– Vannak gyermekek, akik szívhibával születnek, szakmai célom azonban az, hogy nekik se kelljen feladniuk az álmaikat – így fogalmazott Környei László kardiológus az M5-ön látható Mindenki Akadémiája című műsorban. A gyermekkori szívritmuszavarokról szóló előadásában elmondta: ha a gyermek arra panaszkodik, hogy szaporán ver a szíve, nem kell megijedni, de orvoshoz kell vele fordulni. Az esetek döntő többségében végleges gyógyulást lehet elérni, egy kis műtéttel életre szóló megoldás és jó életminőség biztosítható.

Már a 25. napon dobog a szív

A kardiológus a problémák hátterét megvilágítva elmagyarázta, hogy a magzati életben még a vérkeringés megindulása előtt, a 25. napon elkezd verni, dobogni a szív, az 5. héten pedig kialakul a sinus-csomó. Itt keletkezik az az ingerület, amely lefut a pitvarkamrai csomóhoz, majd azon keresztül tovább. A pitvarok és a kamrák elektromosan szigeteltek egymástól. Az ingerület csak a pitvarkamrai csomón tud lemenni. Ennek azért van különös jelentősége, mert itt az ingerület lassabban terjed, ezért a pitvaroknak van idejük összehúzódással megtölteni a kamrákat, hogy azok utána még nagyobb teljesítménnyel tudják kidobni a vért a nagy erekbe.

Ki kell vizsgálni a panaszt

Szívritmuszavarra kell gondolni, ha a szív túl szaporán, vagy ellenkezőleg, nagyon lassan, illetve szabálytalanul ver.

Gyermekkorban elsősorban ebben az elektromos rendszerben láthatóak a fejlődési rendellenességek. A szerzett elektromos szívhibák ritkák, döntően vele született rendellenességekkel találkoznak az orvosok. Szívritmuszavarra kell gondolni, ha a szív túl szaporán, vagy ellenkezőleg, nagyon lassan, illetve szabálytalanul ver. Ezt ki kell vizsgálni, amelynek leggyakoribb és legegyszerűbb módszere az EKG. Ilyenkor a testfelszínről, a végtagokról, a két karról és a két lábról, illetve a mellkasról vezetik el az elektromos jeleket, amelyből következtetni lehet arra, hogy a szívizom jól működik-e, jó ütemben húzódik-e össze.

Ha a panaszok inkább terhelésre jelentkeznek, akkor lehetőség van terheléses EKG végzésére. Ilyenkor a gyermeket felültetik egy szobakerékpárra, úgy, hogy rajta vannak a műszerek, és megkérik, hogy biciklizzen, vagy használja a futópadot. Megoldás lehet az is, ha 24 órára helyeznek a gyermek testére EKG-tappancsokat, amely felveszi és rögzíti a jeleket. A legagresszívabb vizsgálati módszer az invazív elektrofiziológia. Ilyenkor a combhajlatban, vagy a nyakon szúrják meg a vénákat, így vezetnek fel a szívbe katétereket, és az azok végén lévő elektródákról elvezetik az ingerületet.

Önmagában a szív különböző részeire elhelyezett elektródákból már tudják az orvosok, hogy merre fut le az ingerület, sőt, ezeken az elektródákon keresztül ingerelni is tudják a szívet. A legfontosabb feladat kiváltani azt a szapora szívverést, amelyre a gyermek panaszkodik.

Három jellemző hiba jelentkezik

Az egyik leggyakoribb vele született, elektromos szívfejlődési rendelleneség, ha a pitvarok és a kamrák között a szigetelésen kisebb hiba jelentkezik, és szapora szívverés érzését okozza. Ez tarthat néhány másodpercig, de akár pár óráig is. Minél hosszabb ideig tart, annál veszélyesebb, annál inkább kimerítheti a szívet, ezért akár orvosi beavatkozásra is szükség lehet.

Elsősorban tinédzser lányoknál fordul elő a kettős pitvarkamrai csomó. Ilyenkor a sinus-csomóból a pitvarkamrai csomóhoz két úton tud lemenni az ingerület, az úgynevezett gyors, illetve lassú pályán. Normál esetben a gyors pályán lemegy, megelőzi a lassút. Ha viszont jön egy plusz ütés, akkor a gyors pályán blokkolódik, ezért az ingerület átugrik a lassú pályára, visszajön a gyors pályán, és egy körbefutó ingerület jön létre.

A harmadik leggyakoribb elektromos szívfejlődési rendellenesség a kóros pitvari vagy kamrai ingerképző góc. Ilyenkor a fejlődés alatt néhány szívizomsejt rossz helyre vándorol, ezért váratlan időpontokban plusz ingerületet képez. – Ez olyan, mint amikor a zenekarban egy hangszeres nem jó ütemben lép be – illusztrálta a kardiológus.

Gyógyszer helyett katéterterápia

Néhány évtizeddel ezelőtt mindegyik esetben gyógyszert kaptak a betegek. Ma már viszont létezik egy úgynevezett katéterterápiás eljárás. Ilyenkor katéterrel próbálják megszüntetni a ritmuszavart úgy, hogy felhelyezik a szívbe, kiderítik a probléma pontos okát, és ha megtalálták a hibás helyet, akkor a katéter végének 52 fokra hevítésével, vagy mínusz 70 fokra hűtésével pici heget ejtenek, ezzel elroncsolják a gócot.

Az eljárást a 3D térképező rendszer alkalmazása segítheti. A klasszikus módszernél röntgensugár mellett helyezik fel a katétereket, és azok mozgását is a röntgensugár segítségével látják. Az új, térképező rendszer nem használ röntgensugarat. A mellkasra három irányból helyeznek fel tappancspárokat, amelyek között alacsony erősségű elektromos áram folyik. A computer pedig, mint egy GPS koordináta rendszerben, kiszámolja, hogy a katéter hol helyezkedik el.

A térképező rendszer másik csoportja úgy működik, hogy a katéter végébe beépítenek egy kis mágnest, és a mágneses mezőben történik a katéteres műtét. Ezek a térképező rendszerek tették lehetővé, hogy a gyermekkori szívbetegségek másik nagy csoportját, a szerzett elektromos szívhibákat is kezelni tudják az orvosok.

DNS-vizsgálatra is szükség lehet

Vannak súlyosabb, öröklött, génekben hordozott elváltozások is. Ilyenkor a probléma feltárásában sokat segít az EKG szűrés, de a diagnózisban egyre nagyobb szerepe van a genetikai vizsgálatnak, amikor a szülők és a gyermek DNS-ét is elemzik. Előfordulhat olyan rendellenesség, amikor csak a beültethető szívritmusszabályzó hozhat megoldást. Egy ilyen készülék érzékeli a problémát, és ha kell, elektromos sokkot ad le.

(fotó: shutterstock)

egészségszív- és érrendszer