csalad.hu - Nem csak csinosítás! Akár 4-5 éven belül megtérülhet egy lakóház energetikai korszerűsítése
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Nem csak csinosítás! Akár 4-5 éven belül megtérülhet egy lakóház energetikai korszerűsítése

Szöveg: Szűcs Anikó, fotó: Förster Tamás
2020. dec. 15. 15:00
Otthonteremtési Program

Milyen évet zárt a hazai építőipar? Mit várnak a szakemberek a 2021-es esztendőtől? Hogyan hat majd a január elsején induló otthonfelújítási program az ágazatra? Pallagi Gyulával, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnökével beszélgettünk.

Az építőipar teljesítménye, ahogy az már korábban is számos fórumon elhangzott, az elmúlt években egyre növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban, de vajon az idei, pandémia sújtotta év milyen változásokat hozott az ágazatban?

– A 2017-es, a 2018-as és a 2019-es év is nagyon jó és erős évünk volt, kétszámjegyű növekedési mutatóval – magyarázza az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) elnöke. – Az utóbbi időszakban tapasztalható felfutást követően a 2020-as esztendőre visszaesést várt a szakma, főként az új ingatlanok áfa-emelkedése és az uniós forrásokból finanszírozott projektek csökkenése miatt. Ehhez jött aztán a koronavírus-járvány tavasszal, amitől – érthetően - mindenki megijedt. Mindezek ellenére azt tapasztaltuk, hogy a tavaszi hullám alig érintette az ágazatot, még az ingatlanok iránti kereslet sem esett vissza jelentős mértékben.

„Az építőipari munkát nem lehet home office-ban végezni”

– Az év második felében már látszott, hogy a pandémia második hulláma, a tavaszihoz képest nagyobb számú megbetegedés az építőipari munkahelyeken is problémákat okoz. Építeni nem lehet home office-ból, s habár a mi szakmánkban a munkavállalók legtöbbször a szabad levegőn és kisebb csoportokban dolgoznak, tehát lehet úgy szervezni a munkafolyamatokat, hogy minimalizálják a kontaktusokat, mégis adódtak nehéz helyzetek. Összességében ambivalens a kép, vannak, akik sötéten festik le a 2020-as évet, mások pedig azt mondják, hogy nem olyan rossz a helyzet, én úgy gondolom, hogy valamennyi visszaeséssel mindenképp számolnunk kell.

Mire számítanak 2021-ben?

„A 2021. január elsején bevezetésre kerülő új otthonteremtési program elemei pozitívan és élénkítően hatnak majd az építőiparra”

Pallagi Gyula elmondása szerint mindenekelőtt abban bíznak, hogy ha elérhetővé válik a koronavírus elleni vakcina, akkor a jövő tavasz végére befejeződik ez a kihívásokkal teli időszak és normalizálódik a helyzet. Emellett a szakember úgy véli, hogy a 2021. január elsejével életbe lépő otthonteremtési program elemei pozitívan és élénkítően hatnak majd az építőiparra. Egyrészt az új építésű ingatlanok áfája a jövő évtől jelentősen, 27-ről 5 százalékra csökken, másrészt a program által kínált kedvező lehetőség sok családot ösztönöz majd a lakásfelújításra. Mint ismeretes, az otthonfelújítási támogatás azoknak a már legalább egy gyermeket nevelő családoknak nyújt majd segítséget, akik a már meglévő ingatlanjukat szeretnék szépíteni, bővíteni, korszerűsíteni. A program keretében az érintett családok a költségeik felét, akár 3 millió forintot is visszaigényelhetnek.

Várható pozitív hatások

– A támogatási programnak két fontos pozitív hatása lesz – vélekedik Pallagi Gyula. – Egyrészt, aki korábban nem gondolkodott lakásfelújításban, mert bár ráfért volna a házára, lakására egy kis csinosítás, nem volt meg rá a megfelelő pénzügyi kerete, most vélhetően élni fog a lehetőséggel, hiszen a támogatás egy jelentős plusz anyagi forrást jelent számára, megéri majd belevágni a munkába! Ez aztán nyilván többletkeresletet generál a piacon is. Ráadásul a támogatás olyan nagy kaliberű munkálatokra is fordítható, mint például a napelemes rendszer kiépítése, vagy egy komplett energetikai felújítás, ami jelentős segítség a családoknak, hiszen nagyon sok régi épületnél, családi háznál egy nyílászáró cserese és/vagy egy új kazánt megvásárlása is komoly tétel, s bár a kiadás 4-5 éven belül megtérül, mégis komoly ráfordítást igényel. A támogatásnak köszönhetően viszont megvalósítható lesz egy ilyen nagyszabású, hosszútávú előnyökkel járó beruházás is. Az otthonfelújítási támogatásnak várhatóan lesz egy gazdaságfehérítő hatása is, hiszen előnybe helyezi azokat az építőipari munkavállalókat, akik az elvégzett munkájukról számlát tudnak adni, szemben a feketén dolgozó, alkalmi munkaerővel.

Pallagi Gyula szerint az otthonteremtési program másik, az építőipart várhatóan szintén nagyban élénkítő eleme, a tetőtér-beépítési támogatás azok számára jelent fontos lehetőséget, akik többgenerációs családi házban szeretnének élni, akik a szüleik, nagyszüleik házának tetőterében alakítanának ki új otthont, ők ugyanis 2021 január elsejétől immár a teljes CSOK-ot igénybe vehetik erre a célra.

Újra vonzóbbá válhat az ágazat

– Az építőipar legnagyobb nehézsége ma a szakemberhiány – szögezi le az ÉFÉDOSZSZ elnöke. – Ugyanakkor a járványhelyzet óta – az utazások korlátozásával – a külföldi munkavállalás mértéke visszaesett, ami némiképp átrajzolta a munkaerőpiacot is. Abban bízom, és ennek látom is már a jeleit, hogy ma már kezd tudatosulni a társadalomban és a pályaválasztás előtt álló szülőkben, hogy az építőipari szakmák igenis kurrens, jó szakmák, és az ágazat újra vonzóvá válhat a fiatalok körében, rájönnek arra, hogy aki jó szakember és jól dolgozik, az itthon is meg tudja találni a számítását.

„A kutatási periódusokon túl vagyunk”

Az ágazatot érintő egyik legfontosabb szakmai program az idén március 1-jén elindult, az építőipari munkaadók és munkavállalók munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó GINOP-5.3.5-18-2019-00149 projekt, amelyben az ÉFÉDOSZSZ konzorciumvezetőként, míg a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. (CSBO) konzorciumi tagként vesz részt. A projekt alapját egy többdimenziós kutatás képezte. Az ágazati munkaadókat és munkavállalókat kvantitatív és kvalitatív kutatásokba vonták be, ennek eredményeként három tanulmány készül, melyekre egy képzést is építenek.

– Jelenleg a kutatási perióduson vagyunk túl – mondja Pallagi Gyula. – Lezajlottak a kérdőíves kutatások, interjúk, ezek eredményeit most dolgozzák fel a szakemberek. Ezzel képet kapnak majd arról, milyen az építőipari munkavállalók helyzete, hogyan alakul a munka és a magánélet egyensúlya az ágazatban dolgozóknál. Terveink szerint a kutatási eredményeket munkaadói workshopokon ismertetjük majd, emellett építőipari konferenciákat, szakmai rendezvényeket, képzéseket szervezünk országszerte, amint erre lehetőségünk lesz: a mostani rendkívüli helyzet ugyanis sokszorosan felülírta az elképzeléseinket.