Mit gondol, az Ön ökológiai lábnyoma nagyobb vagy kisebb, mint a hazai és a nemzetközi átlag? Kezdje a januárt azzal, hogy megméri!  

Mindennapi életünk, hétköznapi tevékenységeink jelentős hatással vannak a bolygónkra, legyen szó a közlekedésről, étkezésről, a háztartással kapcsolatos teendőkről, vagy akár a divatról. Egy család költségvetésében a legjelentősebb tételeket az étkezésre, a közlekedésre, a vásárlásra és a háztartásra fordított kiadások jelentik, így ezekre építhető a fenntartható életmód kialakítása is.    

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány gyakorlati tanácsot, amelyek betartásával egyszerre kímélhetjük bolygónkat és a pénztárcánkat.

Mindig írok bevásárlólistát!

A családi költségvetés legjelentősebb kiadási tétele az élelmiszerek költsége. Ez egy átlagos magyar háztartás kiadásainak 26,1 százalékát jelentette 2020-ban. A legfrissebb kutatások szerint a hazai háztartásokban fejenként évente 65 kg élelmiszerhulladék keletkezik. Ez hozzávetőlegesen 45 ezer forint egy főre jutó veszteséget jelent éves szinten. Nem mindegy tehát, hogy milyen élelmiszereket választunk, mennyit veszünk belőlük, és az sem, hogyan készítjük el és tároljuk őket.

Ha nem készülünk fel előre egy-egy bevásárlásra, ha nem gondoljuk át, hogy pontosan mire van szükségünk, nagyobb eséllyel válhatunk impulzusvásárlóvá. Ilyenkor az üzletben könnyen érhet bennünket olyan inger, amelynek hatására meggondoltalanul a kosarunkba pakolunk mindenféle felesleges dolgot.  Hogyan védhető ki a felelőtlen költekezés, hogyan legyünk tudatos vásárlók?  

Írjunk bevásárlólistát, akár a kisebb vásárlásokhoz is. A mennyiség helyett pedig figyeljük a minőséget. Nem mindegy az sem, hogy a termékek vagy szolgáltatások megvásárlásával milyen eladót támogatunk. Egyéni felelősségünk része, hogy termelői piacokon vagy épp kiskereskedőktől vesszük az árut, esetleg nagyobb áruházakat keresünk fel. 2023-ban legyen a cél a fenntartható, etikus termékek vásárlása!  

A hús- és tejtermékek előállítása lényegesen jobban terheli bolygónkat a növényi élelmiszerekénél. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy hús- és tejmentesen étkezzünk, de lehet egy tudatos döntés, hogy mostantól több zöldség és kevesebb hús kerül az asztalra – az egészséges életmód jegyében is.  

Januártól a hulladékot is tudatosan kezelem!  

Minden egyes megvásárolt árucikk gyártása, szállítása, és végül hulladékként való felhasználása, vagy elektronikai eszközök esetében azok ártalmatlanítása károsanyag-kibocsátással jár. Fogyasztási szokásaink megváltoztatásával csökkenthető életmódunk környezeti terhelése, és nem utolsósorban a családi költségvetésre nehezedő nyomás is. Már az sem újdonság, hogy évente 10-12 millió tonna műanyag szemét ömlik a tengereinkbe, miközben 150 millió tonna már terheli azt. A szennyezés az élővilágot közvetlenül is érinti, de az apró, 5 mm-nél kisebb részecskékre széteső mikroműanyag szennyeződés jelenti az igazi környezetterhelést, mintegy 700 fajt veszélyeztetve. De mégis mit tehetünk? 

 De mi is az ökológiai lábnyom?

Az ökológiai lábnyom egyebek mellett azt mutatja meg, hogy életvitelünkhöz mennyi környezeti erőforrásra van szükségünk, önmagunk fenntartásának és a megtermelt hulladék elnyelésének mekkora a természeti környezetre gyakorolt hatása. Ennek értéke kiszámítható emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy akár vállalkozásokra is.

Az MNB Családi Zöld Pénzügyek által létrehozott Ökolábnyom-kalkulátorral gyorsan és egyszerűen megmérheti saját ökolábnyomát.   

 

Bevásárlásainkra vigyünk magunkkal vászontáskát, ne használjuk a zacskókat, akár ingyenesek, akár díjkötelesek. Választhatunk csomagolásmentes vagy fenntarthatóan csomagolt termékeket, illetve visszaváltható, vagy újrahasznosított csomagolást. Sok olyan termék is van, amelyekről a csomagolásuk miatt érdemes lemondani, a PET-palackos üdítők helyett ajánlatos a saját kulacs használata.  

Ritkán jut eszünkbe, de akár a fogkefénk is helyettesíthető újrahasznosított anyagból készült alternatívával, vagy készülhet akár fából. A konyhában szintén sok lehet az egyszer vagy néhányszor használatos tárgyak sora, pedig például mosogatószivacs is kapható természetes alapanyagból. Sok tisztítószert tesznek ma már komposztálható flakonba, érdemes már a vásárláskor figyelembe venni ezeknek a termékeknek a csomagolását is. És nem utolsósorban a takarításra szolgáló vegyszereket is érdemes újragondolni.  

Az új évben kevesebbet autózom!    

