Az Európai Unió döntése nyomán a tagállamok saját hatáskörükben döntenek majd arról, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni, miután a tervek szerint 2021. március 28-án hajnali 1 órakor utoljára megtörténne a nyári időszámításra való átállás.

Egyértelmű, melyik lenne jobb

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény nincs jó hatással az emberi szervezetre. A Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint biológiai szempontból az lenne a jobb, ha Magyarország a téli időszámítást választaná. – A nyári időszámítás tulajdonképpen egy kitalált időzóna, amely alkalmas az emberi bioritmus megzavarására – fogalmazott G. Németh György.

A szakember szerint a biológiai óra már kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, jelentősen befolyásolja a biológiai funkciókat, a vérnyomást, a pulzusszámot, a testhőmérsékletet és a glükokortikoid hormonok szintjét is.

A Magyar Alvás Szövetség állásfoglalása szerint egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.

Mit mond a tudomány?

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.

Vezessenek óvatosan!

Vasárnap a téli időszámítás kezdetével a nappalok rövidülnek, így sokkal többet kell sötétben autózni, ez pedig különös terhet ró a sofőrökre.

A vezess.hu felhívja a figyelmet, hogy az autózási körülményeket a hűvös, nyálkás időjárás is befolyásolja. Ezért ahogy az immunrendszerünket is érdemes felvérteznünk az évszak betegségeivel szemben, úgy a megváltozott időjárási viszonyok miatt is meg kell tennünk pár óvintézkedést, hogy elkerüljük a baleseteket:

  • A biztonságos autós közlekedéshez alapvető fontosságú a jó látás. Ennek jelentősége esti, illetve éjszakai vezetés esetén megnövekszik, ám a pupilla alkalmazkodási képessége a világossághoz és a sötétséghez 40 éves kor felett fokozatosan romlik. Rendszeresen ellenőriztessük látásunkat, és ha szükség van rá, időről időre győződjünk meg róla, hogy megfelelő szemüveget viselünk.
  • A megszokott, kötelező biztonsági tartozékok – elsősegélydoboz, elakadásjelző, fényvisszaverő háromszög – mellé ne felejtsük el bekészíteni a láthatósági mellényt és az izzókészletet sem. Hideg és sötét időben pedig kifejezetten hasznos, ha van nálunk jégkaparó, hókefe, vontatókötél, elemlámpa és esetleg takaró.
  • Sötétben nehezebben ítéljük meg mások sebességét és távolságát, ezért érdemes növelni kicsit a követési távolságot. Mivel este romlanak a reakcióidők is, inkább menjünk lassabban, de próbáljunk egyenletes sebességgel haladni, hogy hirtelen tempóváltással ne kényszerítsük extra manőverekre a többi autóst, és így csökkentsük a balesetek esélyét.
  • Alapszabály, hogy sose üljünk volán mögé fáradtan. Ez különösen igaz a hideg időszakban, amikor a csúszós utak és a rosszabb fényviszonyok eleve megnehezítik a vezetést, ráadásul az óraátállítás és a szezonális változások is befolyásolhatják alvás-ébrenlét mintázatunkat. Egy-két óránként tartsunk pihenőt, szükség esetén pedig igyunk egy kávét vagy keressünk szállást éjszakára.




(Fotó: Shutterstock)

egészségalváspihenés