A dánok célul tűzték ki, hogy kiegyensúlyozott, boldog felnőttek váljanak gyermekeikből. Nem véletlenül szerepel Dánia az élmezőnyben – sokszor az első helyen is – a boldog országok listáján. E köré építenek mindent már az első pillanatoktól kezdve, ahogy szülőkké válnak.

Kötődésalapú nevelés

Amikor a kórházból hazatérve a védőnő meglátogatja a frissen szült anyukát, az első, amit javasol, hogy az anya minél többször tegye mellre a csecsemőt, és mindig legyen mellette valaki. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a dán babák állandóan kézben vagy hordozókendőben pihennek, ha van is kiságy, akkor az közvetlenül a szülői ágy mellett kap helyet. Lényeg, hogy a pici baba folyamatosan érezze a szülő közelségét, mert a dánok szerint így érzi magát biztonságban.

Bölcsi 12 hónapos kortól

"olyan szilárd alapokat kapnak a dán gyerekek, amire aztán bátran lehet építkezni"

A dán GYES ugyan csak egy év, de az intenzív együtt létezés által – ami a gyermek első életévét végigkíséri – a totyogó megtanul bízni a környezetében, hiszen maximálisan kiszolgálják az igényeit. Nyilván nem könnyű nekik sem a bölcsis beszoktatás, de olyan szilárd alapokat kapnak a dán gyerekek, amire aztán bátran lehet építkezni. A bölcsődékbe már a gyermek születése előtt jelentkezni kell, ha igazán jó helyre szeretné az anyuka, apuka a gyerkőcét járatni. Elterjedt az otthoni bölcsőde is, ami annyit tesz, hogy szakképzett dadus 4-5 apróságot fogad a saját otthonában.

Tablet elsőtől

A dán gyerekek 6 éves kortól járnak iskolába, hozzánk hasonlóan ők is reggel 8-kor kezdenek és délután 2-kor jöhetnek haza. Ugyanakkor van lehetőség délutáni napközire is. A tanulók egészen 7. osztályig csak szöveges értékelést kapnak, évente 2 alkalommal. Az oktatás ingyenes, a szülőknek csupán a táskát és a tolltartót kell beszerezni. Számos iskola tabletet is ad a gyerekeknek a tanuláshoz már az első tanévben. Dániában nincs közétkeztetés, minden gyermek magának visz ebédet, cserébe minden osztályteremnek saját hűtője van.

Jól dicsérnek

Magyarországon még mindig elterjedt az amerikai mintához hasonló teljesítményorientált nevelés. Ezzel szemben a dánok nevelési elvei inkább az elfogadásra épülnek. Nem az a cél, hogy a gyermek ne hisztizzen, ne dühöngjön, ne sírjon, mert akkor lesz jó és fegyelmezett. A dán szülők nem minősítik az érzelmeket, arra tanítják a gyermekeiket, hogy nyugodtan éljék meg a dühöt, a szomorúságot és a boldogságot egyaránt. A kicsik ezáltal empatikus és önazonos felnőttekké cseperednek. Megtanulják, hogy bátran vállalhatják a valódi érzéseiket. Érdekes az is a dán módszerben, hogy nem dicsérik túl a gyerekeiket. A kitartást, az erőfeszítést díjazzák, nem a gyermek képességeit. Nem azt mondják egy jól megírt dolgozat után, hogy „milyen okos vagy!”, hanem azt, hogy „látom, alaposan megdolgoztál a jó eredményért”. Az így nevelt gyerekek érdeklődők és motiváltak lesznek.

Más országokban hogyan nevelik a gyerekeket? A korábbi cikkeinkből kiderül: Ahány ország, annyi szokás – hogyan nevelnek gyermeket Angliában?; Ahány ország, annyi szokás – avagy ki hogyan nevel gyermeket? – Franciák; Ahány ország, annyi szokás – A japánoknál tényleg nincs hisztis gyermek?

(fotó: Shutterstock)

gyermekneveléskisgyermekvilágraszóló