A kapcsolati erőszak járványtana
Szerző:kapcsoljegyből.hu2020. 05. 02.Kríziskezelő szolgálatok fejlesztése /EFOP - 1.2.4./
A legutolsó, 2014-ben lezajlott felmérés szerint Magyarországon mintegy 200 ezer nőt érint a kapcsolati erőszak valamilyen fajtája. Minden ötödik magyar nő az élete során rövidebb vagy hosszabb ideig olyan kapcsolatban él, amely veszélyezteti az egzisztenciáját, az életét. A nagyfokú látencia miatt azonban a bűnügyi statisztikákban a töredéke jelenik meg a tényleges bűncselekményeknek.
A járvány időszakával együtt járó összezártság alig elviselhető kényszeregyüttlétet okoz azokban a családokban, ahol bántalmazó az egyik fél. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) munkatársai 24 órában fogadják a hívásokat, a bántalmazottakat befogadó szociális ellátó rendszer maximumon működik, a lelkisegély telefonszolgáltatóknál ötször annyi hívás fut be, mint a járvány előtt – írja a kapcsoljegybol.hu.
– A krízisambulancián nagyon megnőtt a hívásaink száma – kezdi Kopf Katalin, a Nyugat-dunántúli Regionális Kríziskezelő Ambulancia vezetője. – Azok a családok, ahol mostanáig külön éltek a felek, mert hetente járt haza Ausztriából az egyik, most állandóan együtt töltik az idejüket otthon, összezárva. Vannak férfiak, akik amikor hétvégére haza jönnek, néhány napig tudnak alkalmazkodni, de most, hogy négy vagy nyolc hétre össze voltak zárva a feleségükkel, nagyon kemény megpróbáltatást jelentettek a családjuk számára. Szerencsére most újra elindult Ausztriában az élet, a munka.
– Az ambulancián volt, aki felhívott minket és azt mondta, hogy ha még egyszer levegőt vesz a férje, akkor megőrül, és persze volt olyan telefon is, ahol fizikai bántalmazásig jutottak a kapcsolati problémák. Minden esetben tanácsot adunk, a pszichológusunk éjjel-nappal dolgozik telefonon és próbálunk a hívóinkon segíteni. Ebben az időszakban a krízisközpontba és a titkos menedékházba is folyamatosan jöttek az OKIT-tól az érintett családok, ami azért sem volt egyszerű, mert karanténba kellett raknunk minden újonnan érkezőt. Azt mondhatom, hogy mi nagyon szerencsések vagyunk, mert az intézményünk három szintes, külön bejárataink vannak, és egy nagy udvar , így az alsó szintet kinevezhettük elkülönítőnek. A földszinti helyiségnek van saját, kisebb udvarrésze elkerítve, így aki karanténba kerül, ezen az udvaron levegőzhet, a többiek a nagyobb kertbe mehetnek ki – folytatja az aktuális helyzet ismertetését a szakember.
Szakmailag igen komoly kihívás lehet, hogy egy traumákkal terhelt kapcsolatból érkeznek a családok a bezártságba, mondhatnánk úgy is, hogy egyfajta „börtönből” a karanténba. Biztosan vannak nehézségei, specialitásai a kezdeti karanténos időszaknak.
– A karanténban is nagyon odafigyelünk, hogy aktivitásra ösztönözzük a családokat, például főzzenek. Olyan ételeket találunk ki, amik munkaigényesebbek és a gyerekek is be tudnak segíteni. Fontos, hogy közös legyen a munka, így jobban telik az idő. És persze napirendet készítünk közösen, és ugyanezt ajánlom azoknak is, akik felhívnak azzal, hogy eddig nem voltak problémák a kapcsolatukban, most meg vannak. Mindenkivel napirendet írunk, mert ha van napirend, van rendszer, és ha azt betartják az érintettek, akkor kisebbek a súrlódások is.
A bántalmazó viselkedésének van egyfajta ciklikussága. Ezt a ciklikusságot nem befolyásolja a járvány?
– Először inkább olyan kérdéseket teszünk fel, hogy tisztán lássuk, a bántalmazó agresszor vagy erőszaktevő típus. Mert a kettő között hatalmas a különbség. Agresszor lehet valaki külső okok miatt, például feszült a munkahely elvesztése miatt, vagy alkoholizál. Agresszív bántalmazó lehet nő és férfi is, ők a nagyon hangosak, akiket a szomszédok mindig hallanak, mert sokat veszekednek.
Az erőszaktevő azonban le akarja győzni a nőt, a tulajdonának tekinti. Ezt a típust nehéz észrevenni, mert a folyamat több évig tart, az erőszaktevő lassan és csendesen dolgozik. Például nem engedi el a nőt dolgozni, már a kapcsolat elején izolálja. „Édesem, ne menj dolgozni, minek?!” És például a nő szüleivel is megszakíttatja a kapcsolatot.
Tehát, ha tudjuk, hogy melyik típussal van dolgunk, a bántalmazás ciklikusságát is be tudjuk jósolni. Egy agresszornál sokkal gyorsabb a ciklus. Ott is megvannak a mézeshetek, tökéletesen indul minden, aztán felgyülemlik a feszültség. Ez lehet abból, hogy a fogkefét a partner máshová rakja, mint ahol volt korábban. Májusban arra számítunk majd, hogy eddig mindenki megkapta a kis pénzét, de akik áprilisban már nem dolgoztak, azok egy hónappal később nem kapnak fizetést sem. Jön a pénztelenség, és nem biztos, hogy van tartalék. Ez a feszültség összegyűlik és kitörés követi, ami lehet szóbeli, pszichés, de lehet fizikai bántalmazás is.
Ranschburg Jenő a ciklikusságot négy részre osztotta. A negyedik rész szerinte a megbánás. Azt hiszem, hogy neki volt igaza, vele értek egyet. A megbánás minden emberben ott van, csak nem mindenki tud bocsánatot kérni, nem mindenki képes arra, hogy leüljön a másikkal és megbeszélje a dolgait. Azok a párok, akik meg tudják beszélni a konfliktusaikat, jobb eséllyel érnek el sikert a bántalmazás kezelésében, mert fel tudják hozni egymásnak a problémákat. Ha elmondják, csak akkor tudnak egymásnak segíteni, például felismerhetik, hogy külső segítség kell ahhoz, hogy az ő kapcsolatuk normálisabban működjön.
A cikk folytatásáért kattintson a kapcsoljegybol.hu oldalra!
A kapcsolati erőszak karantén idején is bűncselekménynek minősül és nem elfogadható! A segítségnyújtás lehetőségeit bővebben és letölthető formában ezen a linken találja.