A háztartási költségek között a harmadik legnagyobb tétel a közlekedés: évek óta a kiadásaink 11-12 százalékát erre fordítjuk. Tudatosabb járműválasztással éves szinten akár több tízezer forintot is megtakaríthatunk, de a vezetési stílusunk is hatással van a pénztárcánkra! Akár néhány apró szokás megváltoztatásával is jelentősen csökkenthetjük például az üzemanyag-fogyasztást, amivel egyúttal a környezeti terhelést is mérsékelhetjük.    

A távolság, az elérhető közlekedési alternatívák, a napi feladataink valamelyest behatárolják a lehetőségeinket, de utazásaink ökolábnyomát még emellett is hatékonyan csökkenthetjük, ha betartunk pár alapszabályt.  

Amikor csak tehetjük, menjünk gyalog vagy kerékpárral, az egészségünk, a pénztárcánk és a természeti környezetünk is hálás lesz döntésünkért. A gyaloglás és a kerékpározás után a tömegközlekedés környezeti hatása a legalacsonyabb, ha lehet, válasszuk a kötöttpályás közlekedést.  

Az autós közlekedés környezeti terhelését is mérsékelhetjük, ha figyelmet fordítunk autónk műszaki állapotára, valamint ha ismerjük a környezettudatos vezetési stílus jellemzőit.  

Nincs egy rongyom! Vagy mégis?  

Nem árt, ha tudjuk, hogy a divat a második legnagyobb környezetszennyező iparág. Vannak azonban lehetőségek arra, hogy ruhatárunk összeállításánál is fenntartható és költséghatékony döntéseket hozzunk, és nem mellékesen kevesebbet költsünk. Az öltözködés persze az önkifejezés egyik módja és stílusunk része, de azt eldönthetjük, hogy a stílusunk mit tükrözzön, része-e a fenntarthatóság vagy sem.  Jöjjenek a tippek!  

Vigyázzunk a dolgainkra, és javíttassuk meg őket, ahelyett, hogy újat veszünk. Kerüljük a „fast fashion”-t. Ne vásároljunk rövidtávra tervezett dolgokat. Hozzuk létre saját kapszulagardróbunkat, vagyis átlátható, nem túl sok, egymással jól kombinálható ruhadarab alkossa a készletet.  

Amire nincs szükségünk, de még jó állapotban van, azt ajándékozzuk vagy cseréljük, adjuk el. Amit pedig lehet, azt használjuk fel, akár teljesen más célra, akár egyes darabjait felhasználva alkossunk valami újat a régi helyett.  

És mi lesz a fogyókúrával?  

Talán különösebb felmérés nélkül is megállapítható, hogy a szilveszteri koccintással egyidőben elhangzó leggyakoribb mondat ez: Jövőre lefogyok! A testsúlycsökkentési cél mellé érdemes az ökológiai lábnyom visszaszorítását is párosítani, és fogyókúra helyett életmódváltásban gondolkodni. Számos kutatás állítja, hogy étkezési szokásaink megváltoztatása ahhoz hasonló környezeti eredménnyel járhat, mintha felhagynánk az autózással és mindenhova biciklivel vagy gyalog járnánk. Az MNB Családi Zöld Pénzügyek cikke alapján eláruljuk, hogyan csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat és mérsékelhetjük a költségeinket – és még a ruhaméretet is.    

Tervezzük meg előre a heti menüt és a vásárlást, így csak a szükséges mennyiséget vesszük meg. Keressünk recepteket, amelyekben egy másik étel maradéka felhasználható alapanyagként, valamint olyanokat, amelyek lefagyaszthatóak.  

Keressük a közeli lejáratú termékeket, ha tudjuk, hogy biztosan elfogyasztjuk őket – ezek gyakran leértékelt áruként szerepelnek a polcokon, ami még kedvezőbb a pénztárcánknak is. Ismerjük meg a szezonális zöldségek, gyümölcsök listáját.  

Elegendő kevesebb vizet használni a főzéshez a zöldségeknél, ne feledjük, hogy a párolás egy egészséges és takarékos elkészítési mód! Klímabarát és energiatakarékos, ha kuktát használunk, illetve minél vastagabb talpú edényben főzünk, emellett a fedő használata is csökkenti a szükséges energiát.  

Vásároljunk a környékről, helyi termelőtől, azon belül is lehetőleg biogazdaságból származó termékeket, kerüljük a messziről érkező alapanyagok vásárlását. Fogyasszunk kevesebb hús- és tejterméket, például vezessünk be heti egy húshagyó és/vagy tejtermékmentes napot.  

Akkor induljon a fenntarthatóbb új esztendő!  

Ha az elhatározás megvan és azt tettek is követik, ne felejtsük el bevonni az egész családot.  A fenntartható életmód egy komoly tanulási folyamat, de nem kérdés, hogy a felnövekvő generációnak már a fenntarthatóság alapszabályai szerint kell élnie. Mint minden másban, itt is a hiteles példán, a sok beszélgetésen, közös élményeken múlik, hogy milyen felnőtté válik gyerekünk. A természet szeretete mellett fontosak azok a lépések is, amelyek a mindennapi életünkben a fenntarthatóságot, az ökológiai lábnyom mérséklését szolgálják. A szelektív hulladékgyűjtés, megfelelő étkezési szokások, vagy akár a tudatos vásárlás mind akkor tud természetessé válni egy gyermekben, ha mindezek részei az otthoni mindennapoknak.