválja. Például, hogy meg kell találnia a memóriakártya párját, vagy össze kell gyűjtenie a torony építéséhez szükséges lego-darabokat, vagy éppen egy puzzle elemeit. Ennek megfelelően számos fejlesztőjátékot és egyéb eszközöket használunk. Én például nagyon hasznosnak tartom a pruszik zsinórokat, amin csomózni tanulunk, akár a falon. Vannak bizonyos fontos hegymászó csomók, amiket fél kézzel meg lehet kötni, és ennek a gyakorlatnak remek fejlesztő hatása van. A falmászás további előnye, hogy a mozgásfejlesztés által fejlődik a gyermek kognitív képessége is – magyarázza.

Divatos és vagány sportág

– Egy hat-tíz éves gyerek nem képes negyvenöt percen keresztül folyamatosan falon lenni, ezért a „pihenőidőben” a srácok talajon végeznek egyénre szabott fejlesztő tornagyakorlatokat, mint a gurulás, kúszás, mászás, ugrás – teszi hozzá az edző. – Hozzánk mindig szívesen jönnek a gyerekek, és láthatóan nagyon élvezik az itt töltött időt. A falmászás eleve divatos, és kifejezetten vagány sportágnak számít, ráadásul mindig próbálok becsempészni valami újdonságot, új eszközt, vagy új feladatot a foglalkozásokba, ami izgalmassá és változatossá teszi számukra a mászást. A terápiás mászás jó kiegészítője lehet az egyéb fejlesztő foglalkozásoknak (pl. TSMT, Alapozó-terápia).

Kiknek ajánlják?

A kiscsoportos (maximum öt-hat fős) terápiás falmászás azoknak a gyerekeknek segíthet, akiknek kisebb-nagyobb nehézségeik adódtak a mozgáskoordinációjukkal, idegrendszeri fejlődésükkel vagy egyéb elakadásuk van. Tehát többek között egyensúly-zavarral küzdő, figyelemzavaros, tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal, beilleszkedési zavarokkal küzdő, hiperaktív vagy éppen túlságosan passzív gyermekeknek ajánlják.



– A terápiás falmászás kiválóan fejleszti a gyerekek koncentrációját, egyensúlyérzékét, javítja a srácok mozgáskoordinációját – mondja Zsolt. – Ahhoz, hogy elérjék a céljukat a falon, meg kell tanulniuk leállítani az esetleges túlmozgásaikat, és a szétszórt figyelmüket összpontosítani. A mászás során megismerik a saját korlátjaikat, erősségeiket. Ez a mozgásforma a gyakran szorongó diákokat is szépen megnyitja. A falon nincs versenyhelyzet, ehelyett egymást segítő feladatok vannak, és van a cél, amit a gyerekeknek együtt kell elérniük. A terápiás mászás a szociális készségeket is fejleszti.

Tartásjavító falmászás

– A falmászás a kognitív funkciókra gyakorolt pozitív hatásán kívül rendkívül hatékony a mozgásszervi elváltozások – gerincferdülés, hanyag tartás, Scheuermann betegség és egyéb tartási rendellenességek – kezelésében, többnyire kiegészítő mozgásformaként, de gyakori rendszerességgel bizonyos esetekben akár a gyógytornát is kiválthatja – kapcsolódik a beszélgetésbe Csizovszki Orsolya gyógytornász. – A tartásjavító falmászás során a cél a gerincgörbületek harmonizálása és az izomegyensúly helyreállítása. Mindezt úgy érhetjük el, hogy a mászómozdulatokat gyógytornaelemekkel kombináljuk, akár egyéb kiegészítő eszközök segítségével is, mint például a gumiszalag, kis-nagy labda, babzsák. Az egyik leggyakrabban előforduló tartáshiba a hanyag tartás, ami nem csak esztétikai probléma, mert számos következménye lehet hosszú távon, ami már nehezen visszafordítható, mint a hátfájás, nyakfájdalom, szédülés, derékfájdalom, fejfájás – magyarázza Orsolya. – A falmászás átmozgatja a test teljes izomzatát, kezdve a mélyhátizmokkal, hasizmokkal a lapocka és váll körüli izmokon át egészen az alsóvégtagi és csípő körüli izmokig. Tartásjavító falmászás során kialakítjuk a megfelelően korrigált tartást és az izmokkal a megfelelő irányba mozdítjuk a gerincgörbületeket.

Sikerélmények a javából!

– A mostani nyári táboros csoportunkban részt vesz az a srác is, akivel például egy nagyon szép utat jártunk be – újságolja Zsolt. – Tavaly szeptemberben még egy abszolút figyelemzavaros fiúcskaként ismertem meg Kornélt, aki eleinte alig mert felmászni a falra. Mostanra pedig már nagyon szépen összpontosít, gyönyörűen mozog, sőt, iszonyatosan jól mászik, teljesen lenyűgözi a többieket, akik ódákat zengenek róla és odáig vannak attól, hogy Kornél milyen ügyes. Most már a beszédén is érződik a fejlődés: már nem ide-oda csapongva válaszol a kérdésekre, és sokkal összeszedettebben szólal meg. Vagy tavaly jött hozzánk egy tizenkét éves lány, aki egy születési rendellenesség következtében kicsit féloldalasan mozgott, és most már nagyon jól mászik ő is. Nála már a tanulásban is megmutatkozik a fejlődés, szívesebben veszi kézbe a tankönyveit, koncentráltabban tud tanulni, és a matematika jegyein már látszódik a fejlesztő mászás pozitív hatása.

– Nagyon szeretem ezt csinálni, az, hogy gyerekekkel vagyok és látom, hogy fejlődnek, hogy szeretettel jönnek ide, és a foglalkozás után kellőképpen leizzadva és elfáradva mennek haza, mindenképpen jó érzés. A foglalkozásokon kimondottan családias légkörben „dolgozunk”. Az órát mindig azzal kezdjük, hogy a gyerekeknek mondaniuk kell egy jó hírt, ami az utóbbi héten vagy a napokban történt, illetve rossz hírt is lehet mondani... Van, aki jobban és hamarabb megnyílik, van, aki lassabban oldódik fel, de ezekből az indító beszélgetésekből fokozatosan megismerem a kis életüket, a személyiségüket, és ez segít a fejlesztésükben is.

A terápiás falmászás alkalmat ad arra, hogy a gyerekek egy teremben űzzék a sportot azokkal a társaikkal, akik normál edzésre járnak, így szinte észrevétlenül vesznek részt a fejlesztésen. A későbbiekben pedig, a sikeres terápia lezárásával arra is lehetőségük lesz, hogy ha tetszik nekik ez a sport, folytathassák egy másik csoportban.