Mik az alapvető kognitív képességek?

A figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás tartozik a megismerő funkciókhoz, melyek egymással párhuzamosan, egymásra hatva, de nem egyenlő ütemben fejlődnek. Ha egy gyermeknél ezeken a területeken bármilyen eltérést tapasztalunk, az később befolyásolja a tanulási képességét, hatékonyságát.

Már csecsemőkortól fontos fejleszteni a kognitív funkciókat. A valóság játékos felfedezése során a gyermekek megismerik a környezet formai, téri, mennyiségi viszonyait, színeit. Szinte észrevétlenül fejlődik a tájékozódóképességük, időérzékelésük, kialakulnak a nagysági és mennyiségi különbségek, ezzel párhuzamosan bővül a szókincsük, javul a kifejezőkészségük.

Milyen területeken tapasztalhatunk elmaradást?

Amikor néhány területen tapasztalunk elmaradást:

Az óvodás gyermekre még az önkéntelen figyelem jellemző, a három-négyéves gyermek 5-10 percig, az öt-hatéves gyermek is csak 15-20 percig képes koncentráltan figyelni. Nem érdemes tehát ennél hosszabb feladatokba bevonni a kicsiket, hiszen életkorukból adódóan nem tudnak ennél több ideig elmélyülten foglalkozni egy dologgal. Az viszont már figyelemfelhívó jel, ha a gyermek csak erős felszólításra reagál, akaratlagos figyelme hamar elterelődik még akkor is, amikor csak ketten vannak jelen egy helyzetben.

Észlelés során a gyermekek megismerik a körülöttük lévő világot, és alkalmazkodnak hozzá, ebben segítik őket a mindennapi tevékenységek és játékok is. Éppen ezért fontos, hogy a különböző érzékletek tudatosuljanak bennük: a tapintás-, egyensúly-, mozgás-, látás-, hallás-, íz- és hő érzékelésén keresztül térképezzék fel a környezetet.

Emlékezeti problémára utalhat, ha a gyermeknek nehézséget okoz megjegyezni tárgyakat, képeket, szavakat, mondatokat, utasításokat, valamint nem sikerül ezek azonnali vagy késleltetett felidézése. Az ilyen gyermekek bajosan tanulnak verseket, mondókákat, nem szeretik a memóriajátékokat.

Amikor a megismerés minden területén észlelhető az elmaradás:

Intellektuális képességek zavara állhat a háttérben, ha a megismerés minden területén – bár nem egyenlő mértékben – észlelhető az elmaradás a gyermeknél, ilyenkor az önellátáshoz szükséges képességek is jelentősen eltérnek az életkortól elvárható szinttől. Kétéves kor előtt csak egyértelmű genetikai rendellenességek (például Down-szindróma, Williams-szindróma, stb.) esetén állítják fel ezt a diagnózist.

Mit tehet a szülő és kihez fordulhat?

Ha azt tapasztalják, hogy egy-egy megismerő funkció fejlettsége jóval elmarad a gyermek életkorának megfelelő szinttől, akkor a kisgyermeknevelőt vagy az óvodapedagógust érdemes megkérdezni, hogyan látja a gyermeket.

Ha csak néhány területen tapasztalnak eltérést, akkor is érdemes foglalkozni vele, mert ezek a hiányosságok a későbbiekben tanulási nehézséget, esetleg tanulási zavart okozhatnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a fejlesztésre szoruló területeket időben felismerjék, és a gyermek minél hamarabb személyre szabott fejlesztésben részesüljön. Ebben a pedagógiai szakszolgálat szakemberei tudnak segíteni.

gyermekútkisgyermekgyermeknevelésfejlesztés