csalad.hu - A jó emberi kapcsolat a boldogság záloga – konferencia a jövőről
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
A jó emberi kapcsolat a boldogság záloga – konferencia a jövőről
Muhari Judit, fotó: Dömötör Csaba
2019. nov. 7. 14:49
Családban élni jó
Az emberi kapcsolat az egészség legfontosabb forrása – egyebek mellett ezt hangsúlyozták az előadók az Ember végez… című TEDXDunapart rendezvényen a Bálnában. Az esemény egyik előadója, Robert Waldinger, a Harvard Medical Scool professzora a világ leghosszabb, 76 éve tartó kutatásáról beszélt. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pedig tele humorral mutatta be családi életét.

Az egyik legnagyobb kérdés a jövővel kapcsolatban a párkapcsolat, a gyerekek és a család. Kell-e mérlegelni a szabadság és a kötödés között? Egyebek mellett ez volt a témája az Ember végez… című TEDXDunapart rendezvénynek. A Ted nonprofit szervezet, amelynek fő célja, hogy világszerte támogassa a fontos eszméket és ötleteket. Az évente kétszer tartott TED Konferencia a világ vezető gondolkodóit és cselekvőit invitálja, hogy tartsanak előadást legfeljebb 18 percben arról, mi kell ahhoz, hogy felkészültek legyünk a 21. századra.

Túl drámaian látjuk a világot

a pozitív változások nem kapnak elég publicitást

Anna Rosling, a Gapminder Alapítvány alapító tagja Így élünk című eladásában Tények című könyvét mutatta be. Az adatok közül kiemelte, hogy 1998-ban az emberek 56 százaléka nyomorban élt a világon. Bizonyos országok a végleges szegénység felé mozognak. Azt is felidézte, hogy míg 1990-ig csak 17 ország miniszterelnöke vagy államfője volt nő, 2019-ben már 76 százalékra emelkedett a női vezetők aránya. Rámutatott arra is, hogy bár nagyon sok adathoz férnek hozzá az emberek, a világról alkotott tudásuk, ismereteik nagyon messze vannak a valóságtól, a legtöbben túl drámaian látják a világot. Megítélése szerint a pozitív változások nem kapnak elég publicitást.

Odafigyelés a szeretet legalapvetőbb formája

a magányosság érzése nagyon rosszul hat az egészségre

Mitől lehet boldog az élet: A társas kapcsolatok hatása az élet minőségére címmel tartott előadást Robert Waldinger, a Harvard Medical Scool professzora, pszichiáter, Zen buddhista pap. Ő az, aki a világ legrégebbi, leghosszabb kutatását végzi, 76 éve kutatja a boldogságot. Összesen 724 embert vontak be a vizsgálatba. Az egyik csoport tagjai 19 éves egyetemi tanulók voltak a kezdetekkor, a másiké pedig Boston legszegényebb negyedéből kiválasztott fiatalok. A nyugdíjas évükig követték ezeket az embereket. Figyelték a társas tapasztalataikat, azt, hogy a háborús évek alatt miként éltek, volt olyan páciens is, aki úgy rendelkezett, hogy élete végén a kutatás céljára felajánlja az agyát. A felmérés eredménye megszívlelendő: azok maradtak a legegészségesebb felnőttek, akik szoros kapcsolatban voltak másokkal, jól szocializálódtak, akik biztonságosan kapcsolódtak legalább egy másik emberhez. Ők később találkoztak az öregkori betegségekkel. A magányosság érzése viszont nagyon rosszul hat az egészségre.

– A kapcsolatoknak nem kell zökkenőmentesnek lenniük, a szeretet, a tisztelet fontosabb – emelte ki az előadó. Hozzátette azt is, hogy bebizonyosodott: az új tapasztalatok, és nem a szép, új tárgyak okoznak nagyobb boldogságot.

A professzor beszélt arról is, hogy az életet ma már meghatározza a televízió, a laptop, a telefon. Ezek leszűkítik az emberi kapcsolatokat, az emberek 25 százaléka senkiben nem bízik meg.

– Az odafigyelés a szeretet legalapvetőbb formája. Az emberi kapcsolat az egészség legfontosabb forrása is – hívta fel a figyelmet.

Szétcsúsztak az életutak

A fiatalok másként látják a világot, a szerelmet, a kapcsolatokat, mint az idősebbek. De vajon ez csak most van így? Mit tehetünk annak érdekében, hogy feloldjuk a generációs különbségeket? Erről Nemes Orsolya, Y generációs generációkutató beszélt. Mint mondta, korábban jól működtek a hagyományok, az idősebbek voltak a tudás átadói. Ez borult meg az elmúlt évszázadban. Régen lehetett tudni az életutat, manapság azonban ez teljesen szétcsúszott. Hiszen ma már lehet valaki elsőgyermekes szülő 18 évesen, de 45 évesen is. Lehet egy fiatal 14 éves dollármilliomos, és egy 60 éves is lemondhat a nyugdíjról. Az élethelyzetet egyebek mellett a végzettség, a nyelvtudás, a szakmai tapasztalat és a lakhely is befolyásolja.

