Nagyjából 200-250 ezer embert érint Magyarországon a szívelégtelenség, és közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Az elmúlt években csaknem megduplázódott a betegek száma. Éppen ezért a Magyar Kardiológusok Társasága arra figyelmeztet: nagyon fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye. De már az ahhoz vezető betegségek megfelelő gondozása is fontos, hogy megelőzzük a tragédiákat.

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

A szívelégtelenség súlyos állapot, amelyben a szívkamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem képes a szervezet működéséhez szükséges mennyiségű vért kipumpálni, ezért nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. A szív teljesítőképességének csökkenése mögött sokféle kiváltó ok húzódhat, amelyek közül a leggyakoribb az elégtelen oxigénellátással járó úgynevezett iszkémiás szívbetegség. A szisztolés funkció (szívösszehúzódás) megromlása az esetek jelentős részében szívinfarktust követően alakul ki. Szívelégtelenséget okozhatnak a szívbillentyűk elváltozásai, a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás betegség és bizonyos genetikai ártalmak, mérgező anyagok, illetve az alkohol huzamos ideig tartó, nagy mennyiségben történő fogyasztása is.

Tünetek

A szívelégtelenségben szenvedő betegek izmainak vérellátása elégtelen, csökken a terhelhetőségük, ezért már kisebb fizikai aktivitástól is kimerültnek, fáradtnak érzik magukat. Súlyosabb esetben egyéb fontos szervek működése is károsodhat. Jellemző tünet a vizenyőképződés is, amelynek helye és mértéke attól függ, hogy a szív melyik része károsodott.

Ha a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, nehézlégzés, fulladás tapasztalható, kezdetben fizikai terheléskor, a betegség előrehaladott szakaszában pedig nyugalomban is. A folyadék testszerte is felszaporodhat, mivel a szívüregekben és a visszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé préseli a folyadékot.

Ennek legjellemzőbb tünete a bokatájék duzzanata, de a folyadékpangás következtében megduzzadhat a máj is, és folyadék gyűlhet össze a hasüregben is. Súlyos szívelégtelenségben gyakran akár életet veszélyeztető szívritmuszavarok jelentkezhetnek.

Diagnózis

Mindezek a tünetek felvetik a szívelégtelenség gyanúját, ám a diagnózis felállításához és a kiváltó betegség megállapításához különböző vizsgálatok elvégzése szükséges. A beteg gondos fizikális vizsgálatán kívül általában mellkasröntgenre, szívultrahang-, EKG- és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor.