Gaming disorder – ezen a néven található meg a Betegségek Nemzetközi Jegyzékének 11. módosított változatában a videojáték-függőség, hivatalos definícióval és a legfőbb tünetek felsorolásával.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete már két éve tervezte, hogy felveszi a hivatalosan elismert betegségek jegyzékébe a hagyományos szerencsejáték-függőség mellé a játszási zavart (gaming disordert), ami leegyszerűsítve a túl sok, vagyis kóros-káros videojátékozást jelenti. Végül a 194 tagállamból álló közgyűlés a napokban fogadta el a tervezetet.

A WHO nyilatkozata szerint a döntést komoly szakmai előkészítés előzte meg. Az orvosi-pszichológiai szakma legjobbjai dolgozták ki a tervezetet, illetve komoly kutatásokon alapszik a játszási zavar fogalmának meghatározása is. A döntés 2022. január 1-től lép hatályba.

Nem mindenki beteg, aki sokat játszik

A függőségben szenvedő elveszíti a kontrollt a játékkal töltött idő felett, minden más iránt elveszíti az érdeklődését.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa az InfoStart-nak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a függőség megállapításához a tüneteknek – krónikusan vagy ismétlődően – legalább egy éven keresztül fenn kell állniuk. – A függőségben szenvedő elveszíti a kontrollt a játékkal töltött idő felett, minden más iránt elveszíti az érdeklődését. Annak ellenére is fenntartja ezt az életvitelt, hogy tudja, káros az egészségére – fogalmazott Király Orsolya.

A szakértő fontosnak tartotta kiemelni, hogy csakis akkor beszélhetünk videojáték-függőségről, ha azt egy képzett pszichológus vagy pszichiáter egy interjú alapján megállapítja.

Az Egészségügyi Világszervezet döntésének célja nem az, hogy megbélyegezzék a videojátékokat és a gamereket, hanem hogy segítsék azokat, akik játszási zavar miatt szenvednek – tette hozzá.

Király Orsolya azt is hangsúlyozta: az, hogy függővé lehet válni a játékoktól, nem jelenti azt, hogy ez feltétlenül be is következik. Az e-sportolni vágyók szüleinek pedig azt tanácsolta, ha úgy tudnak hozzáállni ehhez is, mint más sportokhoz, akkor az nem jelent veszélyt.

Nyári szünet, fokozott veszély

Itt a vakáció, sok gyermek alig várta, hogy végre az egész évi korlátozott „üzemmód” után (csak hétvége, napi 1 óra stb.) tiszta erőből belevethesse magát a virtuális világba.

Tóth Dániel pszichológus, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője ugyanakkor fontos tartja, hogy a gyermekeknek ilyenkor is meghúzzuk a határt. „Fokozatosan tanulják meg a saját felelősségük fontosságát, például a kütyükkel töltött idő beosztását, önmaguk szabályozását. Például napi kvóta helyett heti időgazdálkodással megengedhető, hogy két napon át reggeltől estig gépezzen a barátaival, de akkor a hétre eljátszotta a „játékidejét”. Ha esik, ha fúj, ha tetszik neki, ha nem, nincs több. Ugyanakkor, ha eddig nem voltak keretek, mert a gyerek annyit játszhatott, amennyi szabad ideje csak volt, akkor most muszáj lesz felállítani párat, mert e nélkül akár az egész nyarat a képernyő előtt fogja tölteni.”

A fiatalok csaknem 20 százaléka kimondottan veszélyeztetett a videojáték függőséggel.

Az internettel és a videojátékok világának pozitív hatásaival, veszélyeivel és lehetőségével is kiemelten foglalkozó pszichológus által idézett kutatás szerint vannak, akik maguktól is abbahagyják a játékot, felállnak a gép elől vagy leteszik az okostelefont, de ők csak egy kisebb csoportot alkotnak. Ellenben a fiatalok csaknem 20 százaléka kimondottan veszélyeztetett a videojáték függőséggel.

A gépezéssel töltött idő kérdésében támpont lehet, hogy a gyermek mennyire tudja kontrollálni magát, a játék nélkül vannak-e például elvonási tünetei (kedvtelenség, ingerültség). Minél több problémás viselkedési jelenséget mutat, annál szigorúbban és rövidebbre kell venni a kereteket!

Király Orsolya közben arra is felhívta a figyelmet, hogy a videojáték-függőségben leginkább a kamasz fiúk az érintettek, de nem kizárólag. A játékok „tökéletesen létrehozott, örömszerző világok”, melyek nagyon hasonlítanak a való életünkhöz, de jobbak annál, hiszen a célok a képességeinkhez vannak igazítva, és biztosítják az állandó virtuális jutalmazást. De az örömérzet valóságos – magyarázta az okokat a szakértő.

Elhízást is okoz a kütyüzés

A WHO azért is tartotta fontosnak betegséggé nyilvánítani a kóros videojátékozást, mertai betegséget, és köztük halálos kimenetelű megbetegedést is okozott a videojáték-függőség.

A fizikai, társas és offline tevékenységek elsőbbséget élveznek a képernyő előtt töltött időhöz képest.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában a fizikai, társas és offline tevékenységek elsőbbséget élveznek a képernyő előtt töltött időhöz képest, bármely életkorban levő gyermekről is legyen szó. Különösen azért, mert a kutatások a testmozgással töltött idő csökkenése és a megnövekedett okoseszköz-használat miatt egyre nagyobb veszélynek látják az elhízást is. Fontos, hogy a szülők példamutatása, a meghúzott határok és a közösen kialakított szokások milyen mértékben részei a családi közösségnek.


Íme 5 tipp, hogy elkerüljük a játékfüggőséget:

1. Kétéves kor alatt ne legyen a gyermek képernyő előtt, 2-5 éves kor között is maximum 1 órát, szülői felügyelet mellett.

2. Elalvás előtt egy órával még az idősebb gyermekek, serdülők se üljenek a képernyőnél, mivel ez az elalvást és az alvás minőségét is befolyásolhatja.

3. A telefonokat és egyéb eszközöket tegyük félre evésnél és egyéb családi programoknál (pl. beszélgetés, társasjátékozás).

4. Kirándulások és más programok esetén inkább olyan eszközt használjunk, ami nem küld értesítéseket (pl. fényképezőgép) és korlátozzuk a fotók számát is az élmények megélésének javára.

5. Ha több órát töltünk a monitorok előtt, 2 óránként mindenképpen tartsunk egy kis szünetet, mozgassuk át az izmainkat és figyeljünk a folyadékbevitelre is.


(képek: Förster Tamás, shutterstock)

egészségfelelősségjátékkütyüpszichológia