– A múlt helyett a jövő kihívásaival kellene foglalkozni – hangsúlyozta. Szerinte három probléma jelenti a legfontosabb kihívást: a klímaváltozás, a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenség, valamint a technológiai fejlődés.

– Olyan jövőképet kellene meghatározni, amellyel minden generáció egyet tudna érteni. Ehhez egy kérdést kell feltenni: milyen világban szeretnénk élni, milyen világot szeretnénk a gyermekeinknek és az ő gyermekeiknek – ajánlotta a generációkutató.

A petefészket nem lehet botoxolni

25 és 35 év között van az ideális termékenységi időszak

Vesztergom Dóra nőgyógyász meddőségi specialista a Semmelweis Asszisztált Reprodukciós Centrumban. Van olyan, hogy késő című előadásában úgy fogalmazott: az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémával orvoshoz fordulók száma, és minden 6. pár érintett. A szakember rámutatott, hogy 40 éves kor felett a hímivarsejtek megtermékenyítő képessége is csökken. A kóros hímivarsejtek miatt pedig több a vetélés, és bizonyos betegségek is könnyebben felbukkannak. A nőknél hasonló a helyzet. Ha egy 35 éves párnál nem jön össze a baba, egy ciklusos lombikkezeléssel 50 százalék az esélye, hogy gyermekük lesz. Ha 7 év múlva térnek vissza, akkor az esélyük 6 százalékra csökken. Felhívta a figyelmet arra, hogy 25 és 35 év között van az ideális termékenységi időszak. A termékenység általában 41 éves korban be is fejeződik. 40 éves korban minden második, míg 25 éves korban minden 10. terhesség végződik vetéléssel.

– A termékenységnek van lejárati ideje, a petefészket nem lehet botoxolni – fogalmazott a meddőségi specialista.

Novák Katalin: Pogó biztosan örül, ha hazaérek

kellenek a nők a politikában, változást tudnak hozni, de számtalan fórumon kisebbségben vannak

A család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral az esemény házigazdája, Böszörményi-Nagy Gergely beszélgetett. Novák Katalin tele humorral mutatta be az életét. Elmesélte, hogy naponta gyorsan kell sok döntést hoznia, otthon sem tudja mindig letenni a vezetői mentalitást. De a gyerekei sokat segítenek mindenben. A politikai életről szólva úgy vélte, kellenek a nők a politikában, változást tudnak hozni, de számtalan fórumon kisebbségben vannak, gyakran egy-egy rendezvényen ő az egyetlen nő. Ma a politika az élet legtöbb területére ráhatással van, és szerinte történelmileg sem igazolható, hogy a szociális, egészségügyi, oktatási döntésekből kimaradjanak az asszonyok. Azt is megemlítette, hogy sokszor a politikusnők elkezdenek férfiként viselkedni, feladják a nőiességüket. Szerinte ennek ellen kell állni.

Ami pedig a családi életét illeti, Novák Katalin elmondta, hogy életének éppen B tervét valósítja meg. Példaként említette, hogy 4 gyermeket szeretett volna, 3 született. Sokak számára megismerhető életet él, de a magánéletének csak egy lenyomata látszik. Mindig tudta, hogy szeretne gyerekeket, kikerülve az egyetemről viszont szeretett volna valamit kezdeni azzal a tudással, amit megszerzett. Ekkor nehéz azt mondani, hogy jöhetnek a pelenkák. Nem tartja ördögtől valónak a karriervágyat. De, ha ez az egyik út, a másik pedig az anyaság, akkor azt tudni kell, hogy az anyaság útja a termékenység megszűnése miatt véget ér.

– Az életem nem rózsaszín – fogalmazott –, tele van küzdelemmel, bénázással. Nem mutatnám meg a nyilvánosságnak például azt, milyen náluk egy reggel. A házassággal összefüggésben úgy vélte, kidobjuk azt, ami már nem jó, könnyen kilépnek az emberek a házasságból. Szerinte csak meg kell várni, amikor a nehéz időszak után felfelé ível a kapcsolat.



Elmesélte azt is, hogy hat évig volt otthon a gyerekekkel, élvezte, amikor volt idő arra, hogy mondjuk végignézzék az építkezésen, miként cserélik ki a konténert a munkások. A gyerekek ma már kamaszok, a tinikre jellemző viselkedéssel. Mint humorosan megjegyezte: ezért is jó, hogy hoztak egy kutyát, Pogót a menhelyről. Így mindig örül valaki, ha hazaér a munkából.

Robert Waldinger is csatlakozott a beszélgetéshez. Véleménye szerint azok a legboldogabbak, azok nyújtják a legjobb teljesítményt, akik rugalmasan fogadják a változásokat. A buddhizmus alaptana is az, hogy csak a változás örök és állandó.